Apuka Világa

A Zrínyi család története, minden, ami velük kapcsolatos, így többek között családi leszármazásuk megismerése - mely majd ezer év homályába vész -, évtizedek óta szenvedélyesen érdekel. Nemcsak véletlenszerűen, hanem tudatosan keresem fel azokat a helyszíneket, ahol valamilyen nyomuk maradt, valamilyen emlék fűződik hozzájuk, megőrződött életükről. Az észak-adriai tengerparton sorakozó valamikori tengeri kikötőik Bakar (Buccari), Kraljevica (Porto Ré), Selce, Crikvenica várkastélyaikkal, Vinodol, Bribir Skradin Glavica várai még viharvert állapotukban is őrzik a nagyhírű család Frangepánokéval összefonódott hajdani fényét, gazdagságát. Utazásaink során, úti célként ezúttal sem véletlenül esett a választás a már Kr. előtti időkben illírek által alapított Trogirra.
A hajdani Közép-Dalmát partvidék (Primorje) horvát-dalmát őslakossága évszázadokon keresztül néha jószántából, gyakran azonban kényszerűségből kénytelen volt elviselni hol a magyar, hol a velencei fennhatóságot, miközben gyakran fegyverrel is óvta városállama privilégiumait, függetlenségét, egyben a maga által választott befolyásos hatalommal bíró főúri dinasztiák pártfogását is keresve. Ilyen nagy befolyásra szert tett család volt a brebiri Šubićok (Subics) klánja is, akik nevüket Brebir tartomány, illetve Bribir vára után eredeztették. Horvátország önálló állami léte alatt azon 12 nemzetség egyike voltak, akik közül a bánokat és királyokat választották. A család tagjai a 13-14. század során szinte korlátlan hatalomra és befolyásra tettek szert, gyakorta beavatkoztak a nagypolitikába is, hol Velence, hol a Magyar királyság szövetségeseként. Közismert, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla király és családja 1242-ben Klis várában talált menedékre II. Brebiri István és testvére Brebiri Jakab (Jakov) oltalmában. A Splitben elhunyt két gyermek királyleány kőkoporsóját ma is sokan fényképezik a székesegyház bejárata felett, a Trogir melletti Čiovo sziget melletti apró szigetecskét pedig a magyar királyra emlékezve Kraljevac-nak nevezik. I. Brebiri Pál az, aki a horvátországi Anjou párt nevében, III. Endre király ellenében, 1300 tavaszán meghívja Magyarország trónjára, majd 1301-ben Spalatoban fogadja, és fegyvereseivel Zágrábig kíséri a nápolyi Anjou Károly Róbertet, aki kiváltságokkal jutalmazza hűségét. A brebiri Šubić család tagjai az összes közép-dalmáciai város grófjaiként meghatározó szerepet játszottak a tengerparti városok, Sebenico (Sibenik), Scardona (Skradin), Traqurium (Togir), Spalato (Split), Almissa (Omis) életében, annak választott, teljhatalmú urai voltak.

Emléküket javarészt már csak oklevelek, genealógiák, egykorú krónikák beszámolói, hajdan volt váraik (Klis-Klissa, a Scardona-Skradin melletti Bribirska Glavica) őrzik. Trogirban pedig egy épületen még látható a Brebiri Šubić család címere, a város székesegyháza pedig őrzi pestis járványban váratlanul elhunyt hűbér urának és védelmezőjének, Brebiri III. Mladennek síremlékét is. Tegyünk egy rövid sétát az óváros régmúlt századok atmoszféráját megőrző kanyargós sikátoraiban, hogy aztán a parányi főtérre érve felidézhessük Brebiri III. Mladen emlékét.

Az Óratorony Trogir óvárosának főterén

Az Óratorony falán a város védőszentje őrködik, alatta a püspöki és a sasszárnyas, egyházi és világi hatalmat jelképező címerekkel

A Brebiri Subich címer Trogirban az Óratorony falán

Brebiri II. Pál bán sasszárnyas pecsétje 1312. évi oklevelén

A Szt. Lőrinc katedrális Trogir főterén

A szószék előtt III. Mladen kriptájának fedlapja

Brebiri III. Mladen nyughelye

Ha a katedrális félhomályából a turisták hadán átverekedve magunkat, az impozáns főkapun át újra kilépünk a szemkápráztató napfénybe, egy kávé, vagy egy frissítő mellett felidézhetjük, hogy  mit is őrzött meg az emlékezet és a kegyúrát és védellmezője halálát sirató Trogir városa Brebiri Subich III. Mladenről. Mindenekelőtt egy fennmaradt névtelen szerző által írt latin sírverset, melynek francia nyelvű átirata a következő:

HELAS ! CI-GÎT UNE GEMME SPLENDIDE SOUS LA PIERRE
DONT LA VALEUR SE PERD MAINTENANT DANS UNE FOSSE CARRÉE
MLADEN LE MAGNIFIQUE, QUI DE KLIS FUT
LE COMTE, LEUR SEUL ESPOIR, POURQUOI PARTIT-IL SI VITE?
FILS DU COMTE GEORGES, D’HEUREUSE MEMOIRE,
SEIGNEUR D’OMIŠ ET DE SKRADIN
GARANT DE L’HONNÊTETÉ DES MOEURS ET DE L’HONNEUR
LA FLEUR DE L’ÂGE LAISSA ALLER UN HOMME D’UNE TELLE VALEUR
COURAGEUX BOUCLIER DES CROATES, IL ETAIT LUI-MÊME
ENTRE TOUS LE PLUS FORT, IL VOULAIT SAVOIR.
JE DISCERNE QUE SA MORT IMPIE, CAUSÉE PAR LES PÉCHÉS
DU PEUPLE SLAVE EST SURVENUE POUR RIEN.
PLEUREZ SLAVES, LE NOBLE NEVEU DES PRINCES,
VOTRE GRANDE ABONDANCE DE PAIX ET D’HONNEURS.
VOS PRIERES AU TRÈS HAUT PERMETTRONT AU CRÉATEUR
QUE SA MISÉRICORDE ÉPARGNE LES PÉCHEURS.
SELON LE COURS DU TEMPS, CETTE ANNÉE DU SEIGNEUR MILLE
PLUS TROIS CENTS ET QUARANTE
HUIT DANS LE TEMPS HABITUEL ET POUR PRÉCISER
LE PREMIER JOUR DES CALENDES DE MAI
AVEC SON BON SOUVENIR, LA MORT ELLE-MÊME LE DÉVORA
RENDANT SON ÂME A DIEU, BIENTÔT IL EXPIRA.*

************************ 

OH, JAJ! ITT NYUGSZIK A KŐ ALATT EGY RAGYOGÓ ÉKKŐ
MELYNEK ÉRTÉKE MOST ELENYÉSZ  EGY  SZÖGLETES  SÍRGÖDÖRBEN
NAGY  MLADEN, AKI KLIS GRÓFJA VOLT
EGYEDÜLI  REMÉNYSÉGÜNK, MIÉRT TÁVOZOTT  EL  ILY  HIRTELEN?
GYÖRGY  GRÓF  FIA, SZÉP  EMLÉKŰ,
OMIS ÉS SKRADIN  URA,
A  TISZTESSÉG, AZ  ERKÖLCS ÉS A BECSÜLET  ZÁLOGA,
ÉLETE VIRÁGA HAGYOTT ELMENNI  EGY ILYEN  HŐS  EMBERT
A  HORVÁTOK  BÁTOR  VÉDŐPAJZSÁT, Ő  MAGA VOLT
MIND  KÖZÖTT A LEGERŐSEBB, TUDNI AKART MINDENT.
VALLOM, HOGY A SZLÁV  NÉP  VÉTKEI  OKOZTA
HIRTELEN  HALÁLA  HIÁBAVALÓ  VOLT.
SIRASSÁTOK SZLÁVOK AZ URALKODÓK NEMES ROKONÁT,
NAGY BŐSÉGETEKET A BÉKÉBEN ÉS A MEGBECSÜLÉSBEN.
MAGASBA SZÁLLÓ KÖNYÖRGÉSETEK RÁBÍRJA A TEREMTŐT,
HOGY IRGALMA MEGKEGYELMEZZEN A BŰNÖSÖKNEK.
FOLYÓ IDŐ SZERINT AZ ÚRNAK EZER MEG HÁROMSZÁZ ÉS NEGYVENNYOLCADIK ÉVÉBEN
A SZOKÁSOS IDŐBEN, PONTOSABBAN MÁJUS ELSŐ NAPJÁN,
JÓ EMLÉKEZETÉVEL, A HALÁL MAGA EMÉSZTETTE ŐT EL
HAMAROSAN KILEHELTE LELKÉT, AZ ISTENNEK VISSZAADVA AZT .**

A Brebiri Šubić II. György fiaként napvilágot látott III. Mladen apja, és annak testvéreihez hasonlóan meghatározó szerepet játszott a kiterjedt kereskedelmi tevékenységet folytató, s ez által meggazdagodott tengerparti városok hatalmi törekvéseiben. Klis és Scardona uraként jelentős szárazföldi és tengeri katonai bázissal is rendelkezett ehhez. Nemegyszer viszálykodott rokonaival is hatalmának, befolyásának megtartása és növelése érdekében. Tekintélyét azzal is igyekezett növelni, hogy lánytestvérét (Ilona) feleségül adta Bosznia alkirályához Vladislav Kotromanic-hoz. Ez a Subic Ilona adott életet Bosznia első királyának, I. Tvrtkonak. Lányát (Katalin †1358) pedig 1326-ban nőül adja a „Nagylelkűnek, vagy Bőkezűnek” is nevezett lengyel III. Boleslav-hoz, Legnica-Brzeg hercegéhez. Ő maga is uralkodói házból házasodik, Stefan Uros III. Dečanski szerb király lányát (Jelena Nemanja) veszi feleségül, azonban élete derekán bekövetkezett korai és váratlan halála -, meggátolták dinasztikus törekvéseinek megvalósulását. Halálát követően azonnal kiéleződtek a birtokai megszerzésére irányuló családi és hatalmi harcok. Különösen Klis várának birtoklásáért, ugyanis az rendkívül fontos stratégiai jelentőséggel bírt, mintegy uralta, ellenőrzése alatt tartotta a tengerparti városokat.
Az özvegy (Nemanja Ilona) férjének halála után megpróbálta fönntartani uralmát kiskorú fia nevében (IV. Mladen) a tengerparti városok fölött, Klis várát pedig rokona, a szerbiai Dusán védelme alá kívánta helyezni. Stefan Dusán király ennek érdekében csapatokat küldött Klis és Skradin helyőrségeinek megsegítésére. Törekvésük azonban mind Nagy Lajos magyar király, mind Velence hatalmi érdekeivel ellentétben állt. A hatalmi harcokat tovább bonyolította, hogy III. Mladen lánytestvére (Ilona, Vladislav Kotromanic felesége) viszont fiának, a boszniai király I. Tvrtkonak akarta megszerezni III. Mladen javait.  A várra pályázó családtagok között évekig dúlt a diplomáciai és fegyveres harc mindaddig, amig annak véget nem vetett Magyarország királyának, I. Nagy Lajosnak váratlan támadása illetve hadjárata, melynek során Klis vára elesett. Ezután a Brebiri Subic család többé már nem játszott meghatározó szerepet a Dalmát partvidék városainak sorsában.
III. Mladen fia, IV. Mladen Šubić a család nevét tovább vivő utódok nélkül hunyt el, vele kihalt a Brebiri Šubić-ok ezen ága. III. Mladen neve azonban az emlékezetben, mint a „a horvátok védőpajzsa” fennmaradt. A későbbi, még fényesebb hírnévre szert tett Zrínyi nemzetséget nem az ő, hanem apja testvérének, II. Brebiri Šubić Pálnak leszármazottai viszik tovább.

Jegyzet:

* Extrait du livre de T. G. Jackson, Dalmatia The Quarnero and Istria, vol. II, 1887, p. 136-137.

** A sírfelirat francia nyelvű szövegének lefordításában nyújtott önzetlen baráti segítségéért ezúton is köszönetemet fejezem ki Csekey Monika magyar-francia szakos tanárnőnek.