Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Veterán autók

Numizmatikai kirándulás az Antarktiszra

2010.05.23. 15:31 :: temesvarijeno

Így tavasz idején, a nyarat várva, talán nem tűnik szerencsés választásnak a kontinensek közül éppen a leghidegebbre utazni. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy nagyon kevesen mondhatják el; jártak már az örök hó és jég e birodalmában. Ez a kirándulás - a válságra való tekintettel - csupán virtuális lesz, cserébe viszont nem kell borsos utazási költséget fizetni, meleg holmikat sem kell a bőröndbe gyömöszölni. Nem kell törnünk a fejünket azon sem, hogy vajon melyik bankban tudunk antarktiszi pénzt váltani, ugyanis költőpénzre sem lesz szükségünk az út során. Annak ellenére, hogy Antarktisznak van „saját pénze”, azt mégsem tudjuk vásárlásra fordítani, több oknál fogva sem. Egyrészt nincs hol vásárolni, másrészt az antarktiszi pénzek igazából nem is pénzek, inkább olyan értékjegyek, amelyeket vissza lehet váltani. Sokan szívesen elfogadnák ugyan, de nincs olyan, aki - ha már rendelkezik vele -, kiadná azt a kezéből. Sőt, olyan sincs, aki a kibocsátónál a lejárat előtt visszakérné az ellenértékét. Ennek a ritka, rendkívül érdekes, bankjegy külalakú, mégsem bankjegynek eredünk most a nyomába, hogy megismerjük történetét, általa némi bepillantást nyerhessünk az Antarktisz életébe is.

Mindenekelőtt tekintsük át, mit is tudunk, mit kellene tudnunk földrajzi tanulmányaink alapján erről a sajátos státuszú földrészről. Annak ellenére, hogy geomorfológiai - földtörténeti - múltja azonos a többi földrészével, meghódítása, megismerése alig több mint száz éves múltra tekint vissza, és még távolról sem teljes. Az sohasem fog kiderülni, mikor érintette először emberi láb földjét, vagyis inkább jegét, de az bizonyos, hogy Ernest Shackleton 1908-ban a Déli-sark előtt mintegy 180 km-rel kénytelen volt visszafordulni felfedező útjáról. Aztán három évvel később, 1911. december 14-én a norvég Roald Amundsen norvég sarkkutató, miután elsőként érte el a Déli-sarkot, kitűzhette a bemért földrajzi ponton hazája zászlaját. A világraszóló eseményt azonban beárnyékolta a szintén a sark meghódítására szervezett angol expedíció vezetőjének Robert Falcon Scottnak és négy társának tragédiája, akik miután néhány héttel később, 1912. január 17-én szintén elérték a sarkot, a visszafelé vezető gyötrelmes úton, 1912. március 29-én fagyhalált szenvedtek.

A déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet, így a Dél-Georgia és Déli-Sandwich, a Déli-Orkney valamint Déli-Shetland-szigeteket. Területe mintegy 14 millió km². A tudományos kutatóállomásokat nem számítva szélsőséges időjárási viszonyai miatt lakatlan. Az Antarktiszon egy nagyon keskeny tundrasávot kivéve nincs élet a sziklákon megtelepedett zuzmókat leszámítva. Állatvilágát döntően a pingvinek, valamint az összes világtengerben előforduló fókák és bálnák, albatroszok alkotják.
A földrész közjogi státuszát meghatározó nemzetközi megállapodás - az Antarktisz-egyezmény - 1961. június 13-án lépett hatályba. 2009 őszéig 47 állam írta alá és fogadta el tartalmát magára nézve kötelezőnek. A megállapodás alapján bármely ország létesíthet az Antarktisz területén tudományos kutatóállomást, jelenleg is több mint 50 ilyen működik. A földrészen semmiféle katonai tevékenység nem folytatható. Tilos továbbá bármilyen hulladékokat, különösen nukleáris és radioaktív hulladékokat tárolni a térségben. Az egyezmény aláírói között 1984 óta Magyarország neve is szerepel.

Mindezek után ismerkedjünk meg közelebbről az „antarktiszi pénzek” születésének, kibocsátásának, típusainak történetével, és azzal, amit a vele való ismerkedésünk során „tanulhatunk” általuk.

A forgalmi bankjegyekhez nagyban hasonlító nyomatokat egy gazdasági vállalkozás, az erre a célra alapított Antarctica Overseas Exchange Office Ltd. (AOEO) bocsátotta ki. Az ötlet azon a felismerésen alapult, hogy a gyűjtők bizonyára szívesen fogadnának egy korlátozott példányszámú, ezáltal névértékénél lényegesen magasabb értéket képviselő „bankjegyszerű” nyomatot. Ezeket a különböző dollár címletű nyomatokat névértéken bocsátották ki, azzal a kötelezettséggel, hogy a rajtuk feltüntetett határidőig visszaváltják azokat. A névértéken megvásárolt, és vissza nem váltott nyomatokból származó bevételt antarktiszi közcélú, humanitárius célok támogatására fordítják. Az Antarktisz különböző nemzetiségű kutatóbázisain egyébként az illető államok pénzei vannak forgalomban, hangsúlyozottan az amerikai dollár, a norvég korona, az ausztrál és új-zélandi dollár, de megemlíthető az argentin peso is.
Napjainkig öt teljes, illetve részsorozatot bocsátott ki az AOEO. A tervezést és a nyomdai munkát a nagy múltú British American Banknote Company vállalta fel, olyan technológiai elemek alkalmazásával - alapanyag, bonyolult grafika és színösszetétel, hologram, mikronyomatok -, amelyek a forgalmi bankjegyeknél is ismertek és beváltak.

Az 1996-os első sorozat 1996. március 1-én jelent meg, beváltási határideje 2001. december 31-e volt. A 7 darabos kollekció nyitó címlete az 1, záró címlete pedig  a 100 dolláros. Méretük 177,8 x 88,9 mm (7x3,5 hüvelyk). Általánosságban elmondható, hogy minden címletnél többféle, eltérő betűjelű sorozatjelölést alkalmaztak, a hozzájuk rendelt sorszámokkal. Ugyancsak minden címletből készült reklám célokra néhány száz sorozatjeles, de sorszám nélküli (0000) SPECIMEN, azaz MINTA példány. A címletek ismertetésénél csak a főbb motívumokra szorítkozhatunk, numizmatikai szempontok szerinti részletes, átfogó ismertetésükre terjedelmi okokból e helyütt nincs lehetőség.
 
1 Dollár: Összesen 19928 db készült A és B, további 200 db vékony és 6000 db vastag Z sorozatjelöléssel és sorszámmal. Előoldalán Adélie-pingvinek (Pygoscelis adeliae) napoznak a Peterman-sziget sziklás talaján, a hátérben hófödte hegyek. Hátoldalán szintén Adélie-pingvinek merülnek a jeges vízbe a Paulet szigeten.
 

2 Dollár: Becsült kibocsátási darabszáma 10000 körüli, többségében J sorozatjellel. Néhány száz darab lehet a SPECIMEN és más, így a HS sorozatjelű példányok száma. Előoldalán Császár-pingvinek az Atka öbölben. Hátoldalán ismét Adélie-pingvinek csoportja látható a Paulet sziget jégtorlaszoktól szabdalt partján.

5 Dollár: 4184 db készült K sorozatjellel, további 200 db a Z sorozatból, és külön rendelésre HS sorozatból 10 db. Előoldalán úszó jégtáblán pihenő rákevő fókák (Lobodon carcinophagus), az öblön túl jéggel borított partszakasz. A hátoldalon gyilkos bálnák (Orcinus orca), más néven kardszárnyú delfinek láthatók, felettük albatrosz száll. A háttérben kutatóhajó úszik, előtte jéghegy.
 

10 Dollár: 1378 db készült N sorozattal, további 200 db Z sorozattal, és 10 db HS sorozatú változat. Előoldalán a tragikus sorsú Robert Scott portréja látható, valamint az Antarktiszon lévő síremléke ugyanazon a helyen, ahol a Déli-sarktól visszaúton csapatának utolsó tagjaival fagyhahált szenvedett, mindössze 20 km-re a biztonságot jelentő alaptábortól. Hátoldalán az Antarktisz térképe látható.

20 Dollár: Az előző címletnél is kevesebb, összesen 835 db készült N sorozattal, további 194 ismét Z sorozatbetűvel, és mindössze 2 db HS példány. Előoldalán a Déli-sarkot először elérő, a már más expedíciókon is bevált kutyaszánokat használó norvég Roald Amundsen portréja látható, hátoldalán a sarok elérésének pillanatát örökíti meg a norvég zászlóval. A területet ma az 1911-ben uralkodó norvég királyról (VII.) Haakon fennsíknak hívják, a Déli-sarknál kiépített bázis pedig az Amundsen-Scott nevet viseli.

50 Dollár: Előoldalán az Antarktisz legnagyobb állandó települése az amerikaiak által üzemeltetett McMurdo bázis, ahol mintegy 1200 fős állandó személyzet folytat kutatómunkát. Mögötte a távolban az Antarktisz legmagasabb csúcsa a Mounth Erebus vulkán látható. Hátoldalán idézet olvasható az 1961-es Antarktisz egyezmény szövegéből, A déli-sarki fényben - a déli sarkvidéken tapasztalható Aurora Australis nevű természeti jelenség -, Antarktisz fiktív zászlaja alatt kutyaszán, sátor és kutyák idézik a felfedezések hőskorát. Alul az egyezményt létrehozó, és elsőként aláíró 12 tagállam zászlai szerepelnek. Az 50$-os címletből mindössze 169 nyomat készült, V, 68 pedig Z sorozatjellel. A HS jelűből 2 példány létezik. Gyakorlatilag már beszerezhetetlen, ezért a gyűjtők számára rendkívüli értékkel bír.

100 dollár: Összesen 1500 db készült, X és Z sorozatjellel, 2 db pedig HS jelű. Előoldalán az üvegház hatás miatti globális felmelegedés veszélyeire kívánta felhívni a figyelmet a tervező. Hátoldalán az ózonlyukat lefényképező műhold kering a Föld körül. Minimális példányszáma miatt ez a címlet is beszerezhetetlen.

Az 1999/2001-es második sorozat keretében hasonlóan az első szériához, szintén 7 címletet bocsátott ki az AOEO. A szembetűnő hasonlóság mellett azonban lényegi eltérések is megfigyelhetők. Megváltozott, a nyomatok mérete és alapszíne. A korábbi 177,8 x 88,9 mm helyett mindössze 160x80 mm nagyságú lett, továbbá címletenként eltérő színű alapnyomatra került a grafika és a képi megjelenítés. Az értékjelzésnél lemaradt az ANTARCTICAN megnevezés. Míg az első sorozat minden tagja ezüstszínű hologramot kapott, a második sorozatnál annak helyén aranyszínű, különböző értékjelző szám szerepel. Minden címletből készült minta példány is más-más betűjelű sorozatban, azonos (0000) sorszámmal, SPECIMEN felülnyomással. A nagyobb címletekből, mint a 20, 50, és 100$-os esetében a szuvenírként értékesített „olcsóbb” SPECIMEN-ből jóval több készült, mint az ún. forgalmiakból. Az 1, 2, 5 és 10$-os SPECIMEN változata ugyanakkor jóval ritkább, mint a forgalmi címleteké. Az előoldal bal alsó sarkában szembetűnő méretű betűkkel - hasonlóan az első szériához -, tüntették fel a kibocsátó ANTARCTICA OVERSEAS EXCANGE OFFICE LTD. nevét. A hátoldal felső kerete feletti szegélyen a kivitelező BRITISH AMERICAN BANKNOTE CO. neve olvasható.
Az 1 dollárost 1999. április 22-én bocsátották ki, a dátum mellett feltüntetve az „EARTH DAY”, vagyis a Föld napja feliratot, mint a kibocsátás apropóját.  C, D, E, F, G, és Z sorozatjellel, összesen 60000 példányban nyomták, minden sorozatból 300 db-os minta (SPECIMEN) felülnyomású is készült. Mind elő, mind hátoldala az 1996-os kiadás nyomólemezével készült a már említett méretkülönbséggel.
 

A 2 dolláros címletből 40000 példány került forgalomba L, M, P, R sorozatbetűkkel 1999. november 28-án. SPECIMEN-ből ennél a címletnél is 300-300 db készült. Előoldalán pingvinek láthatók a sziklák között. Hátoldalán a Ross-szigeten magasodó 3794 méter Mounth Erebus látható, melynek az új-zélandi légitársaság ANZ-901-es járatszámú - antarktiszi turistákat szállító - repülőgépe 1979. november 28-án nekiütközött.

A tragédia 257 áldozatára emlékezik a dátum és járatszám, Antarktisz fantázia zászlajának alsó kék mezőjében. Az alsó mikró kép helyén az új-zélandi zászló szintén a szomorú eseményt jelzi. Mind az 1, mind a 2 dolláros elő- és hátoldalán megjelenik egy négyzet átlósan négy részre osztva, közepén A betűvel.

Az 5 dolláros előoldala megegyezik az első széria 20 dollárosával hátoldala viszont teljesen új, egy kiterjesztett szárnyú albatroszt ábrázol, előtte hegyekkel. K sorozatjellel 5000, míg L sorozattal 3000 példány nyomtak. Mindkét sorozatból 1200-1200 példány SPECIMEN került kibocsátásra. A 10 dolláros nyomólemeze megegyezik az 1996-os kiadásúval, 4000 példányban került kibocsátásra N sorozatjelöléssel. SPECIMEN-ből ezúttal is 1200 példány készült.

A 20 dolláros előoldala csak annyiban tér el az első széria 5 dollárosának előoldalától, hogy jobb alsó felére egy meglehetősen aránytalan méretű, gyenge rajzolatú fóka bébi került.  Hátoldalán egy kihalt pingvinfaj, a Great Auk (Pinguinus impennis) látható sirályokkal, amely az egyetlen volt a pinvinek közül mely az északi féltekén élt. Kíméletlen vadászata miatt azonban az 1840-es években kipusztult. A 20$-os függőleges hátoldali - vertikális - nyomata az első a sorozatok történetében, emiatt különösen kedveltté vált gyűjtői körökben. S sorozatjellel mindössze 1200 példányszámban, ugyanakkor S és T sorozatjellel 1200-1200 SPECIMEN jött ki. E címlet  a második sorozat legnehezebben hozzáférhető darabjai napjainkban.
Az 50 és 100 dolláros képe megegyezik az 1996-os kiadáséval, példányaik az 50$-os esetében 600 db, kiegészülve V és W sorozatjelű 1200-1200 db-os SPECIMEN kibocsátással Az X jelű 100 $-os 400 példányos, X és Y SPECIMENJEI-nek darabszáma pedig 500-500 példány.
A második sorozat nyomatai fejlődést jelentenek az elsőhöz viszonyítva, leginkább méretükkel, színgazdagságukkal, értékjelzésük hangsúlyosabbá tételével, megőrizve a hamisítást, utánnyomást nehezítő korszerű biztonsági elemek alkalmazását is. Nem véletlen, hogy mindezek miatt a már teljesen bankjegy külsővel felruházott nyomatoknak mind a laikusok, mind pedig a gyűjtők pénz szerepet tulajdonítanak.

A 2007-es harmadik sorozat az „antarktiszi pénz” teljes megújulását hozta. 3 címlet, 5 különböző változata jött ki. Képi ábrázolása megújult, alapanyaga pedig a papírt felváltó polipropilén, amelybe bedolgozták az összes jelenleg ismert bankjegybiztonsági megoldást. A kivitelező nyomda nincs feltüntetve, de a biztonsági megoldások alapján valószínűsíthető, hogy ismét a British American Bank CO. produktumai az új, gyönyörű antarktiszi dollárok. Nyilván a vertikális 20$-os sikere motiválta, hogy a hátoldal minden új kiadáson  szintén függőleges nézetű lett.
Az 1 dolláros két változatban jelent meg, előoldalukon csak kibocsátási dátumaikban különböznek. A 2007. március 1-i „forgalmi” kiadásnak létezik SPECIMEN NO VALUE C sorozatjelű sorszámozatlan (0000) példánya is, amely az előoldali DOLLAR értékjelzés alatt lyukasztott. Hátoldalukon a jobb felső sarokban található motívum az első kiadáson az AOEO 10 évfordulójára emlékeztet, egy gyengébb grafikájú Antarktisz térképpel.

A második, 2007. november 23-i kiadás az „M/S Explorer” nevű óceánjárónak állít emléket. A kibocsátási dátum a hajótörés napját jelöli, így ez az 1$-os címlet értelemszerűen csak később, decemberben került forgalomba. Ez a kiadás nyomdatechnikailag sokkal igényesebb, kontrasztosabbak a színei, a bal felső sarokban helyet kapott térkép is megváltozott, egy kidolgozottabb, szebb motívum került a helyére. A sorozat betűjele MS-re változott, egy ezüstszínű hologramra nyomták rá. Az előoldal hason csúszkáló, uszonyaikkal evickélő pingvinek vonulását ábrázolja, a hátoldalon pedig csoportban álló pingvin kolónia látható fiókákkal. A címlet A, B, C, D, MS sorozatjelű, példányszáma összesen 53000 db. Ugyanezen sorozatok SPECIMEN-jei összesen 7000 példányban léteznek.
A 2 dolláros 2007. július 30-án jelent meg, témájául az új-zélandi területi igény és az azt megalapozó 19. századi brit felfedező James Clark Ross medalion portréja szolgál, aki többek között felfedezte expedíciója során az egyik hajójáról nevét kapó Erebus vulkánt a később róla elnevezett Ross-szigeten. A hátoldali térképnyomat már az egydolláros második változatáról megismert kidolgozottabb, bár elmosódottabb térkép minta, ugyanakkor visszatért az AOEO 10. évfordulójának megünneplése motívum. A sorozatbetűk NZ, New-Zealand nevét jelölik. 14000 db-os példányszáma mellett 2000 db SPECIMEN-t is kiadtak.

A 3 dolláros új címletként került a sorozatba az 1 dollároshoz hasonlóan két dátummal, és szintén két változatban jelent meg. Az alaptéma a norvég területi igény, VII. Haakon király oldalra tekintő portréjával az előlapon. A hátoldali címletjelölés norvég nyelven íródott, hangsúlyosabbá téve a címlet norvég vonatkozását. A második, limitált változat szintén emlékkiadás, a Nemzetközi Sarki Évnek állít emléket, a sorozatszám ezért a PY betűket kapta, a Polar Year szavak rövidítéseként. H sorozatjellel 11000 példány készült, ebből 1000 SPECIMEN. A PY sorozat 5000-1000 bontásban került kibocsátásra.

A 2008-as negyedik sorozat keretében újabb címletek kerültek kibocsátásra. A március 31-i dátummal forgalomba került 5$-os témája, - analóg a norvégéra -, ez esetben a brit antarktiszi igényt kívánta demonstrálni. Az előoldal bal felén a közismert szimbólum, a tunikát és római sisakot viselő, pajzsot, szigonyt tartó Britannia ülő alakja, a hatalmat és erőt jelképező oroszlánnal szinte gyermeki rajzolatú, nagyon gyenge kivitelű grafika. Jobb oldalt az angol territóriumot sötétebb árnyalattal jelölték meg Antarktisz térképszelvényén. A címlet hátoldalán a második sorozat 20$-os jegyének motívuma, a korábban az északi féltekén honos, de kihalt Nagy Auk pingvinfaj ezúttal színezett, szintén gyatra rajzolatú grafikája látható a brit lobogó előtt. Rejtély, hogy a kihalt faj és az angol lobogó mit akar kifejezni, talán, hogy az Auk kipusztításában az angol halászok és vadászok is tevékeny részt vállaltak?
A címlet a K sorozatjelet kapta, visszaváltási határideje 2013. december 31-én jár le. 10000 példány került forgalomba belőle.

A második, 20$-os címlet témája az új-zélandi Frank Worsley 1914-1916-os expedíciója. Worsley  Endurance nevű hajóján megkísérelte  körülhajózni a jeges Weddel tengert. Hajója 1915. január 18-án belefagyott a jégbe, amely több mint kilenchónapnyi küzdelem után a hajótestet összeroppantotta. Worsley és 28 főnyi legénysége a megmaradt mentőcsónakokkal együtt a jégtáblákon vitették magukat az északi áramlattal, míg végül tengerre  tudtak szállni. 1916 áprilisában sikerült elérniük az Elefánt szigetet. Worsley ezután néhány emberével egy 6 méter hosszú mentőcsónakban mindössze egy szextánssal felszerelkezve, 800 mérföldet hajózva elérte a Falkland szigetekhez tartozó Dél-Georgiát, az ottani bálnavadász teleptől kérve segítséget. Összes emberét épségben megmentették az Elefánt-szigetről. Az előlapon Worsley szembenéző portréja tengerésztiszti egyenruhában, mellette a navigálásra szolgáló szextáns. A háttérben tenger ostromolta sziklák. A hátoldalon az expedíció útját örökítették meg. Sorozatjele T, kibocsátott példányszáma jelenleg még nem ismert.
A szintén 2008-as kibocsátású 1, 2, és 3 dolláros címletek átstilizálásával a 2007-es sorozat hasonló címleteivel azonos. Az előoldal szembetűnő változása, hogy az 5 és 20 dollároshoz hasonlóan a jobb oldali címletjelzés egy függőleges sávba került. A hátoldalon, az 1 dollároson a bal felső sarokban lévő Antarktisz térkép-logó alatti felirat a Wilkins jégnyelv összeomlására emlékeztet, és a bankjegy dátuma is a jégnyelv pusztulásának napjára esik (2008. március 25), noha több mint fél évvel később adták ki. Sorozatjele WS. A 2-es és 3-as címlet hátoldaláról lekerült az emlékfelirat, mindkettő dátuma 2008. szeptember 1.

A 2009-es ötödik sorozat első darabja 2009. március 29-i dátummal került forgalomba. Az új 10 dolláros címlet, korábbi társához hasonlóan Robert Falcon Scottnak állít emléket. Előoldalán portréja és aláírása, valamint az utolsó táborhelyéül szolgáló bázis látható, ahol az ő és társai holtestét megtalálták. Hátoldalán a Warwickshire-i Szent-Péter templom ólomüveg ablaka, mely az Amundsennel folyatatott tragédiába torkolló versengés epizódjait eleveníti fel. Sorozatjele M, példányszáma jelenleg nem ismert.

Nagyjából itt tartottam az antarktiszi „pénzek” tanulmányozásában, rendszerezve egyúttal az általuk nyújtott rengeteg ismeretanyagot, közben számtalanszor kézbe véve ezeket a csodálatosan szép nyomatokat, amikor a posta meghozta Kanadából a már majd egy hónapja megrendelt legújabb darabjait numizmatikai gyűjteményemnek. Köztük az ötödik sorozat 2010. március 1-én kibocsátott legújabb címletét, az 50 $-os bankjegyet. 
A 10 és 20$-os címletekhez hasonlóan előoldalának bal szélén, itt is egy portré szerepel, ez esetben Sir Wally Herbert (1934-2007) sarkkutatónak állítva emléket. Wally a nagy elődök Shackleton, Scott, Amundsen nyomát követve újra végigjárta azok expedícióinak útvonalát, számtalan mérést, megfigyelést végezve. Részt vett az Új-Zéland-i Antarktisz programban is. Balra néző portréja mögött kövekből emelt halmon Új-Zéland zászlaját lengeti a szél, előtte az eseményt megörökítő sarkkutatókkal. A bankjegy jobb szélén függőleges sárga mezőben 50 értékjelzés, felette élére állított négyzetben Wally pipája látható. A függőleges szélen Fridjtjof Nansen neve olvasható. A hátoldalon tajtékzó tengeren hányódó vitorlás, az elemekkel küzdő tengerészekkel. A kép előterében ANTARCTICA felírat. A bal felső sarokban Antarktisz térképe, a jobb sarokban ezüstszínű hologramon V sorozatjel és négyjegyű sorszám kapott helyet. Az 50$-os a sorozat egyik legszebb darabja.

Napjainkban itt tart e különös értékjegy, az „antarktiszi pénz” története, amely minden bizonnyal tovább íródik. Mi gyűjtők bizton remélhetjük, hogy az Antarctica Overseas Exchange Office Ltd. az eddigi sorozatok népszerűségének és keresettségének megfelelve a jövőben is gondoskodik újabb, az eddigieknél is igényesebb kivitelű címletek kibocsátásáról.

Összegzésül, ha az eddig megjelent öt sorozat összes kibocsátott példányszámát összeadjuk, mindössze néhány százezres számot kapunk. Ha ezt a nagyságrendet összehasonlítjuk bármely ország forgalmi bankjegyeinek címletenkénti több milliós szériaszámával, képet alkothatunk az antarktiszi kollekció ritkaságáról. A nagyfokú gyűjtői érdeklődést a megszerezhetőség nehézségén túl tovább növeli e különleges nyomatok változatossága, és maga a téma érdekessége is.
A numizmatikusok többmilliós táborának legfeljebb néhány ezer szerencsés tagja büszkélkedhet az összes eddig megjelent sorozat valamennyi példányával. Még kevesebb azok száma, akiknek a variációk néhány százas példányából is sikerült begyűjteniük egy-egy darabot. Mindezek ellenére - bankjegy funkciójuk hiányában is -, bármely gyűjteményben helyet kaphatnak, azok sokszínűségét tovább növelik, és nem utolsó sorban bolygónk ezen alig ismert, zord szépségű földrészéről hoznak üzenetet.
 
Temesvári Jenő

 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr552025302
süti beállítások módosítása