Ha kőszegi kirándulásaink során, a Várkörön a belváros irányába indulunk, mindig megállunk a 38. számú ikerház vasrácsos kerítéses zárt kapuja előtt, hogy pillantást vessünk a két torony által közrefogott kör alakú, vörös téglából emelt épületre az udvar végén. A homlokzat íves kőtáblái kétséget sem hagynak az épület funkciójáról, hogy az Kőszeg város izraelita hitközösségének imaháza volt.
Ezúttal szerencsénk volt: a kapu nyitva, az udvaron néhány látogató a szabadtéri múzeumnak is nevezhető tárgyakat veszi szemügyre, mások a zsinagóga épülete felé tartanak. Kedves házaspár invitál, hogy nézzük meg az ikerházak egyikében berendezett háromszobányi 19. század közepi kortörténeti magángyűjteményüket is, amely a zsinagóga építtető bárói rangra emelkedett Schey Fülöp életterét, mindennapjainak környezetét kívánja megidézni.

Ízelítő a kortörténeti gyűjteményből

A kőszegi zsidókra vonatkozó legrégibb írásos emlék az az 1393-ban kelt oklevél, melyben Zsigmond király lehetővé tette a Garaiak számára, hogy befogadhassanak zsidókat a városba, tekintet nélkül arra, hogy honnan jöttek. A Gara család élt is a jogaival, ebben az időszakban hozzávetőlegesen 150 család élhetett a városban. 1532-ben a török sikertelen várostromát követően a városban rekedt két zsidó család letelepedési engedélyt kapott, mondván „Hatsch Arz és Mutsch Hatschl vitézül viselkedett az ostrom idején, apjuk pedig az ínségeseket segítette.”

De ki is volt ez a nagyvonalú mecénás, báró Schey Fülöp (1798-1881), kit tisztelhet benne többek között Kőszeg városa is?
A Schey-család felmenői már évszázadok óta Nyugat-Magyarországon éltek, az Esterházy-birtokon fekvő Lakompakon (ma Lackenbach, Ausztria). Schey Izrael kereskedő és Mózes nevű fia 1785-1786 környékén költözött Kőszegre. Mózesnek öt gyermeke közül harmadik volt az 1798. szeptember 20-án, Kőszegen született Fülöp. 18 évesen nősült meg, de gyermeke nem született. 1823-tól önálló üzletet vitt, 1831-ben már 1. osztályú kereskedőként fizetett adót. Üzleti kapcsolatban állt a Nyugat-Dunántúl számos főnemesi családjával, így többek közt a Batthyányakkal, Esterházyakkal, Erdődyekkel. Üzleti tevékenységében segítségére volt Frigyes nevű unokaöccse, aki az 1830-as évek közepén Bécsben a Landauer bankházba házasodott be. Fülöp orientációja is egyre inkább Bécs felé fordult, a Bécs melletti Bádenba költözött, de szülővárosát, Kőszeget sem hagyta magára. Az 1844-ben alapított Kőszegi Takarékpénztárt részvények vásárlásával támogatta, később alelnöke, majd elnöke is volt a pénzintézetnek. A Kőszegi Posztó és Gyapjúszövetgyár Egyesületben szintén jegyzett részvényeket, támogatva ezzel annak működését.
1854-ben a kőszegi képviselő-testület a helyi szegényeknek nyújtott támogatásért hálairatot adott át neki. 1858-ban osztrák nemesi címet (bárói rangot) kapott. Alapítványai révén izraelita temetőt létesült ravatalozóval, amit apja emlékének szentelt. 1859-ben adták át az általa építtetett zsinagógát, iskolával és rituális fürdővel. Szintén ez évben kezdte meg működését az Albrecht főhercegről Albrechtinumnak elnevezett szegényintézet. Ugyancsak ő alapította a betegházat, a későbbi Erzsébet-szanatóriumot. Jelentős összeget ajánlott fel a Győr-Graz vasútvonal Kőszegen keresztül való vezetéséhez létrehozott konzorciumhoz. Az Óvoda Egyesületnek 18.000 Ft-ot és egy házat ajándékozott azzal a feltétellel, hogy az intézményt Erzsébet királynéról nevezik el (Elisabethinum), és abba valláskülönbség nélkül veszik fel a gyermekeket.

Schey Fülöp 1881. június 26-án halt meg, Badenban. Hatalmas vagyona felosztásakor végrendeletének kedvezményezettjei között Kőszeg zsidó közösségéről és a városról sem feledkezett meg. A trianoni diktátum következményeként elcsatolt területek - amelyek Kőszeg polgári egzisztenciáját, és megélhetését jelentették - a város gazdasági és társadalmi életének elsorvadását eredményezték. A megmaradt másfél száznyi zsidó közösség sorsának alakulását pedig 1944-es deportálásuk végezte be. 

A zsinagóga építészeti stílusáról megoszlanak a vélemények, van olyan forrás, mely romanticizáló köntösben, centrális jellegű alaprajzzal megépített épületnek titulálja, és van olyan is, amely mór stílusban épültnek nevezi. Nem tudjuk, milyen lehetett teljes pompájában, a belsejéről annyit tudunk csak, hogy ugyanaz a mester festette a belsejét, aki a Tapolcai Zsinagógáét. Sorsa 1945 óta a gazdátlanság és folyamatos pusztulás.

Az Elisabethinum óvoda. Schey Fülöp egyik alapítványa

Kőszeg, Várkör 38. sz.

A kőszegi zsinagóga

A kőtáblák héber felirata alatt az építtető Koromlai Schey Fülöp báró neve

A bejárattól jobbra Mózes Tízparancsolata, balra héber és magyar nyelvű emléktábla

Az istenfélő nemeslelkű és bőkezű / koromlai Schey Fülöp báró örök emlékére. / Nemes szive sugallatára építé e sz. hajlékot / Isten nevének dicsőitésére, s lelkének bölcs / ösztönzését követve fényes alapitványt is tett / Isten házának fentartására.
Az ő emlékét dicsőitik községünkben. / Vajha találnánk védelmet érdemeiben / Mint Áron a homlokát övedző lemezben.

A mennyezet néhány művészi freskórészlete még dacol a mostoha sorssal

Elkészültét követően impozáns látványt nyújthatott a kupola áradó szín- és motívum gazdagsága

Az emeleti karzat egy részletének elszomorító állapota

És egy másik részlet az omladozó padozatú karzatról

Vegyes érzésekkel hagytuk el ezt a talán még nem a végső pusztulásra ítélt, jobb sorsra érdemes, imaházat. Hívők, akik fohászaikat elmondhatnák istenüknek már nincsenek, ide már nem jön senki, hogy meghallgatást nyerjen. Mégis érdemes lenne talán, ha nem is vallási, de kultúrtörténeti értéke miatt megtalálni azt a funkcióját, melyben tovább élhetne. Schey Fülöp egykor sokat áldozott szülővárosa javára, talán törleszthetne valamit most a város az ő, de leginkább a saját önbecsülése okán.

Mielőtt újra kilépünk az utcára, a Sorstalanság Alapítvány támogatására készült képeslapok közül kiválasztottunk emlékül kettőt, szerény, csupán jelképes összeget hagyva a melléjük helyezett becsületkasszának kinevezett dobozban, amelyben, ha csak elvétve is egy-egy vasárnapon, de gyűlik a pénz. Talán a zsinagóga tetőzetének felújításához - melyet célul tűzött ki a szimpatikus házaspár -, néhány cserép árával mi is hozzájárultunk. Örömmel tettük!