Fotográfiai gyűjteményem egyik becses darabja az az immár 147 éves kartonkép, amely hazánk 19. századi történelmének egyik korszakváltó eseményét, emlékét örökíti meg.
Az Andrássy-kormány a majd két évtizedes önkényuralmi rendszert felváltó osztrák-magyar kiegyezést követően megalakult első felelős magyar kormány volt. Deák Ferenc javaslatára Ferenc József császár és király Andrássy Gyula grófot kérte fel kormányalakításra 1867. február 17-én. A kormány 1867. február 20-án lépett hivatalba. A megalakult kormány tagjai közül gróf Festetics György pártonkívüli volt, a többi miniszter pedig a Deák-párt tagja. Legnagyobb politikai sikere egyrészt az új, dualista államberendezkedés sikeres társadalmi elfogadtatása volt, amit az 1869. márciusi választásokon a Deák-párt elsöprő győzelme is jelzett, amelynek nem kevesebb volt a tétje, mint az 1867-es kiegyezés legitimálása. Másrészt a magyar-horvát kiegyezés megkötése 1868-ban, ami az 1848-ban a forradalom kitörésével megszakadt, és ellenséges harcokba torkollt kapcsolatok rendezését jelentette a két addig békében élő országrész között. Andrássy grófot 1871 novemberében a Monarchia közös külügyminiszterévé nevezték ki, aki a felkínált tisztség kedvéért lemondott a miniszterelnökségről. Ezzel az Andrássy-kormány hivatali ideje 1871. november 14-én lejárt. Andrássy Gyula kabinetjét Lónyay Menyhért és kormánya váltotta fel.
|
Az 1867. február 17-én megalakult Andrássy-kormány miniszterei
1. id. Andrássy Gyula csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf (Oláhpatak, 1823. március 8. - Volosca (Fiume), 1890. február 18.) politikus, államférfi, 1867-71 között a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871-től 1879-ig az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere
2. Wenckheim Béla wenckheimi báró (Pest, 1811. február 16. - Budapest, 1879. július 7.) politikus, 1875. március 2. - 1875. október 20. között miniszterelnök. - Belügyminiszter
3. Festetics György tolnai gróf (Bécs, 1815. április 23. – Bécs, 1883. február 12.) Vas és Zala vármegye főispánja, a király személye körüli miniszter. A magyar kormány tagjai közül az egyetlen pártonkívüli. - A király személye körüli miniszter
4. Lónyay Menyhért nagylónyai és vásárosnaményi gróf (Nagylónya, Bereg vármegye, 1822. január 6. - Budapest, 1884. november 3.) bölcsészdoktor, politikus, 1871. november 14.-1872. december 4. között gróf Andrássy Gyula után miniszterelnök, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, elnöke; 1871. augusztus 3-ától gróf. - Pénzügyminiszter
5. Gorove István gáttájai (Pest, 1819. augusztus 20. - Budapest, 1881. május 31.) politikus, közgazdász, valóságos belső titkos tanácsos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. - Földmívelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszter
6. Eötvös József vásárosnaményi báró (Buda, 1813. szeptember 3. - Pest, 1871. február 2.) író, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Loránd fizikus apja. 1848-ban a Batthyány kormány, majd 1867-ben az Andrássy kormány Vallás- és közoktatásügyi minisztere.
7. Mikó Imre hidvégi gróf (Zabola, 1805. szeptember 4. - Kolozsvár, 1876. szeptember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész. Erdély politikai életének haladó szemléletű, meghatározó alakja, két ízben (1848, 1860-1861) Erdély főkormányzója. - Közmunka- és közlekedésügyi miniszter
8. Horváth Boldizsár (Szombathely, 1822. január 1. - Budapest, 1898. október 28.) író, költő, jogtudós, politikus, az MTA és a Kisfaludy Társaság tagja. - Igazságügy-miniszter
|