Apuka Világa

A már korábban bemutatott hercegi, fejedelmi családok tagjairól neves fényképész mesterek által magas művészi színvonalon készített képekhez távolról sem hasonlítható a bemutatásra kerülő vizit portré fotográfia, amely ettől függetlenül számomra mégis több szempontból is érdekes.
Annak ellenére, hogy maga a fénykép már erősen megfakult téglalap alapú ovális portrékeret peremét talán egy unatkozó gyerek kissé meg is firkálta, mégis szerencsésen átvészelt több mint egy évszázadot, megőrizve egy már rég elporladt ismeretlen személy vonásait, és egy döccenősen betűket formáló kézírás által a nevét is. Első ránézésre már a téglalap alapú ovális keretbe foglalt portrét hordozó karton sem a megszokott, a minden oldalán, mintegy képkeretet idéző szegélyével.

A fotográfusról Berthold Bing-ről annyit tudni, hogy 1871-ben született Bécsben. Fiatalon, 1891-ben kezdte meg tevékenységét, melyet 1939-ig folytatott. Nem túl sok ismert fotográfiája tanúsága szerint Bécsben, a II. kerületben Taborstrasse № 1. valamint az I. kerületben a Franz Josefs-Kai № 1. Atlashof szám alatt működtetett művészeti intézetet (Kunstanstalt), melyben portrék készítésével, nagyításával és festéssel állt a nagyérdemű közönség rendelkezésére. Ez utóbbi műtermében - hangsúlyosan -, már telefonon is elérhető volt (Tel.14.108)
Nem tudni melyik évben és milyen indíttatásból került Magyarországra, közelebbről a döntően német, magyar nemzetiségű Szekszárdra és Bonyhádra, amelyet a fotográfia kartonján SZEGZARD BONYHÁD, illetve SZCAZARD & BONYHARD néven is olvashatunk. Ez utóbbi névformák feloldása önmagában, az előoldali megnevezés nélkül bizonyára némi fejtörést okozott volna.

Berthold Bing fotográfiája működésének korai időszakából. Mérete: 6,4x10,3 cm.

Berthold Bing életére, pályájára vonatkozó szűkös adatok alapján az sem tisztázható, hogy a magyarországi műtermeit a két városban fióküzletként (Filiale) működtette, segédeket foglalkoztatva, vagy időszakosan maga is áttette ide a tevékenységét, amely azonban a bécsi sokkal előnyösebb üzleti lehetőségek mellett megkérdőjelezhető, aligha valószínű.

B. Bing fényképész SZEGZARD BONYHÁD

A fotográfián (csak az előoldalon) mindössze három magyar szó szerepel: a Szegzárd a város nevének korábbi írott formája, a Bonyhád településnév, és a fényképész szakmai kifejezés. A portrét szemügyre véve egy lány vagy asszony tekint ránk. Kora meghatározását illetően csak találgatni tudnék. Nem teljes alakú portré lévén, a látható ruházata alapján jobb módú paraszt, vagy polgárlány/asszony lehet. Copfba font, derékig érő hajzuhatagának rendben tartása nem kevés idejét köthette le. A nem túlságosan gyakorlott tollforgatóra valló lila tintás írás szerint Pejhó vagy inkább a magyarosabb hangzású és értelmű Pejkó Izabellát tisztelhetjük a hölgy személyében. A rózsaszín tónusú fénykép alapján a műterem technikai felszereltsége nem tartozhatott a kiemelkedők közé, Berthold Bing általam ismert, ill. látott két bécsi műtermi képe magasabb színvonalról árulkodik.

A vizit portré verzója - SZCAZARD & BONYHARD helységnevekkel

A nyomdai úton előállított és sokszorosított kemény karton verzója (hátoldala) ezen túlmenően is több érdekes információt hordoz. Mindenekelőtt meg kell említenünk, hogy a litográfia (kőnyomat) a karton alján feltüntetett szignó alapján - Bernhard Wachtl Wien - bécsi mester munkája, aki számos fényképész megrendelésére készített művészi kivitelű verzó grafikákat. A gazdag motívumú verzó felső részén a koronás, monogramos palástot kétfelől egymással szembe néző szárnyas griffek őrzik. Meghatározó, mintegy uralja a középső részt átlósan kitöltő szép karakterű írott betűkkel megrajzolt név, melyet a fotográfia három nagy úttörőjének (Daguerre, Talbot, Niépce) érmei fordított átlóban kereteznek. A griffes BB monogramos palástot függőlegesen levezeti a kép alsó felébe a szimmetrikusan burjánzó vonaldísz amely Berthold Bing fényképészeti műtermére (Fotografisches Atelier) hivatott felhívni a figyelmet.

A már említett SZEGZÁRD BONYHÁD városnevek nem szorulnak magyarázatra, viszont ezek SZCAZARD & BONYHARD változata annál inkább. Különösen a SZCAZARD „nyelvi forma” hat zavarólag. A német nyelvű hátoldalon kézenfekvő lenne Szekszárd német megfelelőjének feltüntetése (Sechshard vagy Sechsard), de ezúttal a korai (Osztrák-Magyar Monarchia idején készült fotográfiáknál), általánosan megszokott magyar-német feliratozástól eltérően ez esetben elmarad.
A SZCAZARD városnév nyelvi behatárolása céljából a Tolna Megyei Levétár munkatársa úgy nyilatkozott, hogy Szekszárd nevének átírásaként, névváltozataként ilyent eddig még nem láttak, nem ismernek. Egy másik helytörténeti kutató, Vadas Ferenc Szekszárd névvilágában sem említi ezt a névváltozatot. Dr. Kápolnás Mária egyik tanulmányában foglalkozott Szekszárd első fényképészeivel és műtermeivel. Munkájában a következőket írja a 308. oldalon: „Az 1890-es évektől kezdve... némelyikükről vagy egy újsághirdetés, vagy néhány fotó tudósít. Közéjük tartozik BING BERTOLD is, aki a verzók szerint Szekszárdon és Bonyhádon fotografált, de nem szerepel sem feldolgozásokban, sem reklámokban, forrásokban. A szekszárdi Múzeum állományában őriznek általa készített három képet, melyeket azonban nem szekszárdiakról, hanem bonyhádi és tolnai lakosokról készített”. A hivatkozás szerint a bonyhádi képek a Perczel család fényképgyűjteményében találhatók, de pontosabb megjelölés nincs róluk. A SZCAZARD névforma mindezek alapján félrehallás, elírás alapján történt nyomdai hiba lehet.

 Temesvári Jenő