Apuka Világa

Történelmünkben különösen a 16.-17. században hangsúlyos, későbbi korokra is kiható szerepet töltöttek be a Zrínyi család tagjai. Ha szóba kerül a nevük, közülük leginkább csak háromnak a nevét szokták megemlíteni. Nevezetesen a szigetváriként elhíresült gróf Zrínyi Miklós (1518?-1566), a költő-hadvezér gróf Zrínyi Miklós (1620-1664) és kvalitásaiban előbbiek méltó követője, Zrínyi Ilona grófnő személye él a köztudatban. És így van ez a képzőművészeti alkotások terén is, jelen esetben a filatélia területén is. Magyarországon kívül a Zrínyiek származása okán bélyegeket a család tagjairól csak horvát kibocsátásban ismerünk. Ennek kapcsán meg kell említeni egy sajátos kettősséget, ill. identitástudatot. A két testvér (Miklós és Péter) közötti birtokmegosztást (1641), és az ebből eredő nyelvi, és mai értelemben vett „nemzeti” elkülönülést. Amíg Horvátországban a költő-hadvezér, egyéb címei mellett horvát bán, Somogy és Zala vármegyék főispánja, Légrád örökös főkapitánya az elsőszülött szokásjoga alapján a muraközi uradalmakat öröklő Zrínyi Miklós „magyarsága” miatt háttérbe szorul testvéröccse Zrínyi Péter és a Frangepán családtagok „horvátsága”mellett, akik zömmel a horvát és tengermelléki (Primorje) területeken birtokosok, így horvát anyanyelvű közegben élnek. Nálunk inkább Miklós gróf és dédnagyapja, a szigetvári Zrínyi, valamint Zrínyi Ilonának kultusza érhető tetten mind az érmek, plakettek, szobrok és jelen esetben a bemutatásra kerülő bélyegeken is.

Az 1943-ban kibocsátott 3 címletű „Horvát nemesi családok” sorozatot az ismert festő és művészeti tanár Ivo Režek (1898-1979) munkája alapján Karl Seizinger (1889-1978) német rézmetsző mester gravírozta nyomólemezre. Az N. D. HRVATSKA megnevezés a II. Világháború alatt a jugoszláv államszövetségtől való elkülönülés, önállóság demonstrálása.
Az 1 Kn (Kuna) címletű bélyegen Katarina Zrinská (1625-1673), azaz Frangepán Katalin grófnő fiktív ábrázolása jelenik meg, amely inkább lánya Zrínyi Ilona portréját idézi, ugyanis Frangepán Katalinról, gróf Zrínyi Péter feleségéről mindmáig nem került elő hiteles ábrázolás. Az N. D. (NEZAVISNA DRŽAVA) feloldása: „Független állam”.
A 2 Kuna-s bélyeg (Fran) Krsto Frankopan, azaz gróf Frangepán Ferenc Kristófnak (1643-1671) állít emléket, aki Frangepán Katalin féltestvére, Zrínyi Péter sógora, egyben a Zrínyi- Frangepán féle összeesküvésben való részvétele miatt 1671-ben kivégzett horvát főúr, családja utolsó férfitagja volt. Portréja köriratában a „NAVIK ON ŽIVI KI ZGINE POŠTENO” jelentése: Örökké él, aki dicső halált hal!      
A 3.50 Kuna-s bélyegen Petar Zrinski, azaz gróf Zrínyi Péter (1621-1671) mellképe jelenik meg. A bélyegszéleken két függőleges szalagban „POBIEDITI ILI UMREITI”. Zrínyi Péter jelmondatának, hitvallásának feloldása: Győzelem vagy halál!
Ezen a bélyegen már nemcsak rövidítve, hanem teljes szövegben jelenik meg a „Horvát Független Állam” (NEZAVISNA DRŽAVA HRVATSKA) meghatározás, a kibocsátó megnevezése.
Ha időrendben nem is, de a fenti bélyegek logikai folytatásának tekinthető az a szintén horvát blokk, amelyen a már bemutatott személyeken túl, helyet kapott a Zrínyi család férfitagjainak két legemblematikusabb alakja, a szigetvári Nikola Šubich Zrinski, továbbá dédunokája, a költő-hadvezér, politikus és államférfi Nikola Zrinski, gróf Zrínyi Miklós ábrázolása is.

A blokk díszruhás, előkelő megjelenésű alakjai közül a két Zrínyi Miklós lóháton, mintegy kiemelten jelenik meg a háttérül szolgáló csáktornyai belső vár külső udvarán. A blokk felirata „Zrinski i Frankopani”, azaz Zrínyiek és Frangepánok. A szöveg között az „i” betűt a két család címere fogja közre. Alul a piros-fehér rácsozatú horvát nemzeti címer grafikája látható.

A blokkon is megfigyelhető perforáció szerint az egyes címletek (1.30.-; 1.40.-; 2.20.-; 2.40.-; 3.60.- Kuna) külön-külön is kibocsátásra kerültek. Ezeken már megjelenik a REPUBLIKA HRVATSKA államjelzés is. Mind a bokk, mind az öt érték kibocsátására 1996. április 30-án, gróf Zrínyi Péter és gróf Frangepán Ferenc bécsújhelyi kivégzésének 320-ik évfordulóján került sor. Tervezője: Lovro Artuković, zágrábi akadémiai festő.

És ha már említésre került a Zrínyiek csáktornyai birtokközpontja, illetve vára, akkor egy szintén horvát kibocsátású bélyegen erről is képet alkothatunk.

Az 1995-ben kibocsátott 1.40 Kuna értékjelzésű bélyeg mai állapotában ábrázolja a Zrínyi-várat, nevezetesen az óratornyos kapubástyát, mögötte a belső vár négyszögletes épülettömbjével, amely a belső, palotaudvart öleli körül.
A magyar kibocsátású bélyegek közül időrendben, egy postabélyegnek nem minősülő az első Zrínyi vonatkozású „bélyeg”.

Az értékjelzés nélküli emlékbélyeg Szigetvár török alóli felszabadulásának 250. évfordulójának emlékünnepségeire emlékeztet. A török gróf Zrínyi Miklós (1518?-1566) és várnépének heroikus harca és hősi halála után 123 évig megtartotta a várat, egyben zarándokhelyként tisztelte a vár közelében legnagyobb uralkodójának, a szintén itt, az 1566. évi ostrom idején elhunyt II. Szulejmán szultánnak épített kegyhelyét.

A „Hadvezérek” 18 darabos sor hatodik tagja már klasszikus értelemben vett postabélyeg.

Az 1943-as kibocsátású, 6 fillér értékjelzésű bélyeg szintén a szigetvári Zrínyi Miklósnak állít emléket. Tervezője: Kontuly Béla.

Majd három évtizedet ugorva az időben, ismét egy szigetvári és a várostól, vártól elválaszthatatlan Zrínyi évforduló kapcsán születik meg az újabb Zrínyi bélyeg. Ezúttal az  „Évfordulók  Események” 11 darabjának 9-ik tagja a 2.- Ft-os bélyeg. Tervezője: Nagy Zoltán.

A Baranyai Vasárnapok keretében megrendezett Zrínyi emlékünnep alkalmából jelent meg 1967-ben ez a szintén értékjelzés nélküli bélyeg.
A kibocsátási kronológiában nem az alábbi bélyeg a következő, de témájában az előzőekben bemutatottakhoz való tartozása miatt ide kívánkozik, mintegy le is zárva szigetvári Zrínyi Miklós bélyegképi ábrázolásait.

A bélyeg tervezője, Dudás László mintául Székely Bertalan Zrínyi kirohanása című festményét használta fel háttérként, az előtérbe helyezett profilkép pedig Barabás Miklós 1842-ben festett álló, egész alakos Zrínyi festményének adaptációja.

A költő-hadvezér gróf Zrínyi Miklós - ahogy a 19. században gróf Széchenyi István -, kora a 17. század talán legkiemelkedőbb kvalitású magyarországi történelmi személyisége. Ehhez mérten a filatéliában való ábrázolása, megjelenítése meglehetősen szerény. Legkorábban a 6 értékből álló, „Néphadsereg Napja” sorozatban Hunyadi János és Dózsa György után találkozhatunk a Gerhard Bouttats németalföldi rézmetsző által még Zrínyi életében (1664) készült klasszikus portréjának reprodukálásával Nagy Zoltán grafikus munkájaként. Ugyanennek a sorozatnak következő tagja Zrínyi Ilona, de róla majd később emlékezem meg.

Az 1952-ben kibocsátott bélyegsor harmadik címlete

Az 1964-ben, a Magyar Cserkész Szövetség nevével kibocsátott értékjelölés nélküli 9-es levélzáró kisív. A fentihez hasonló megformálású grafika szövege: „ZRÍNYI MIKLÓS 1620-1664”. Felül: „SORS BONA NIHIL ALIUD” - Jó szerencse, semmi más! - Zrínyi Miklós jelmondata.
Az egyik legszebb formavilágú, bravúros grafikájú, Svindt Ferenc által megálmodott bélyegsor, a „MILLENNIUM 2000” tagjaként került kibocsátásra a legnagyobb magyar uralkodók, államférfiak között a gróf Zrínyi Miklósnak (1620-1664) is emléket állító bélyeg, amely történelmünk egyik legnehezebb korszakát idézi meg Zrínyi portréjával, aki egész életét, munkásságát a pogány elleni harcnak, és Magyarország felszabadításának szentelte. A bélyegsor kronológiájában a még erős központosított hatalmú, független Magyarországot jelképező Hunyadi Mátyás kora után a 16.-17. század „két pogány közt egy hazában” harcait idézi meg, hogy aztán a következő bélyegkép már Buda 1686-os felszabadulását adja hírül.

Részlet a MILLENNIUM 2000 bélyegsorból

A kereszténység és az iszlám élet-halál harcát jelképezi az előkelő díszes, patyolat turbános, kaftános öltözetű török vezér és a megfeszített Jézus szembeállítása. A bélyeg másik felét Zrínyi, már ismert, markáns Bouttats féle portréja uralja, alatta pedig Johann Hofmann nürnbergi rézmetsző 17. századi rézkarcának adaptációja jelképezi az állandó küzdelmet.

A Zrínyi család tagjainak kivételes adottságait és képességeit mintegy egyesíti magában Zrínyi Ilona grófnő, I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, majd gróf Thököly Imre Felső-Magyarország és Erdély fejedelmének, mindkettőnek méltó társa és hitvese. Ha más nem is fűződne nevéhez, mint hogy ő adott életet II. Rákóczi Ferencnek, a Nagyságos Fejedelemnek, már akkor is, nemhiába születik. De ennél a büszke anyai szerepnél sokkal nagyobb, és embert próbálóbb sors jutott neki osztályrészül.
Már életében Európa legbátrabb asszonyának nevezték, hódolt híre, szépsége, páratlan kitartása, hősies bátorsága előtt XIV. Lajos a Napkirály, a lengyel királyi pár barátjának tekintette, s az Oszmán Birodalom történetében példátlan módon, a szultán athnáméval ismerte el rangját és személyét. Vele még egy utolsót lobbant a Zrínyiek szilaj dalmát-horvát-magyar vére, hogy örökre beíródjon nevük a történelembe, hazaszeretetük, töretlen hitük és példájuk az emberek szívébe.
Bélyegen történő ábrázolását az 1944-ben kibocsátott, 6 értékből álló „Nagyasszonyok” sor nyitja meg. Megítélését, emberi nagyságát jelzi, hogy olyan kivételes történelmi nőalakok közt kap helyet, mint Szent Erzsébet, Szent Margit, Szilágyi Erzsébet, Kanizsai Dorottya és Lorántffy Zsuzsanna. Tegyük hozzá, méltán! A bélyegsor tervezője: Konecsni György.

Zrínyi Ilona a „Nagyasszonyok” sor 80 filléres záró értékén…

… és a nevétől elválaszthatatlan Munkács vára az 1939. évi „Magyar a magyarért” bélyegsorból. Tervezője: Petten Sándor

Időrendben a már korábban Zrínyi Miklós kapcsán említett 1952-ben kiadott „Néphadsereg Napja”, szintén 6 értékből álló sorban találkozhatunk személyével. A Rákosi éra ideológiájának, történelemszemléletének és felfogásának ismeretében majdnem meglepő, -egyben a két Zrínyi kivételes egyénisége és személyisége előtti főhajtás -, hogy főrendű, főúri származásuk ellenére is, olyan, az egyszerű nép élére álló, azok harcaihoz szorosan kötődő hadvezérek közé is beemelhetők, és „vállalhatók”, mint Hunyadi János, Dózsa György, Vak Bottyán és Stromfeld Aurél. Személyük üde színfoltot jelent az ezekben az években - néhány kivételtől eltekintve -, döntően forradalmi, munkásmozgalmi, csak kiragadva néhányat; Sztálint, Marx-Engelst, Rákosi Mátyást, Ötéves terv-et, békemozgalmat, bányásznapot a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat, Lenint éltető bélyegkibocsátások között.
A „Néphadsereg Napja” bélyegsor tervező grafikusa: Nagy Zoltán.

A MILLENNIUM 2000. bélyegsor átíveli történelmünk meghatározó korszakait.
A költőhadvezér, hadtudományi író és államférfi gróf Zrínyi Miklós kapcsán már ismerős lehet

A bélyegsor alsó sorának első eleme a Habsburg elnyomás elleni kuruc mozgalmak és a Rákóczi szabadságharc mintegy négy évtizedes korszakának állít emléket

Zrínyi Ilona és II. Rákóczi Ferenc portréja. A felső mezőben Munkács, az alsóban Rákóczi ezüst féltallérjának Madonnás éremképe látható

És ha már Zrínyi Péter kapcsán megidéztük a Frangepánokat, e helyütt feltétlenül szót kell ejtenünk - és az egyetlen neki szentelt bélyeggel is meg kell emlékeznünk -, Zrínyi Ilona második férjéről, Thököly Imre fejedelemről is. Egyrészt, mert a Habsburg önkényuralom véres megtorlásait - melynek Thököly Imre és Zrínyi Ilona családjának tagjai egyaránt elszenvedői voltak -, követően 1678-ban gróf Thököly Imre a bujdosó kurucok élére állva kirobbantja a vallásszabadság és elnyomás elleni évtizedes harcot. Ebben mindvégig hű támasza és társa volt felesége Zrínyi Ilona is. Harcuk ugyan elbukott, sorsuk a száműzetés lett, de a szabadság zászlaját Thököly Imre törekvéseinek folytatásaként vezérlő fejedelmeként 1703-ban majd II. Rákóczi Ferenc emeli újra magasba.

Az 1979-ben kibocsátott bélyeg tervezője Vagyóczky Károly

Szándékosan hagytam a végére egyrészt, mert tematikájában és gondolati megfogalmazásában szervesen ide tartozik a II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulója alkalmából kibocsátott emlék bélyegsor ötödik tagja, másrészt mert megítélésem szerint ez a bélyegreprodukció talán a legszebb a fennmaradt Zrínyi Ilona ábrázolások közül. A bélyegsor 7 értéke közül öt bélyeg Rákóczi hadseregének, harcainak állít emléket korabeli festmények életképeinek felhasználásával. A további kettő pedig portré. Míg a II. Rákóczi Ferencet megjelenítő bélyegkép Mányoki Ádám 1705-ben festett közismert olajképének adaptációja, addig Zrínyi Ilona félalakos portréja ismeretlen mester 18. század első felében festett színes olajképének reprodukciója.

Zrínyi Ilona. Aki előtt fejet hajtott egész Európa, s aki ma is minden tekintetben példakép

A Zrínyi család néhány kiemelkedő személyének felidézése gyűjteményem Zrínyi vonatkozású bélyegeinek bemutatásával, itt befejeződik. Elkalandozásomat a filatélia világába, ahogy a numizmatika területén is, itt sem „csak” önmagában a gyűjtés, a felhalmozás vezette. A Zrínyiek iránti vonzalmam, gyűjtése mindannak, ami velük kapcsolatos, lehet egyedi célkitűzés. Azonban az itt bemutatott célzottan összegyűjtött kollekció is túlmutat önmagán. Nevezetesen ismét tanulásra, újabb ismeretek megszerzésére szolgált. És példázza talán azt is, hogy - gyűjtsön bárki bármit is, bármilyen témában, kifejezési és megjelenési formában -, azzal nemcsak, és nem elsősorban anyagi vonatkozásban gazdagszik. Ha a megszerzett darabok nemcsak fiókba, berakókba zárt tárgyak maradnak, hanem ablakokat nyitogatnak a tudás világára, akkor megelevenednek, „életre kelnek”. És ha birtokosuknak van füle, szeme, vágya arra, hogy meglássa bennük a szépet, „meghallja üzenetüket” akkor mesélnek is általuk közvetített csodavilágokról. Mi több, arra késztetnek, hogy soha ne elégedjünk meg már megszerzett ismereteinkkel, hanem törekedjünk újabbak megismerésére is. A hobbi, a kedvtelés így válik gyűjtési szenvedéllyé, az ismeretek gyűjtése pedig valódi gazdagsággá.

Temesvári Jenő