Az 1866-68 között összeállított fotóalbumba döntően német fejedelmi családok tagjai kerültek beválogatásra, de szerepelnek benne magyar főnemesi és nemesi családok (Cziráky, Fáy, Hunyady, Karacsay, Kende, Koller) hölgytagjai és ünnepelt színészek, színésznők, opera énekesnők is. Ez alkalommal, Koller Ida úrhölgy fotográfiájával és rajta keresztül szűkebb családja vázlatos életrajzi adataival, gyászjelentéseivel ismerkedhet meg az érdeklődő olvasó. A genealógiai irodalom több nemes Koller családot említ. Fennmaradt, miszerint az 1732. évi nemesi vizsgálatkor, bizonyos Koller Imre Baranya megyei esküdt a megyei szolgabírák és Tolna megye főjegyzőjének bizonyítványával igazolta nemességét, egyúttal, hogy nemeslevele elveszett. 1827-ben Fejér vármegye állít ki nemesi bizonyságlevelet az Alap és Alsó-Szentiváni birtokos Koller családnak. Ezen család néhány tagja a gyászjelentéseik szerint használta a „mányai, nagymányai” családi előnevet. (Mánya, vagy Nagy-Mánya felvidéki, Bars megyei település, melynek birtokosa szintén egy Koller nevű család. Az, hogy különösen a Baranya megyei 18. századi Koller család, valamint a Bars megyei, és a nagymányai előnevet nyert Kollerek egy közös ős ágai lettek volna, mindmáig beigazolásra szorul. |
||
|
||
A gazdálkodásra kiválóan alkalmas sárréti tájegységben fekvő Alapi és Alsószentiváni jó termőtalajú földbirtokok alig hat kilométerre fekszenek egymástól, azok jövedelmei minden bizonnyal lehetővé tették, hogy a szülők jó színvonalú, nemesi rangjuknak megfelelő taníttatást biztosíthassanak gyermekeiknek. 1868-69-től a korabeli újságok társasági híreiben illusztris, előkelő körökben gyakran találkozhatunk Ida kisasszony nevével, legyen az a mindig nagy érdeklődéssel és a mindkét nem részéről ifjonti reményekkel várt éves jogászbálok, a jótékonysági bazárok segélyakciói, a „Nőképző-egylet sétahangversennyel és tombolával egybekötött rendezvénye. A Magyar Bazár divatlap így örvend: „Mind együtt voltak a város legkitűnőbb szépei, a bájos Cziráky grófkisasszonyok, Bethlen Vilma, Teleki Ilona, Weinkheim Krisztina, Csekonits Margit grófnők, Eötvös és Vay bárónők, Ney Aranka, Kovács Ilka, Trümmel Sidónia, Konkoly Adrienne, Kiss Janka, Reitter Mari, Koller Ida, Greffi Gabriella, Kováts Ir¬ma, Beniczky és Kvassay nővérek, Klein Mariska, Jankovits Irén, Polgár Erzsike és Emma, Kacskovics és Schopper nővérek... és még ki tudná előszámlálni mind”. 1869-ben a Fővárosi Lapok a füredi Anna bálról tudósít elragadtatással, s a hölgykoszorú felsorolása közt említi a bájos Koller Idát. A fotográfiája alapján is csinos és vonzó Ida minden bizonnyal derűs, vonzó egyéniség lehetett, közkedvelt tagja társadalmi közegének. Nincs róla adat, de bizonyára Pest-Budán is volt a családnak saját háza, vagy bérelt lakása, ha nem is olyan előkelő, mint amit a főnemesség, arisztokrácia tagjai megengedhettek maguknak. A nemesi kisasszonyok 18-20 évesen az első, bemutatkozó bált követően immár „eladósorba” kerülvén többségükben el is keltek, nem így Koller Ida úrhölgy. Bizonyára voltak udvarlói, kérői, de csak 27 éves korában határozta el magát a házasságra. A Fővárosi lapok 1875. május 13-i számának társasági rovatában az alábbi közlemény jelent meg: |
||
![]() |
||
Az augusztus 8-i lapszámban pedig a következőt olvashatjuk: |
||
![]() |
||
Mivel az ifjú férj is „helybeli”, szentiványi birtokos, minden bizonnyal a településen kezdték meg közös életüket. Az immár férjezett Ida asszony továbbra is aktív szereplője maradt a helyi közéletnek. 1876 márciusában a Fővárosi Lapok vidéki hírei közt arról értesülhet az olvasó, hogy Alapon (a Koller család másik birtokközpontjában) az ottani iskola taneszközeinek beszerzésére a helyi ifjúság jótékonysági céllal műkedvelő előadást, és azt követőnen táncmulatságot szervezett. A rendezvény háziasszonya Gencsy Albertné úrnő volt. A szép számmal megjelent helyi és környékbeli hölgyek között megtaláljuk Nagyné-Koller Ida asszony nevét is. A következő évek sajtójában és más hírforrásokban már nem találkoztam a fiatalasszony nevével, életének alakulásáról sem maradt fenn családi vonatkozású híradás. |
||
![]() |
||
Nagy Zsigmondné, Koller Ida gyászjelentése |
||
Az immár a házasság kötelékéből szabadult férj gyászjelentésének tanúsága szerint 1886-ban új házasságot kötött, de „életének 40-ik, boldog házasságának 2-ik évében” elhunyt, az alsó-alapi birtokához közeli Szilas-Balháson (ma. Mezőszilas). Hozzá „kegyesebb volt a Sors, mert rá csak rövid, 1 heti szenvedést mért. |
||
|
||
hidaskürthy Nagy Zsigmod gyászjelentése |
||
De térjünk vissza az 1866-1868 közti években készült Koller Ida kisasszony fotográfiájához. A cabinet portrait BORSOS és DOCTOR, neves pesti fotográfusok pesti műtermében készült. A kazettás fal előtti párnás széken foglal helyet a szemrevaló és korát illetően 18-20 év közötti hölgy. A műtermi installáció mindössze egy padlóig lelógó sötét függöny, annál érdekesebb Koller Ida elegáns, csíkos ruhája, amely mellrészén mintázatában eltér a szoknyától. A ruházatot egy láncmintázatú kötény fedi. Haja hátul szalaggal összefogva, kis kerek, divatos kalapkájának fejdísze hátul válláig betakarja hosszú, göndör hajfürtjeit. Bal kezében a fonókban használt kender feldolgozásánál használt guzsalyt tart, jobb kezében pedig a guzsalyhoz használt orsót tartja. A beállított jelenet célját csak találgatni lehet, elképzelhető, hogy a kép valamilyen jótékonysági esemény alkalmával készült, amikoris az alapítványi hölgyek fényképeiből a nagyérdemű közönség tetszése szerint összeállíttathatott egy fényképalbumot, melynek árát segélyezésre fordították. Az ilyen céllal készült albumok 0 19. század 60-as éveitől nagy sikert arattak, keresettek voltak. |
||
![]() |
||
Koller Ida úrhölgy Cabinet portréja. Mérete: 10,3x16,1 cm |
||
![]() |
||
A kép verzója - Borsos és Doctor / Országut 42 sz. / volt botánikus kertben /Pesten. |
||
A bemutatott kép kartonja teljes egészében megegyezik a Wesselényi Róza bárónőről készült cabinet portré elő és hátoldalával. A műtermi installáció csak annyiban más, amennyiben a háttérfal azon stukkódiszítés nélküli, a szék karfás, ugyanakkor a képbe belógó függöny és a műterem aljzatának trapéz szőnyegmintázata azonos. Amikor először kézbe vettem ezt a fényképet, a hátoldalon szereplő nevet rejtő személyről semmilyen ismerettel nem rendelkeztem, mitőbb még soha nem is hallottam róla. Aztán szokás szerint felébredt bennem a kíváncsiság, a családfakutató ösztön, hogy kiderítsem ki is volt valójában ez a szelíd tekintetű, bizonyosan sok férfiszívet megdobogtató fiatal hölgy, mit tudhatnék meg róla, mit árul el magáról, életéről, sorsáról? Nyomába eredtem, és amit megtudhattam tragikusan rövid életéről, azt megpróbáltam összefoglalni. |
||
Temesvári Jenő | ||
Megjegyzés: Lásd: http://temesvarijeno.blog.hu/2016/02/04/wesselenyi_roza_barono |