Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Veterán autók

II. Rákóczi Ferenc pénzei (1703 - 1707) - Első rész

2010.09.07. 14:24 :: temesvarijeno

DENÁR /réz/
 
 C-M 1705 /Kassa = továbbiakban C-M, M-C, C/

Forgalomba nem került. Próbaveretnek számít és egyetlen ismert példányát a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi. A címerpajzs egyenes oldalakkal és enyhén ívelt felső lezárással lett kivésve. A pajzs kerete kettős vonalból áll. Pólyák /árpádsávok/ simák, díszítés nélküliek. Korona nyitott, levelei háromtagúak, csipkézettek - a második és negyedik a többinél kisebb, de azonos jellegű. Korona szalagja fent és lent egyszerű, sima vonalakkal határolt. A címerpajzs csücske alatt ötágú rozetta került elhelyezésre.

POLTURA /ezüst/

 2.  N-B 1703 belső gyöngykör nélkül

 3.  N-B 1704 belső gyöngykör nélkül

 4.  N-B 1704 belső gyöngykörrel

Nagybányát II. Rákóczi Ferenc egyik szabadcsapata 1703. augusztus 13-án foglalta el. Ezzel lehetővé vált az első Rákóczi pénz megjelenése. Az előlapot új terv szerint vésték. A 2-es, 3-as, és 4-es szám alatt levő veretek előlapján a gyöngykör vagy gyöngykör nélküli variációt az előzőleg I. Lipót polturásait készítő vésnök itt tovább alkalmazta. A pajzson egy vagy két titkos pont van, nélkülük is előfordul. A hátlaphoz a verdében lévő I. Lipót polturájának verőtövét használták fel. 1704 elején az ezüst polturák előlapját még az 1703-as poltura előlapjának mintájára és gyöngykör nélkül készítették. Később a címerpajzs alakját megváltoztatták úgy, hogy a szöveg két gyöngykör közé került. A címerben két titkos pont van. A hátlapon csak az évszám változott.

POLTURA /réz/

 5. N-B 1705 /Nagybánya = továbbiakban N-B/

A nagybányai verőház 1705-ös rézpolturáját további évfolyam nem követi. Az előlap címer- és korona ábrázolása szakavatott, jó vésnökre vall. A címerben két titkos pont van. A hátlap Madonnája a kisdeddel testesebb, mint a körmöcbányaié. Az elő- és hátlapon is kerek rozettát alkalmaznak és a pontokkal sem fukarkodnak. A hold szárai erősen behajlanak. A címerpajzs széles, keretező vonala kettős, oldalt befelé, fent fölfelé erősen ívelt. Pólyák fent és lent szegéllyel, bent cikk-cakk vonalkával díszítettek. A korona középső levele négyes tagozású, csipkés, mint a körmöci típusnál, középen gyöngyszemmel. A második és negyedik levél itt szintén négytagú, mint a középső, csak mérete kisebb. A korona szalagja fent és lent sodrott fonál alakkal van határolva.

 6. Vjn. 1705 M-M típus /Verdejegy nélkül = továbbiakban Vjn./

 7. Vjn. 1706 M-M típus /Munkács = továbbiakban M-M/

A verdejegy nélküli munkácsi típusú polturákat nagybányai-munkácsi típusnak is nevezhetnénk, mert keletkezését a változó hadi helyzetnek köszönhette. Kétféle verőtő változata ismert. Az egyik előlapja szinte azonos a nagybányai poltura előlapjával. A másik címerpajzsa keskenyebb. A hátlapok Madonnája, a titkos pontok elhelyezése és a holdsarló ábrázolása hasonlóságuk révén igazolja a Nagybányáról Munkácsra helyezett mester tevékenységét. A munkácsi és nagybányai verdék által készített érmekre jellemző, hogy az N betű két függőleges szára vastagabb, a két szár között jobbra lemenő átlós vonal vékony. /A vékony átlós vonal a körmöcbányai és kassai vereteknél szóba sem jöhet./
A címerpajzs kerete oldalt és fent itt is erősebben ívelt, a keretvonal kettős, a pólyák kissé felfelé íveltek, fent és lent szegéllyel, bent cikk-cakk vonallal díszítettek. A korona megegyezik a nagybányainál leírttal, de a szalag fent és lent gyöngysorokkal szegélyezett. Jellemzői a címer kissé ívelt pólyái és a címer alatti négylevelű rozetta.

 8. M-M 1706

 9. M-M 1707

Az elő- és hátlapot vizsgálva kétségtelenné válik, hogy Munkácson nemcsak egy vésnök működött. Az előlapi címerábrázolás formában eltér, az 1707-es évszámon primitívebb, mint az előző évin. Az 1707-es darabokon egy-egy titkos pont is van a címert elválasztó vonal két oldalán. A hátlap Mária és kisded ábrázolása is szerényebb kivitelű. A betűk elosztása oly rosszul sikerült, hogy az utolsó majdnem "rálép" Mária koronájára.
 
 10. C-M 1705 /kisded Mária jobb karján/ /Kassa = továbbiakban C-M, M-C, C/

Ezen kassai veret érdekessége, hogy a kisded Mária jobb karján van, ami a következőkkel ellentétes és általában természetellenes. Ebben az esetben nyilván vésnöki tévedésről van szó.

 11. C-M 1705 /kisded Mária bal karján/

A kassai pénzverőház veretei élesen elütnek 1705-ben a körmöcbányai, nagybányai és munkácsi pénzverő házak darabjaitól. A címer és korona rajza igen változó, ritkán lehet azt mondani, hogy művészi. A címerben kevésbé, az évszám között sűrűbben található egy-két titkos pont. A hátlap ülő Madonnája a kisdeddel a kelleténél jobban kitölti a rendelkezésre álló helyet. A betűk vésése és elhelyezése nem rutinos kézre vall. A címerpajzs alsó része kezdetben hosszabban megnyúlt, később ez lapossá válik. Itt is előfordul a szélesebb címerpajzs. A címerpajzsot körülfogó vonal kettős, de a kisméretű /1706, 1707/ darabokon előfordul egyszerű, sima formában is. A pajzs keretvonala oldalt befelé, fent fölfelé kissé ívelt, a polyák simák. Valamennyi kassai veretű rézpolturás koronáján megegyezik az a háromtagú, csipkézett szélű középső levél, melynek lefelé mutató negyedik tagja elmaradt, azt két kis csökevény helyettesíti.

 12. C -M 1706 /kisded Mária bal karján/

Az 1706-os év véget vet a személyes, néha pongyola munkának. Egységesebb a kidolgozás, ügyesebb, tehetségesebb a vésnök. Ez mind az előlapon - ahol ritka a titkos pont -, mind a hátlap személyábrázolásánál észrevehető. Az 1706. július 12-én kiadott takarékossági intézkedés a polturákat méretre és súlyra csökkenti. Ez a veretek kiállítására előnytelenül hat. Mind ennél, mind az 1707-es daraboknál jellemző a második és negyedik levél, melyek a körmöcihez hasonlóak, mégis azoktól feltűnően eltérnek abban, hogy a levél két oldalsó tagja jóval erősebben lehajlik.

 13. C-M 1707 /kisded Mária bal karján/

A fejedelem 1707. február 4-i levele alapján visszatértek a régi méretre és súlyra, ezért az ez évben vert darabok magukon viselik a meghatározott adatokat. Az elszórtan előkerülő kisebb súlyú és méretű darabok egy részénél tüzetesebb vizsgálat után kimutatható, hogy 1706-os átvésett verőtővel készültek. Titkos pontot csak a legritkább esetben alkalmaznak.

 14. C-M 1707 Előlap M-M típus, Hátlap M-M típus

A levéltári kutatások eddigi állása szerint nem bizonyítható, de feltehető, hogy a Nagybányáról Munkácsra, majd Munkácsról Kassára került vésnökkel állunk szemben. Ezt vagy a hadi helyzet, vagy áthelyezés, vagy pedig a pénzverő házak összevonása okozta. Itt az előlapon a címerben két titkos pont van, a címer csúcsánál lent zömök kereszt alakú disz. A hátlap személyábrázolása munkácsi /nagybányai/ eredetre vall, mint az előlap.

 15. C-M 1707 Előlap M-M típus, Hátlap C-M típus

A különböző verőtövek felhasználását igazolja ez a darab, ahol az előlapot - két titkos ponttal, zömök kereszt alakú dísszel - a munkácsi, a hátlapot - kerek rozettával - kassai vésnök készítette /lásd: hátlap N betű/.
 
 16. C-M 1707 Előlap C-M típus, Hátlap M-M típus

Ennél a darabnál az előlapot - titkos pont nélkül, kerek rozettával - kassai, a hátlapot - holdsarló alatt csak ponttal - tipikus munkácsi /nagybányai/ Madonnával, munkácsi /nagybányai/ vésnök készítette. A körirat N betűjének két függőleges szára vastagabb, míg az átlós vonal vékony, ez is munkácsi típusra vall.

 17. M-C 1707 Előlap M-M típus, Hátlap C-M típus

Az M-C verdehely megjelölés valószínűleg egyszerű vésnöki tévedés, betűcsere eredménye. Miután eddig csak egy verőtő ismeretes, így a kassai és munkácsi pénzverőház összevonásának teóriáját, és annak M-C betűvel való kifejezését minden alapot nélkülözőnek tekinthetjük. Az előlap munkácsi eredetét igazolja a négy pontból álló rozetta, amely csak munkácsi verdejeggyel vésett érmeken fordul elő. A hátlap kassai típusát részben az N betű is igazolja, de ismerünk 1698-as kassai szükségpénzt MC monogrammal, melynek betűvégződéseinek kialakítása a kassai X polturás kartusával hasonlóságot mutat.

 18. Vjn. 1705  C-M típus

Ez a verdejegy nélküli 1705-ös C-M típusú poltura hova tartozandósága tekintetében jobban igazolná magát, ha a bő választékú 1705-ös C-M-es polturákból több került volna bemutatásra. Mindenesetre sem a körmöcbányai, sem a munkácsi, nemkülönben a nagybányai polturával nem téveszthető össze. Az előlapon és a hátlapon titkos pontot nem helyeztek el.

 19. Vjn. 1706  C-M típus

 20. Vjn. 1707  C-M típus

Ugyanaz mondható el róluk, mint a 18. sz. alatti típusról.

 21. K-B 1704 Előlapon címer alatt kerek rozetta,   Hátlapon kerek rozetta

A polturák egységes, mértéktartó rajzukkal, súlyukkal 1704-től 1707-ig bizonyítják, hogy az ország pénzverőházai közül az első helyet Körmöcbánya foglalja el. A fenti időpont között a címer és a holdsarló alatt kerek rozetta, levéldísz ponttal vagy pont nélkül a címerpajzsban, az évszám között ötletszerűen néha játékosan egytől négy pontig terjedő titkos pontot alkalmaztak. A hátlapon a kisded lábánál sokszor egy vagy két titkos pontot helyeztek el. 1704-ben a holdsarló alatt vízszintesen nyújtott rozettával készült darab nem ismeretes. A K-B és C-M típusokra jellemző, hogy az N betű két függőleges szára vékony, míg az átlós összekötő vastag. A munkácsi, nagybányai típusoknál ez pont fordított. /lásd: 7. sz./
A címerpajzs oldalai és a felső záróvonal egyenes. Pólyák simák, díszítés nélküliek. A címerpajzsot körülfogó vonal kettős, a hasítást szolgáló középső vonal egyszeres /kivéve az 1706-os vereteket, ahol gyakori a címerpajzs kettős hasító vonala, itt azonban a körbefutó külső vonal néha egyszeres/. A körmöci rézpolturások koronájának szalagja sima, keskeny, fent és lent sima vonallal zárt. A korona középső /harmadik/ levele négytagú, csipkézett, középen kis gyöngyszemmel. A második és negyedik levél a középsőnél kisebb méretű, háromtagú, csipkézett, a két oldalsó kissé ívesen lefelé hajlik. Ez a két levél jellemzi elsősorban a körmöci veretű rézpolturákat. A leveleket láncszerűen összekötő vonalak a második és negyedik levél alatt ívesen visszahajlanak, míg a másik három levélbe beletorkolnak. Az említett címerváltozattól eltekintve a körmöci verde munkáját az egyöntetűség és jó szakmai színvonal jellemzi, szemben a kassai pénzverőház vésnöki munkájával.

 22. K-B 1705 E: kerek rozetta H: kerek rozetta /Körmöcbánya = továbbiakban K-B/

 23. K-B 1705 E: kerek rozetta H: vízszintesen nyújtott rozetta

A hátlapon lévő, vízszintesen nyújtott rozetta figyelemre méltó. Az előlapon és a hátlapon a titkos pontokat ötletszerűen alkalmazták. Ez 1706-ban és 1707-ben már ritkábban, de előfordul.

 24. K-B 1706 E: kerek rozetta H: kerek rozetta

Az 1706-os vereteknél gyakori a címerpajzs kettős hasító vonala, itt azonban a körbefutó külső vonal néha egyszeres. /lásd: a 21. pontnál leírtakat/.
 
 25. K-B 1076 E: kerek rozetta H: kerek rozetta

Tipikus példa a vésnök tévedésére, amikor 1706 helyett 1076-ot vésett. /Ugyanez az eset fordul elő az 1703-as K-B-s Lipót Duarius-nál is ahol szintén tévesen 1073-as évszámmal találkozunk. /Huszár:1500.tétel/ A hibát nem vették azonnal észre, ezért bizonyos mennyiség forgalomba került. Különben a többi K-B polturával teljesen megegyezik.

 26. K-B 1706 /az előbbi verőtő javított változata/

Az előző példányon elkövetett hibát a vésnök a verőtövön kijavította, de a korrigálás szabad szemmel is észrevehető. A hibás és javított példányokból hozzávetőleg egyforma mennyiség kerülhetett forgalomba.

 27. K-B 1706 E: kerek rozetta H: nyújtott rozetta

 28. K-B 1707 E: kerek rozetta H: kerek rozetta

 29. K-B 1707 E: kerek rozetta H: nyújtott rozetta

 30. Vjn. 1707 E: kerek rozetta H: nyújtott rozetta /K-B típus/

A verdehely feltüntetése valamely okból elmaradt. A címerben egy titkos pontos, illetve anélküli verőtő változat ismert, az előző évekből egy sem. Talán itt is vésnöki mulasztással állunk szemben.

 31. K-B 1707 E: kerek rozetta H: négyzet / kisded Mária jobb karján /

Az előlap változatlan a többi 1704, 5, 6 és 7-es verethez képest, viszont a hátlapon a kisded tudatosan Mária jobb karjára került. Mindkettő kisebb méretű /sok verőtő változat van/. A holdsarló alá kerek vagy nyújtott vízszintes rozetta helyett mindig egy kis négyzetet véstek. A kisded lábánál egy vagy két titkos pont van. Ritkán fordul elő titkos pont nélkül. A körirat N betűjénél a két függőleges szár vékonyabb, míg az átlósvonal vastag. Vékony átlósvonal a körmöcbányai és kassai vereteknél szóba sem jöhet.

A cikksorozat második része >>> 

Temesvári Jenő

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr172430470
süti beállítások módosítása