Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Veterán autók

Szovjet megszállási bankjegyek Csehszlovákiában

2011.08.10. 09:12 :: temesvarijeno

Az úgynevezett megszállási bankjegyek - amelyeket egy-egy ország bocsátott ki az általa megszállt területeken - sajátos történetű, egyben rendkívül érdekes példányai a numizmatikán belül e papírpénzek megismerésére „szakosodott” gyűjtők számára. A teljesség igénye nélkül talán elég, ha csak általánosságban a japánok délkelet-ázsiai, a franciák indokínai, afrikai, közel-keleti, a németek cseh, lengyel, ukrán, területek elfoglalását követő megszállási bankjegyeit említjük. Mi magyarok többszörösen is „érdekeltek vagyunk” a kérdés kapcsán. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően az addig egységes Korona-Krone címleteket az összes utódállam felülbélyegezte, mintegy kisajátítva ezzel azok forgalmát, és értelemszerűen korlátozva a többit az általa uralt új államalakulatokban. A megszállási pénzek sajátossága, hogy ideiglenesek, rövidebb-hosszabb idő, pár hónap, vagy néhány év után ismét felváltja őket az adott ország saját, nemzeti pénzjegye, vagyis helyreáll identitásuk, az általuk is elfogadott törvényes rend.

A magyar vonatkozású papírpénzek gyűjtői jól ismerik az 1944-es kiadású, Magyarország szovjet megszállása során bevezetett és ideiglenesen forgalmi pénzként funkcionáló bankjegyeket, melyeket egyszerűen csak Vöröshadsereg Parancsnoksága pengőként emlegetnek. Ezúttal azonban nem ezekről lesz szó, hanem „testvéreik” egyikéről, a Csehszlovákia szovjet megszállása alatt ott forgalomba hozott bankjegysorozatról. Még egy laikus számára is első pillantásra feltűnik az e bankjegyeken alkalmazott stílusjegyek, színárnyalatok hasonlósága. Ez kézenfekvő is, ugyanis mindegyiket 1944-1945-ben a GOZNAK vállalatok (Moszkva) gyártották le, majd kerültek forgalomba a szovjet csapatok által megszállt illetve „felszabadított” európai országok közül Lengyelország, Csehszlovákia, Románia és Magyarország területén. A Távol-Keleten hasonló kibocsátás történt Kína-Mandzsúriában valamint Észak-Koreában, melyeket ugyancsak a GOZNAK* tervezett és gyártott. Annyi még feltétlenül ide kívánkozik, hogy amíg a magyar és a román megszállási bankjegyeken ország név nem szerepel, csak a megszálló hatóságé (a románnál: COMANDAMENTUL ARMATEI ROSII), csak nyelve és pénzneme utal az adott országra, addig a csehszlováknál és lengyelnél feltünteti a REPUBLIKA ČESKOSLOVENSKÁ, illetve a NARODOWY BANK POLSKI nemzeti utalást, a szovjet hadsereg-parancsnokság nevét viszont nem. További eltérés, hogy a csehszlovák bankjegyeken orosz és ukrán nyelven is feltüntették a pénznemet, a másik három országnál ez elmarad.

A csehszlovák bankjegysor 6 címletből áll. A 2, 10 és 50 Korun-os címlet valamilyen oknál fogva kimaradt a sorozat tervezése során, ennyiben szűkebb, mint a magyar sor. A bemutatásra kerülő 1, 5, 20, 100, 500 és 1000 Korun (Korona) címletek gyűjteményem darabjai. Egy kivételével valamennyi SPECIMEN, azaz MINTA perforálással ellátott a bankjegy felső részén, - ami eltérés az általánosan ismert példányoktól, amelyeket középen illetve a bankjegy alsó részén perforáltak -, míg az 500 Korun-os címlet szintén perforált felül, de ez esetben NEPLATNÉ, vagyis ÉRVÉNYTELEN megjelöléssel.
Az 1944 évszámmal ellátott és bevezetett bankjegyek törvényes fizetőeszközök voltak Csehszlovákia és Kárpátalja (Zakarpatye) területén 1945. március 23-ától 1945. november 15-ig. Ez alól kivétel a legnagyobb, 1000 Korun-os címlet, amely Kárpátalján már 1944 végén forgalomba került. Kárpátalja 1920-tól a trianoni döntés nyomán Csehszlovákia része volt 1939-ig, majd visszatért Magyarországhoz.1945 után Ukrajnához csatolták.

Minden címlet vízjeles papíron, mintás alapnyomatú. Grafikája igényesen megtervezett, bonyolult rajzolatú. Előoldalukon legfelül vízszintes vagy íves formában egy vagy két sorban REPUBLIKA ČESKOSLOVENSKÁ megjelöléssel. Alatta keretben vagy anélkül TATO POUKÁZKA PLATÍ - Törvényes utalvány (fizetési eszköz). A bankjegyek központi, középső részén betűvel, a 100-as és 1000-es címletnél számmal is megismétlődik az értékjelzés, amit bal oldalon orosz, jobb oldalon, ukrán nyelven is feltüntetett a GOZNAK tervezője, Ivan Dubasov**. A sorozat és sorszám az első négy címleten 3,5 mm-es nagyságú, két betűs és 6 számjegyű, vörös színű. Az 500 és 1000 Korun-os címletek sorszáma 4,0 mm-es. Hátoldalukon csak számmal jelölt értékjelzés szerepel, melyek közül a középső mezőben lévő 1, 5, 20 értékjelzés mintázattal díszített.

1 KORUNU 1944

Mérete: 96x52 mm 9 mm-es SPECIMEN perforálással

A nyitó címlet felső részén a REPUBLIKA ČESKOSLOVENSKÁ ország megnevezés két sorban. Kétoldalt függőleges keretben nagyméretű „1” értékjelzés. A keret által határolt alapnyomatú mezőben az értékjelzés három nyelven megismételve. Alatta az 1944 évszám mellett AB 893215 sorozat és sorszám, amely – szokatlan módon -, csak egyszer szerepel. Alatta sötét keretben: FALŠOVANIE SA TRESTA - A bankjegyhamisítást büntetik - figyelmeztetés. A hátoldal négy sarkában az alapnyomaton „1” értékjelzés, ami a középső mezőben jóval nagyobb méretben két 8 ágú csillagforma minta között megismétlődik díszes mintázattal.

5 KORUN 1944

Mérete: 120x60 mm 9 mm-es SPECIMEN perforálással

A kétoldalt hullámos keretbe foglalt „5” értékjelzés között ezúttal egy sorban szerepel az ország neve. A sötétlila háromnegyed ellipszis formával határolt középmezőben a betűvel és számmal is feltüntetett értékjelzés alatt illetve két oldalán EB 444210 sorozat és sorszámmal. Alatta világos keretben: PADÉLÁNÍ SA TRESTA szöveg változat. A hátoldal vastag négyszögletes kerettel határolt része gazdagon mintázott, alsó részén, fekvő díszen nagyméretű „5” értékjelzés. A keretet, felső széleit szintén megtöri egy-egy értékjelzés, az alsó sarkok vonalát rozetta szakítja meg. Ez a példány vágáshibás.

20 KORUN 1944

Mérete: 157x76 mm 9 mm-es SPECIMEN perforálással

A bonyolult mintázatú díszes háttér felső részén a minta ívét követi az ország neve. Két oldalán az alapnyomatban kapott helyet a CM 610781 sorozat és sorszám. Négy, dupla vonalú függőleges pajzsszerű keretben „20” értékjelzés. A TATO POUKÁZKA PLATI felírat szintén ívelt elrendezésű. A hullámos mintázaton kiemelten DVACAŤ (20), alatta kisebb betűvel a pénznem: KORÚN. Az orosz ДВАДЦАТЬ КРОН (balra) és ukrán megfelelője: ДВАДЦЯТЬ КРОН (jobbra) szintén két sorban kaptak helyet. A kibocsátás éve nagyobb méretű, mint az előző címleteken. A FALŠOVANIE SA TRESTA figyelmeztetés kettős keretben kapott helyet. A hátoldal gazdag mintázatában háromszor szerepel a „20” értékjelzés, a középső pajzsban lévő szám alsó része ezúttal is motívumokkal díszes.

100 KORUN 1944

Mérete: 164x82 mm 9 mm-es SPECIMEN perforálással AB 856891 sorozat- és sorszámmal

A 20 Korun-hoz hasonló igényesen megtervezett szimmetrikus előoldal jellemzi ezt a címletet is. A változatosság kedvéért itt az előoldalra került a mintázott „100” értékjelzés. Az 5 Korun-hoz hasonlóan a figyelmeztetés szöveg itt is: PADÉLÁNÍ SA TRESTA.

A hátoldal élére állított hullámos mintájában kapott helyet ezúttal dőlt formában a „100” értékjelzés, két oldalt azonos motívumok téglalap kerettel lezárva. A nyomat ezúttal jobbra jelentősen elcsúszott, nem takarja az előoldal nyomatát.

500 KORUN 1944

Mérete: 186x94 mm 10 mm-es NEPLATNÉ perforálással

Érezhetően kedvét leli munkájában a tervezőművész, motívumaiban szinte összegzi az előző címletek rajzolatait, tovább variálva azokat. A sorozat és sorszám (AB 856891) most alul kapott helyet az alapnyomaton. A NÉPLATNÉ - Érvénytelen - perforálással, az NÉ és a TN betűk alatt 3-3 lyuk perforálással. Az érvénytelenítésre valószínüleg 1945. november 15-e után került sor, amikor is kivonták a forgalomból. A figyelmeztetés szövege ezúttal az 1 és 20 Korun-os címletével egyezően: FALŠOVANIE SA TRESTÁ.

A hátoldal ugyancsak bonyolultan díszes mintázata közepén az első három címleténél szolidabb vonalvezetésű „500” értékjelzés, ami átlós elrendezésben ismétlődik a bal és a jobb felső sarokban. Ebből a címletből a következő sorozatszámú példányok ismertek: AA, AB, AC, AE, AH, AR, AM, AO, AT, AX, AY, XA, XB).

1 000 KORUN 1944

Mérete: 190x100 mm 9 mm-es SPECIMEN perforálással

A záró címletű bankjegy egyes források szerint már 1944 végén forgalomba került a Kárpátalján, s a szovjet csapatok előrenyomulásával együtt a szlovák, majd cseh területeken is. Az kérdés, hogy a pénzforgalomban kisebb váltópénzek híján hogyan tudta betölteni funkcióját, amennyiben „társai” csak 1945 márciusában követték. A bankjegy elő- és hátoldala ismét igényes tervezésről árulkodik. Motívumainak elemzése már csak ismétlés lenne. Ismert dupla SPECIMEN-es perforációjú példány is, ahol mindkét oldalt perforálták, de azok a bankjegy alsó felén kerültek alkalmazásra. Sorozat és sorszáma: AA 462228. A sorszámok az 500-as címlet számaihoz hasonlóan 4,0 mm méretűek. Léteznek még СК, ТА sorozatszámmal is, továbbá 1000 Koronás bélyeggel felülbélyegzett példányok is.

Megjegyzés:

*A GOZNAK (Федеральное государственное унитарное предприятие Гознак, röviden Государственный знак) napjainkra már egy egyesített vállalatkomplexum. 1919-ben hozták létre kezdetben kizárólag az óriási mennyiségű biztonságos bankjegykibocsátás érdekében. Egyesítette magában a bankjegy gyártás különböző fázisait, így a tervezést, tipográfiát, a papírgyártást, nyomdai munkát is. A bankjegyeken kívül mostanra már államkötvények, bélyegek, banki- és telefonkártyák, SIM-chipek és számtalan egyéb nyomdaipari termék tervezését és előállítását végzik különleges technológiával készült, magas minőségű papír és plasztik alapanyagra, továbbá a grafikába is beépített biztonsági elemek sokrétű alkalmazásával. A GOZNAK híres tervező- és szakembergárdája révén termékeik magas művészi értéket képviselnek, amit fémjelez, hogy külföldi országok, köztük Indonézia és Egyiptom részére is terveztek és készítettek bankjegyeket.

** Ivan Ivanovics Dubasov (Иван Иванович Дубасов 1897-1988) A GOZNAK vezető tervezőművésze és elnöke 1932-1971 között. Több évtizedes művészi tevékenysége során számtalan bankjegy, bélyeg, érem vázlatait és terveit készítette el. Az ő illetve tervező kollektívájának nevéhez köthető a magyar - Vöröshadsereg Parancsnoksága - pengősor terveinek elkészítése is.

Temesvári Jenő

Kapcsolódó galéria:

       Csehszlovák megszállási Korun sor >>>
 

 

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr273139096

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kuscsikp 2011.09.13. 21:12:24

slovenskebankovky.com/doku.php
Talan erdekesnek fogjak talalni az olvasok,
eleg reszletes leiras van a perforaciokrol,
szeriakrol, valtozatokrol.

kuscsikp 2011.09.13. 21:18:44

docs.google.com/spreadsheet/pub?hl=en_US&hl=en_US&key=0ApFLosTpf03XdEdnU2drWFM3YmtTZ0lEVlZDZnk4OFE&output=html
ez meg egy masik temahoz, csak nem tudtam odairni,
VHP pengok es a hozza tartozo szeria betuk nem teljes listaja.

Nagy Alexandra89 2016.01.29. 09:30:12

Üdvözlöm! 5 db ilyen papírpénzem van! Perforáció nélküli. Mennyi ezeknek az eszmei értékük? Nem nagyon találok róluk semmit!

temesvarijeno 2016.02.08. 09:22:22

@Nagy Alexandra89: Kedves Alexandra! Elnézést, csak most olvastam a kérdését. Nem tudok választ árak tekintetében, elég gyakoriak a perforált példányok. Az árat nem feltétlen az határozza meg, hogy perforált vagy sem, sokkal inkább a bankjegy tartása, címlete. A vaterán, e-bay-en, ha beüti a címleteket, nagy valószínűséggel felhoz eladásra kínált tételeket, abból ki lehet indulni. Amúgy emlékeim szerint a nagyobb címletek (100, 500 korun) ezer Ft körül, az ezres az drágább, mert abból sokkal kevesebbet bocsátottak ki. A bélyeggel felragasztott bankjegyek nekem azért zavarosak, mert láttam már NEPLÁTNÉ - ami a MINTA,SPECIMEN cseh megfelelője -, példányokon is bélyeget, ami logikailag értelmetlen, mivel a mintapéldányok nem kerülnek hivatalos forgalomba, így értelmetlen azokat bélyeggel devalválni, vagyis leértékelni. Üdvözlettel: Jenő
süti beállítások módosítása