Eritrea nem a világ közepe, és nem is az a hely, amely vonzza a turistákat, nem is szerepel utazási irodák ajánlataiban. Nekem sem ide eljutni a vágyak netovábbja, azonban egy virtuális „numizmatikai kirándulástól” egyáltalán nem idegenkedem. Kelet-Afrika eme kietlen, mostoha sorsú államáról való ismereteim meglehetősen hiányosak voltak mindaddig, amíg egy erősen megviselt bankjegye a kezembe nem került. Addig különösebb fogalmam sem volt róla, hogy Eritreának milyen fizetőeszköze van, és ha van is, azok hogy néznek ki. Mivel a nem közismert, úgymond „egzotikus” országok bankjegyei mindig jobban vonzottak gyűjteményem gyarapításakor, fejembe vettem, hogy csupa hajtatlan - numizmatikus berkekben T1-es tartásban -, összegyűjtögetem az összes címletet. Mielőtt azonban idesorakoztatva bemutatnám őket - ha csak nagyon érintőlegesen, vázlatosan is -, talán nem érdektelen feleleveníteni azokat az ismereteket, amelyeket ennek a kis országnak a történetéről feltétlenül tudni érdemes, és amelyek azonnal „beugranak”, amikor kézbe veszem Eritrea Köztársaság bankjegyeit. |
A független Eritrea nemzeti zászlaja és címere |
Kelet-Afrikában a Vörös-tenger partján fekvő Eritrea évezredek óta lakott terület, de ennek ellenére, vagy éppen ezért nem a béke földje. Már az ókorban haladtak erre kereskedelmi karavánutak, ennek révén bekapcsolódhatott az egyiptomi, Nílus völgyi, de a tengerszoros túlsó felén élő arab, iszlám kultúra vérkeringésébe is. Jártak földjén a 16. században Nagy Szulejmán hódító seregei, melyek elűzték a portugál hódítókat, aztán a törököket is elűzték etióp segítséggel. A Szuezi csatorna megnyitása még inkább felértékelte az abesszín, etióp és eritreai területek jelentőségét, így 1890-ben Olaszország Eritrea területét gyarmatává nyilvánította. Menelik császár egyesítette Abesszíniát és Etiópiát, egyben elutasította a „védnökséget” területei felett, majd ki is űzték az olaszokat. Eritrea azonban továbbra is olasz kézen maradt. |
Eritrea 1997-ben kibocsátott fémpénzei |
Az önálló, nemzeti bankjegy első szériája, minden címletének datálása szintén a függetlenség kivívásának évfordulójához (május 24.) kötődik. A 6 címletből álló sorozat megtervezése és előállítása során a bankjegyek előoldalán nagy hangsúlyt, és központi szerepet kap a különböző népcsoportok fiataljainak megjelenítése, mint a fejlődés, a jövő záloga. A hátoldalon a meghatározó fontosságú gazdasági tevékenységek (írástudatlanság felszámolása, természeti környezet, agrárkultúra fejlesztése, vasúti és tengeri szállítás) demonstrálja a meglévő viszonyokat, a gazdaság fundamentumait. A bankjegyek összképe egységes séma mentén fogalmazódik meg. A sémaszerű ismétlődések ellenére az előoldalak színvilágának gazdagsága tetszetős, és a hátoldalak „élőképei” is beszédesek. Az 1 Nakfás címletről hiányzik a széles, hologramos biztonsági szalag. A bankjegyhamisítás elleni védelmet azonban egyéb beépített elemek kellő mértékben szavatolják. Az egységes színvilágú első sorozat folytatásaként feltűnő, üde színeltérést mutatnak a 2004-ben kibocsátott 50 és 100 Nakfa-s címletek. A meghatározó bordó-vörös és kékes- lilás változat után 2011-ben szintén e két címlet újabb kibocsátásán pedig az zöld-fekete színek uralkodnak. Az eritreai állam megbízása alapján a bankjegysorozatokat más hasonló profilú termékek (bankkártya, útlevél, okmányok, telefonkártya, bélyegek, SIM-kártyák, stb.) tervezése és előállítása mellett a bankjegyszolgáltatásai (bankjegypapír, nyomdatechnika, biztonsági elemek) által is elismert és nagy múltú német Giesecke & Devrient (München) cég készítette el. |
Az 1-50 Nakfa 1997-es címletei a 2004-es 2011-es kiadású 50 Nakfa színváltozataival |
Az 1997-ben kibocsátott 100 Nakfa, és 2004-es színváltozata |
Az „összkép” után talán nem lesz érdektelen, ha egyenként is szemügyre vesszük az egyes címleteket, azok jellemzőit. |
1 Nakfa 1997. Méret: 140x70 mm |
Az előoldalon három lány, a szembe nézőn megfigyelhető a díszes törzsi viselet, a jellegzetes fonott hajtincsekkel, és az elmaradhatatlan orrkarikával. A hátoldalon tanuló fiatalok csoportja. Az ovál keretekben az ország címerállata és a függetlenségi harc jelenete. A jobb oldalon a függőleges etióp és arab írásjeleken kívül a bankjegyek szövege angol nyelvű. |
5 Nakfa 1997. Méret: 140x70 mm |
Az előoldalon a férfinépességet három generáció képviseli, itt is előtérben, kiemelten a gyerekkel. A hátoldalon Afrika flórájának egyik jellegzetessége, az irodalmi művekből is ismert Jacaranda fa. |
10 Nakfa 1997. Méret: 140x70 mm |
Az előoldalon 3 fiatal nő profilképe jelenik meg, kétoldalt a már ismert jelképekkel, a magasra emelt győzelmi zászlóval és a vízjelként is funkcionáló tevével. A hátoldalon a Dogali folyó felett épített viadukton áthaladó vasúti szerelvény. A vasúti infrastruktúra kiépítése döntően még az olasz megszállás hagyatéka. |
20 Nakfa 1997. Méret: 140x70 mm |
Az előoldalon 3 fiatal lány, ezúttal is eltérő törzsi díszekkel. A hátoldalon a mezőgazdasági kultúra jellemzői, a tevével és már traktorral is szántó-vető földművesekkel. A fejletlen és kedvezőtlen adottságú, szűkös területeken folytatott mezőgazdasági termelés nem fedezi az igényeket, így - a gép, műszaki cikkek mellett -, élelmiszerből is behozatalra szorul az ország. |
50 Nakfa 1997. Méret: 141x70 mm |
Az előoldalról ismét 3 fiatal nő, és ismét más népcsoport tagjai néznek szembe. A hátoldalon tengerjáró teherhajók a Massawa-i tengeri kikötő, Assab mellett Eritrea legjelentősebb tengeri kapuja a nagyvilágra. A tengeri kereskedelem, tranzitforgalom közeli célpontjai Etiópia és Szudán, Egyesült Arab Emírségek, a távolabbiak közül pedig Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, a Távol-Keleten pedig Dél-Korea. |
50 Nakfa 2004. Méret: 143x71 mm |
A feltűnő színeltérést leszámítva az elő- és hátoldali képi megjelenés majdnem azonos az 1997-es kiadással. Mind az elő, mind a hátoldalon azonban elmarad a címerállat teve keretbe foglalása, az beolvad a bankjegy alapszínébe. |
50 Nakfa 2011. Méret: 143x71 mm |
A 2011. évi kibocsátás csak színváltozatában tér el a 2004. évi kiadástól |
100 Nakfa 1997. Méret: 141x70 mm |
A színváltozatos későbbi kiadások után térjünk vissza az első, 1997-es kiadású sorozat záró címletére. Az előoldalon megszokott három fiatal nő portréján feltűnő népviseleti motívumok nem szembetűnők, de változatlanul megfigyelhetőek a jellegzetes orrkarikák. A hátoldalon ezúttal ökrökkel szántó földműves jelenik meg. |
100 Nakfa 2004. Méret: 143x71 mm |
A színváltozatában döntően az 1997-es kiadástól eltérő bankjegy motívumai megfogalmazásában a 2004-es 50 Nakfa bankjeggyel mutat hasonlóságot. A színválasztás plasztikusabbá tette a bankjegy „egyhangú”megjelenését. |
Temesvári Jenő |
Eritreai bankjegyek
2013.01.02. 14:54 :: temesvarijeno
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr974991942
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.