Apuka Világa

A település első írásos említése 1347-ből, egy 1347-ből - Nagy Lajos király korából - származó
határjárási okmányban szerepel, Kerezthur néven. A 17. század első harmadában kezdődött meg a rácok betelepülése főleg a Dunához közeli, elhagyott, megritkult lakosságú településekre, így Kerezthurra is, melyet a község mai neve is megőrzött.

Az első világháború emberveszteségei a ráckeresztúri családokat is érintette. Halottaik emlékére 1937-ben felállították az I. Világháborús Emlékművet, amely egy szuronyos magyar katonát ábrázol. Az emlékmű talapzatán elhelyezett márványtáblákon olvasható az elesettek névsora, köztük Novoth János is, akit Novoth Rozália nagymama 1979-ben bekövetkezett haláláig hazavárt.

Az I. Világháborús Emlékmű katonája

Novoth János (1893-1915) a székesfehérvári m. kir. 69-es Gyalogezred katonája.
Hősi halált halt a Hazáért.

A II. világháborúban sok ráckeresztúri esett el, és mivel a frontvonalak változása során a község többször gazdát cserélt, így a harcoknak számos polgári áldozata is volt. A Hősök Parkjában csak a rendszerváltást követően megépült, mára méltatlan állapotú, omladozó emlékművön a II. világháború alatt elesett katonák és a munkatáborokba elhurcolt lakosok közül soha vissza nem tért Ráckeresztúriak nevei olvashatók.

A hősi halottak és polgári áldozatok emléke nagyobb megbecsülést érdemelne

A középső oszlop emléktáblája jelenleg hiányzik, talán visszakerül eredeti helyére

A Ráckeresztúri Hősök Parkjában a két emlékművön lévő márványtáblákon olvasható a két világháború áldozatainak névsora.

Lásd a csatolt Ráckeresztúr hősi emlékművek képgalériát:

http://indafoto.hu/temesvarijeno/hosi_emlekmuvek_rackeresztur