Az alább bemutatandó gondosan megtervezett és művészi kivitelű portré emlékérem Tisza Kálmán politikusi pályafutása meghatározó időszakának állít emléket. Előbb azonban csupán érintőlegesen idézzük fel a 19. század utolsó harmada dualista Magyarországának meghatározó államférfiúja életének jelentősebb állomásait.
Borosjenői és szegedi Tisza Kálmán 1830. december 16.-án született Nagyváradon. Szülei: borosjenői Tisza Lajos (1798-1856) császári és királyi kamarás, Bihar vármegye alispánja, majd főispáni helytartója és gróf széki Teleki Júlia (1805-1863). 1848-ban a Batthyány-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztériumában segédfogalmazóként dolgozott. A Honvédelmi Bizottmánnyal Debrecenbe költözött. A szabadságharc leverése után másfél évre külföldre emigrált. Állást foglal az I. Ferenc József által 1860. október 20-án kiadott császári rendelet, az októberi diploma ellen, és ezzel, mint az alkotmányosság védelmezője nagy népszerűségre tett szert. 1860-ban visszautasította Bihar vármegye főispáni tisztjét, 1861-ben viszont már képviselőházi alelnök az országgyűlésben. Ellenezte a deáki kiegyezést, 1868. április 2-án pártjával kiadták az úgynevezett bihari programot, amely állást foglalt a közös minisztériumokkal és delegációkkal szemben. 1875. március 1-jén elfogadták a status quót, az adott közjogi berendezkedést, és a meggyengült kormányerőkkel egyesülve létrejött a Szabadelvű Párt, amely három évtizedig tudott hatalmon maradni megszakítás nélkül. Tisza 1875. március 2. és október 20. között a Wenckheim-kormány belügyminisztere, 1875. október 20. és 1887. február 11. között miniszterelnök-belügyminiszter, 1887. február 11. és 1890. március 13. között miniszterelnök, közben rövid ideig pénzügyminiszter és a király személye körüli miniszter is volt. 15 évig tartó miniszterelnöksége idejére esik az új dualista államberendezkedés megerősödése, magyarországi intézményes és jogi kereteinek kiépülése. 1890. március 15-i hatállyal beadja lemondását, mely után 1901-es visszavonulásáig országgyűlési képviselő, illetve pártja egyik vezető személyisége maradt. 1860. július 21-én feleségül veszi gróf Degenfeld-Schonburg Ilonát (1839-1913). Házasságukból négy gyermek született, köztük az elsőszülött Tisza István, Magyarország későbbi miniszterelnöke, akit 1918. október 31-én otthonában meggyilkoltak. A nagybirtokos politikus Tisza Kálmán, az MTA tagja 1902. március 23-án 71 éves korában hunyt el. Budapesten.
|
Tisza Kálmán miniszterelnökségének 10. évfordulójára. 1885. Előlap: Tisza Kálmán jobbra néző mellképe, a vállszelvényben L.A. M.E. Hátlap: 1875-1885 / A SZABADELVŰ PÁRT / TISZA KÁLMÁN / 10 ÉVI / MINISTERELNÖKSÉGE / EMLÉKEÜL - a szöveget tölgy és babérkoszorú övezi.
Az érem tervezője: Loránfi Antal (1856-1927). Az előlapot Gerl Károly (1857-1907), a hátlapot Mayer Elek (1840-1919) éremművész véste. A 70 mm átmérőjű bronz érem a Szabadelvű Párt megrendelésére készült. Súlya: 163.3 gramm.
|