Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Veterán autók

A „Világ Köldöke” a Naptól keletre, a Holdtól nyugatra - Numizmatikai kalandozás a Húsvét-szigetre

2015.04.06. 12:39 :: temesvarijeno

A műholdak és a GPS technika korában gyerekjáték meghatározni egy földrajzi pont koordinátit. Ennél összehasonlíthatatlanul nehezebb és viszontagságosabb lehetett azoknak a bátor tengeri felfedezőknek, az óceánok vándorainak a feladata, akik akár hónapokig hánykolódva, a horizontot kémlelve, először tették lábukat arra a vulkanikus képződményű szigetre, amelynek megismerésére ezúttal is bankjegygyűjteményem különleges példányainak segítségével invitálom az érdeklődő olvasót.
A Csendes óceánnak az emberi léptékkel is nehezen felfogható távolságait uraló, végelláthatatlanul hömpölygő hullámaiban fürdő, mindössze 164 km2 nagyságú szárazulata a világ egyik legeldugottabb zugában álmodik rejtélyes, máig titkokkal övezett múltjáról.

01_pacific_ocean.jpg

Rapa Nui (Húsvét-sziget) a Csendes óceán dél-keleti részén, távol a világtól

02_rapa_nui.jpg

Rapa Nui távolsága a legközelebbi lakott szigetekhez és Chiléhez

A legrégibb mondák szerint az őslakosok azonban másként határozták meg „földrajzi helyzetüket”. Szigetüket a polinéziai nyelv helyi dialektusa szerint Te Pito o te Henua-nak, azaz a „Világ Köldökének”, vagy Mata ki te rangi „Égre néző szemek”-nek gondolták. Az európai ember, főleg, ha ismeretlen tengereken bolyongva rátalál még sohasem látott kontinensekre, szigetekre, ennél földhöz ragadtabb gondolkodású. Így történhetett meg, hogy a Világ Köldöke a sokkal „prózaibb” Húsvét-sziget néven vált ismertté a világban. Az ok is kézenfekvő: Jakob Roggeveen holland admirális és három hajójának legénysége 1722. április 6-án, húsvét vasárnapján pillantotta meg sziget kopár vulkáni szirtjeit. A viharos időjárás miatt azonban csak április 10-én tudtak partra szállni. Csupán egy napig tartózkodtak a szigeten, benyomásaikat, naplóleírásaikat 1738-ban nyomtatásban is kiadták. Ezekben megemlítik, hogy az őslakosok között láttak keverten európaiakhoz hasonlóan egészen fehér bőrűeket valamint kreol, sötét bőrűeket is. Arcukat és testüket vörös és fekete festékkel tetoválják. Feltűnt nekik, hogy fiatalabb nőket és gyerekek egyáltalán nem mutatkoztak. A nők testüket gyékénnyel fedik, a férfiak csaknem meztelenek. A bennszülöttek egy részének fülcimpája fel volt hasítva, melybe egy korongot illesztettek, ezáltal megnyújtva fülüket, amely a vállukig ért. Kezdetleges, náddal fedett kunyhóik kevésbé, de a parton álló hatalmas méretű kőszobrok látványa ámulatot váltott ki belőlük, amelyeket a szigetlakók istenként tisztelnek.  

Távozásuk után majd ötven év telt el az újabb látogatók megérkezéséig. Ezúttal két spanyol fregatt vetett horgonyt a sziget partjainál. III. Károly spanyol király perui alkirálya, Don Manuel de Amat küldött expedíciót újabb bázisok felkutatására a Fülöp-szigetek felé vezető Csendes-óceáni hajóúton. Így érte el a két hajó a Húsvét szigetet 1770 novemberében. A spanyolok is hasonló tapasztalatokat szereztek, mint holland „elődeik”, de ők békésen távoztak, mindössze három fakeresztet állítottak fel a Pu Aka Tiki vulkán (Poike-félsziget)1 dombjain, ezzel mintegy birtokba véve uralkodójuk számára a szigetet, amely ebből az alkalomból a San Carlos (Szent Károly) nevet kapta. Újabb négy esztendő sem telt el, amikor Új-Zéland felől a Horn-fok irányába tartó angol James Cook érkezett meg a szigetre. Ezzel a formális spanyol uralom véget is ért. 1786-ban - hogy még nemzetközibbé váljon a látogatók sora -, az Óceániai szigetvilág felkutatására szervezett francia expedíció két hadihajója, Jean-François Galaup La Pérouse gróf parancsnoksága alatt érkezett a szigethez. La Pérouse ismerte a korábban itt jártak leírásait, ezért meglepte, hogy ezúttal a sziget apraja-nagyja fogadta a parton, minden tartózkodás és félelem nélkül. Az általa „legrégibb időkből való” kőszobrokat ő is megcsodálta, s a körülötte talált hamuból és emberi csontokból arra a következtetésre jutott, hogy azok semmiképpen nem bálványok, inkább valamiféle kultikus temetkezési kegyhelyek a bennszülöttek szemében, akik valamiféle egyenlőségen alapuló békés közösségi törzsi társadalmi formában élnek, fegyvereik egyáltalán nincsenek. A hely La Pérouse  megállapítása szerint az „örök béke szigete”.

A szigetlakók újkori történelmének egyik legnagyobb társadalmi tragédiájához egy rajtuk kívülálló ok vezetett. Az 1800-as évek közepén, amikor megkezdték a perui partok mentén sorakozó kis szigetek guano-telepeinek (madárműtrágya) kitermelését, a mostoha, embertelen munkához egyre több munkáskézre volt szükség a rabszolgaként dolgoztatott indián lakosság gyakori elhalálozásának pótlására. A hatalmas nyereségről lemondani nem tudó rabszolga-kereskedők erőszakkal hurcolták el a kontinensről a perui és chilei nincstelen lakosságot. Ennek folyományaként jutottak el a Húsvét-szigetre is, ahonnan a hajókra csalt bennszülöttek közül mintegy 1000 embert hurcoltak el a Galápagos-szigetekre. Közülük csak tizenöten kerültek vissza, de ők magukkal hurcolták a kolerát és a tüdővészt a szigetre, melynek következtében a sziget lakossága 111 főre csökkent, szinte kihalt. A Húsvét-sziget végül 1888-ban Chile fennhatósága alá került, annak mind a mai napig egyik tartományát képezi.

A szigetet valójában az európai felfedezők előtt, az archeológiai kutatások és ásatások szerint mintegy másfélezer évvel korábban meghódító és azon új életet kezdett őslakosság korábbi történelméről - a generációk hosszú során áthagyományozódott szóbeli legendáik, emlékeik alapján -, még lesz szó a későbbiekben az alábbiakban bemutatásra kerülő, különleges és egyedi „pénzjegyek” motívumai kapcsán.
Előre kell bocsátani, hogy a Húsvét-sziget hivatalos fizetőeszköze a chilei peso, a különböző címletű RONGO polymer (műanyag) pénzjegyek kibocsátása csupán a sziget világörökség részét képező csak itt a szigeten megtalálható régészeti emlékeinek helyreállításához, a tudományos kutatómunkához és a további ásatásokhoz szolgálnak oly módon, hogy a pénzjegyek forgalomba hozatalából befolyt összeget az ezekre a célokra megalakult alapítvány (PACIFIC OVERSEAS EXCHANGE OFFICE) kezeli és ítéli oda.

500 Rongo

Előoldalára egy Húsvét szigeti „rövidfülű” őslakos alakja került, kezében madártojással, mellette az egykori Orongo2 település romjainál a Rano Kao3 kialudt tűzhányó lávabazalt kráterfalába vésett madárember ábrázolásokkal, valamint egy fából kifaragott madárember (tangata manu) kultikus szobra. A háttérben a madáremberek lakatlan Moto Iti és Moto Nui4 sziklaszigetei, amelyre hánccsal összefont nádkötegből készült úszóalkalmatosságaikon a szigetlakók áteveztek, hogy megszerezzék a fészkelő madarak első tojását, melynek a földet és a tengert megtermékenyítő, mágikus erőt tulajdonítottak. A Húsvét sziget neve (minden címlet elő- és hátoldalán) három nyelven - ISLA DE PASCUA (spanyol), EASTER ISLAND (angol), RAPA NUI (húsvét szigeti polinéz - rapanui - dialektusban) - került feltüntetésre.

03_500_rongo_2011_09_01_av.jpg

Az 500 Rongo előoldala.

A Rongo pénznem nevét a szigeten talált csekély számban megőrződött fatáblák (Kohau rongo rongo – beszélő fa) neve után kapta, amelyre az őslakosság előkelői és papjai mind a mai napig megfejtetlen ábrákkal és írásjelekkel feljegyezték misztikus hitük és szokásaik emlékeit. A hosszúfülűek uralma ellen fellázadt rövidfülű népcsoport a Poike-fennsíkon a kémiai karbon vizsgálatok szerint 1668-70 közötti időben lezajlott belharcban egy hosszúfülű (Ororoina) kivételével mindenkit legyilkoltak. A beszélő táblákat még írni és olvasni tudók (tangata rongo-rongo-k) a titkos jelek megfejtésének ismeretét talán örök időkre magukkal vitték sírjaikba. A két népcsoport eredetéről később még lesz szó…

04_500_rongo_2011_09_01_rev.jpg

Az 500 Rongo hátoldala 2011. szeptember 01-i kibocsátás

A pénzjegy hátoldalán szintén egy őslakos oldalnézetű tetovált profilja néz szembe a Rano Raraku5 vulkanikus hegy lejtőjén földbe süppedt legendás „hosszúfülű” kőszobrokkal.

A 2012. évi kiadáson az előző évihez képest több eltérést figyelhetünk meg. Az előoldalon a madárember faragvány alatt megjelenik a „PRINTED IN CANADA” felirat, valamint a két vízszintes oldalszegély a ferde vonalcsíkozással.

05_500_rongo_2012_av.jpg

A 2012-ben kibocsátott 500 Rongo előoldala

06_500_rongo_2012_08_01_rev.jpg

Az 500 Rongo hátoldala. 2012. augusztus 01-i kibocsátás

A hátoldalon az előző évi kiadás 4 hasábos mintázott fémszálát egy szélesebb és bonyolultabb technikájú biztonsági fémszál váltja fel, melyben váltott nézetben az 500 értékjelző szám fut keresztül a pénzjegy két széléig. A sorozat és sorszámtól balra kapott helyet, egy vitorlák nélküli két végében totemfejekkel díszített nádhajót szimbolizáló motívum, amely egyben a Húsvét-sziget jelképes zászlaja is a hivatalos chilei lobogó mellett. Ez a „hajóforma” jól megfigyelhető a kiásott kőszobrok némelyikének hasán, ill. hátán, továbbá a prehistorikus korokból származó kőből faragott egyéb ábrázolásokon is. A hajómotívum felett kisebb, a sorozat- és sorszám felett nagyobb betűméretben az 500RONGO értékjelzés ismétlődik.

1000 Rongo

07_1000_rongo_2011_09_01_av.jpg

Az előoldal grafikája az Ahu Tongariki6, amely a sziget délkeleti részén lévő öbölben felépített kőtalapzatra (ahu) visszaállított hatalmas méretű kőszobrokat jeleníti meg. Szembe nézetben az egy olyan szobor látható, amelynek a fején a ledöntésüket követően megmaradt a hosszúfülű őslakosokra jellemző vörös hajat formázó - vörös tufakőből kifaragott fejdísz, a pukao, amely önmagában is 3 tonna, a 7 méteres, 22 tonnás szobor összsúlyából. A vörös lávakövet, amelyből ezeket a pukaokat kifaragták, a sziget másik oldalán

08_1000_rongo_2011_09_01_rev.jpg

Az 1000 Rongo hátoldalán a Mata-ki Te-rangi „Égre néző szemek” szobor, mellette egy hosszúfülű őslakos tollfejdíszes portréjának grafikájával

A sziget tengerpartjain épített kőalapzatokra (ahu), - amelyek üregeiben elszenesedett emberi csontokat is találtak, ami egyben kegyhely funkciójukra is utal -, felállított szobrok mindegyike, kivétel nélkül a sziget belseje felé néz, háttal a végtelen óceánnak, amelynek fehér tajtékos hullámai az idők kezdete óta ostromolják a partot.
A két cimlet megismerése már elég alapot szolgáltat arra, hogy megismerkedjünk a szigetlakók által generációk hosszú során át megőrzött és tovább adott, legendákon alapuló őstörténetével. Ezeknek a legendáknak a valóságalapját alátámasztják a szigeten járt expedíciók leírásai, valamint az ásatások során előkerült tárgyi leletek egybevetése más kultúrák emlékeivel. A téma részletekbe menő ismertetésre e helyütt nincs mód, de vázlatosan összefoglalva képet alkothatunk a megőrződött, a szigeten ma is élénken élő szájhagyomány, és a régészeti kutatómunka közös pontjaira, egyezőségeire.

E szerint - kiemelten Thor Heyerdahl kutatóútjai az amerikai kontinens nyugati partvidékein Kanadától Peruig, majd híres tengeri expedíciója a polinéz szigetvilágig bizonyították, hogy a Húsvét-sziget benépesülése két fő periódusra és két eltérő földrajzi irányra osztható. Az első benépesülés kelet-nyugati irányból történt, mintegy 1600 évvel ezelőtt, az i. sz. 4 században. A Húsvét szigeten talált kőfalak kifaragása, pontos illesztései, a totora-nád jelenléte a krátertavak vizében, a szobrok formái és hasonlósága a kanadai indiánok ma is fellelhető totemoszlopaival, mind azt erősítették meg, hogy az első betelepülök nádcsónakjaikon - amelyek ugyanazzal a technikával készülnek még ma is a perui Titicaca tónál és a Húsvét-szigeten -, a kelet-nyugati tengeráramlattal a kontinensről eljuthattak akár több ezer kilométerre is nyugati irányban. Ezek a betelepülők Heyerdahl szerint a fehér bőrű Kon-Tiki Viracocha és hívei voltak. Talán valamilyen törzsi háború miatt hagyták el korábbi életterüket, s vitték magukkal használati tárgyaikat, kultúrájukat a szigetre. Tájékozódásukhoz az erősen fénylő Vénusz (Te Ura Ahi Ahi) csillagot választották iránytűjüknek, amelyről legendáik ma is megemlékeznek. A spanyol Francesco Pizzaro, az Inka Birodalom meghódítója (conquistador) jóval később, az 1530-as években hosszúfülűeknek (orejónes) nevezi az inkákat, akiknél még ekkor is elterjedt volt a fül megnyújtása az előkelő kasztok körében. Rapanui nyelven a hosszúfülűek neve: hanau eepe. Hatalmas méretű és különleges megformálású szobraikban eme ősi eredet köszön vissza, amely szoborformák elvétve néhány polinéziai szigeten is fellelhetők, mintegy jelezve azt a földrajzi határvonalat, ameddig az erős keleti irányú tengeráramlattal az amerikai kontinensről kiindulva eljutottak. Egy amerikai tengerészeti számvevőtiszt volt az első, aki feljegyezte 1886-ban a szigeten jártakor az őslakosok legendáit, melyekben még élénken élt emlékezetükben, hogy őseik kelet felől jöttek át a tengeren, és hatvan napig hajóztak egyenesen napnyugatnak, mire elérték a szigetet, melyen aztán letelepedtek.

A sziget második benépesülése nyugati irányból történt. Ázsiából keleti irányban az európai felfedezők több árbocos nagy hajói is vagy a déli, antarktiszi, vagy az elhagyatott végtelen tengeri útvonalon, a Hawaii-szigetektől északra lévő északi tengeráramlattal voltak képesek elérni az amerikai kontinens nyugati partvidékét. Ezt az áramlatot és útvonalat követhették balsafából és nádból készült kis hajóikon a polinéziai és mikronéziai szigetvilág őslakói is, és így juthattak el a hosszúfülű betelepülőket követően évszázadokkal később a Húsvét-szigetre. Legendáik szerint a király (ariki mau), Hotu Matua vezetésével indultak a tengeren keleti irányban új hazát keresni, mivel szigetük (Marae-renga) másik törzsének királyával, és népével véres összetűzésbe keveredtek. Így találták meg a Húsvét-szigetet, ahol letelepedtek. A legenda szerint Hotu Matua király és népe az Anakena-öbölben7 léptek a sziget földjére, amely a sziget zord, meredek sziklás partjainak nagy részével szemben kikötésre alkalmas volt. A már itt élő hosszúfülű népcsoporttal hosszú ideig békességben éltek a magukat rövidfülűeknek (hanau momoko) nevező törzsek, akiknek Hotu Matua király fiai, és azok leszármazottai voltak a vezetőik. A hosszúfülűek fejlettebb kultúrájuk, és társadalmi berendezkedésük révén hatalmat szereztek felettük, faragtatták velük irdatlan kőszobraikat, lányaikkal házasodtak, vagy ágyasukká tették azokat. A rövidfülűek végül fellázadtak, s ahogy feljebb már szó volt róla egy kivételével kiirtották a teljes hosszúfülű népcsoportot. Az egyetlen életben maradt hosszúfülűnek saját törzsükből választottak házastársat, hogy végleg magva ne szakadjon. Ezek a leszármazottak ma is élnek csekély számban, immár teljes egyetértésben a szigeten. És, hogy húsvét-szigetiek eltérő eredete még inkább igazolást nyerjen a szembetűnő külső - bőrszín, haj, alkat - jegyek mellett, meg kell említeni, hogy a vérminták laboratóriumi elemzése alapján beigazolódott a hosszúfülű leszármazottak genetikai hasonlósága, ill. egyezősége a perui indiánokéval, ugyanakkor a rövidfülűeké a nyelvi rokonságon kívül, semmilyen azonosságot nem mutat a polinéziai népcsoportok és a maláj, indonéz lakosságéval összevetve. E rövid és vázlatos kitérő után ismerkedjünk meg a nagyobb címletű pénzjegyekkel, ill. a rajtuk megfogalmazott motívumokkal.

2500 Rongo

09_2500_rongo_2011_12_01_av.jpg

A 2500 Rongo előoldala - 2011.december 01-i kibocsátás

A címlet előoldalán a Rano Raraku kráter kőfejtő lejtőjén földbe süllyedt kőszobrok csoportjának grafikus ábrázolása. A Moai - Aringa Ora jelentése a hosszúfülűek mindig jelenlévő, élő kőszobor arcai, akik egyben istenített ősök is (aringa ora ata tepuna).

10_2500_rongo_2011_12_01_rev.jpg

A 2500 Rongo hátoldala - 2011.december 01-i kibocsátás

A hátoldalon a Húsvét-sziget Hanga Roa (Roa-öböl) nevű székhelye közelében, kőtalapzaton (ahu) felállított kőszobrai (Ahu Hanga Roa8) kaptak helyet. Bal szélen egy bennszülött lány szembenéző grafikus portréja tollból készült fejdísszel, homlokán tetoválással. Az előző 1000 Rongo pénzjegy erőteljes sötétvörös-narancssárga alaptónusa ezen a címleten lila-narancssárga árnyalatúra változik, a fátlan sziget zöld füves térségeivel harmonikus színátmenetet képezve.

5000 Rongo

11_5000_rongo_2012_04_01_av.jpg

Az 5000 Rongo előoldala - 2012. április 01-i kibocsátás

A Rano Raraku kráter kőfejtőjében faragták ki a szobrokat, amelyeket aztán farönkökön elvontattak a sziget különböző részeire. A hátán fekvő szobor mögött a krátertó látszik, amelyet a Dél-Amerikából betelepült őslakók honosítottak meg, s amely másutt a nem tenyészik a polinéz szigetvilágban. A kráter kopár, lakatlan vidékét a völgyek fátlan füves területei szegélyezik, amelyeken a chilei haditengerészet jelentős bevételt biztosító birkatenyészetei hasznosítanak.

12_5000_rongo_2012_04_01_rev.jpg

Az 5000 Rongo előoldala - 2012. április 01-i kibocsátás

A hátoldal az első király (Ariki Mau Hotu Matua) és alattvalóinak állít emléket, akik a Polinéz szigetvilágból, balsafából készült és nádvitorlákkal ellátott kéttörzsű hajóikkal elérték és felfedezték a Húsvét szigetet, ahol végleg letelepedtek. A bal szélen egy tetovált arcú, felhasított fülcimpáját a belehelyezett kőlappal megnyújtó hosszúfülű őslakos stilizált portréja tekint ránk. A hátoldali biztonsági fémszálak, ha mintázatukban eltérőek is, de szakaszos megjelenésükben a 2011-es 500 Rongo első kiadását követik.

10000 Rongo

13_10000_rongo_2013rev.jpg

A 10.000 Rongo előoldala - 2013. október 01-i kibocsátás

Az eddig kibocsátott legnagyobb címleten hula-hula táncot előadó bennszülöttek jelennek meg ősi polinéz, csupán ágyékukat takaró viseletben. A nő hajában virágkoszorú, az egész testén tetovált férfi kezében a jelképpé vált fából kifaragott kéttollú evezőlapát, amivel nádhajóikat hajtották hosszú tengeri vándorlásaikon, amíg megtelepedtek új hazájukban, a Húsvét-szigeten. Mellettük egy madárembert ábrázoló sziklarajz és egy moai (kőszobor). Mögöttük a Rano Kao vulkán kráterében a kéklő ingoványos tengerszemben tenyészik a sokféle célra felhasználható totora nád. Az alapnyomatba - ahogy azt minden címleten megfigyelhetjük -, a pénzjegyek tervezője a rongo fatáblák máig megfejtetlen írásjegyeit helyezte el.

14_10000_rongo_2013av.jpg

A 10000 Rongo hátoldala - 2013. október 01-i kibocsátás

A hátoldalon a Húsvét-szigetet gyakran meglátogató esőfelhők vörös háttere előtt az északi parton lévő Nau Nau öböl sziklákkal tagolt partján épített kőtalapzaton (ahu) álló „kalapos” kőszobrok néznek a sziget belseje felé, háttal a tengernek, ahogy a partvidéken mindenütt társaik is. A mitikus jelentéstartalmat hordozó totemjelekkel tetovált testű harcos a sziget történelmének békétlenebb korszakát idézi meg. A biztonsági szál ennél a címletnél visszatér a második kiadású 500 Rongo-nál már bemutatott formához, amennyiben az egész pénzjegyet függőlegesen átérő, fekete alapon a címlet névértékét ismételve biztosít hamisítás elleni védelmet, az egyébként az egész sorozatra jellemző korszerű, műanyag hordozófelületű, bonyolult grafikát és nyomdatechnikát alkalmazó kivitelezéssel.

15_ahu_nau_nau.jpg

Moaik a Nau Nau öbölben a sziget északi oldalán (Forrás: Internet)

Az Ahu Nau Nau9 szobrok fejére a régészeti expedíciók az ásatások során visszahelyezték a több tonnás vörös lávatufából kifaragott hajat jelképező fejdíszeket, amelyek az 1668-70-es évek lezajlott belháborút és anarchiát követően, amikor is az összes szobrot ledöntötték, messze elgurultak.

16_500_rongo_2011_09_01_rev1.jpg

A minden pénzjegyen szereplő nyilatkozat spanyol nyelven, melyben a kibocsátó szervezet nevében John Hamilton COMPTROLLER (számvevő) garantálja, hogy a pénzjegyeket a kibocsátási dátumtól számított tíz évig 0,002$/Rongo árfolyamon számolva visszaváltja

A Húsvét-sziget bevándorolt őslakóinak évezredes magányos elzártsága a világnak ebben a távoli szegletében, több ezer kilométerre minden lakott szárazulattól, napjainkra már megváltozott. Még az ötvenes-hatvanas években is az év legnagyobb eseménye az volt, amikor a chilei haditengerészet President Pinto nevű hadihajója egy évben egyszer ellátogatott a szigetre, hogy demonstrálja a sziget hovatartozását, valamint használati és ruházati tárgyakat, iparcikkeket, textilárut, és olyan élelmiszereket, gyümölcsöket, dohányárut, de még építőanyagot is vigyen a lakosság részére, amelyeket maguk nem tudtak előállítani. A haditengerészet által működtetett jelentős hasznot biztosító birkatelepekről pedig vitte a gyapjút és a húst az anyaországba. A hetvenes években megépült Mataveri International Airport10 és a LAN Chile légitársaság járatai aztán már heti összeköttetést biztosítottak Chilével és tovább Tahiti, és a Csendes-óceáni szigetvilág felé is. Már nem ritka, hogy a sziget lakói felkerekednek világot látni, sok fiatal tanul szakmát, végez felsőbb iskolákat Chilében, és párt sem feltétlenül csak szűkebb közösségükből választanak a mintegy 3500 fős szigeten. Van, aki Chilében talál új életet, de a többség visszatér, a gyökerek, a hagyományok még erősen élnek és hatnak. És a tehetősebb turisták is felfedezték már a sziget egyedülálló kultúráját, az utazási irodák reklámozzák és a luxushajók is útba ejtik már az amúgy a hajózási útvonalaktól távol eső szigetet.

17_rapa_nui_chile_zaszlo-cimer.jpg

A Húsvét-sziget zászlaja és címere között Chile zászlaja

18_easter_island_map1x.jpg

A szövegben előforduló földrajzi helyek (Térkép: Internet)

Temesvári Jenő

Hivatkozások:

http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%BAsv%C3%A9t-sziget
http://translate.google.hu/translate?hl=hu&sl=en&u=http://en.wikipedia.org/wiki/Moai&prev=search
http://www.nouvelordremondial.cc/2011/12/17/le-corps-des-statues-de-lile-de-paques/

Irodalom:

Thor Heyerdahl: Aku-Aku - A húsvét-sziget titka, Gondolat, Budapest,1960
Thor Heyerdahl: Tutajjal a csendes-óceánon - A Kon-Tiki expedíció, Gondolat, Budapest,1980
Sebes Tibor: Egy hosszúfülű a Húsvét-szigeten, Táncsics Könyvkiadó, Budapest, 1973

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr87343410

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása