Apuka Világa

A Sors, vagy fogalmazhatnék úgy is, hogy az uralkodóházak politikai érdekei néha különös kapcsolatokat hoznak létre, melyek jelen esetben egy dinasztikus házasságban öltenek testet. Így kerülhet egymás mellé az amúgy földrajzilag és hatalmi státuszát tekintve két nagyon eltérő adottságú és társadalmi berendezkedésű ország királyi családjának királyi címere.
Mint ahogy a címből is kiderül, az alábbiakban nem heraldisztikáról lesz szó, hanem gyűjteményem egy különleges és érdekes fotográfiájáról, amelyen III. Alekszandr Romanov orosz trónörököst (cárevicset) és menyasszonyát, Dagmar dán királyi hercegnőt örökítette meg a fotográfus koppenhágai műtermében. Ami azonban mindkét királyi családban közös, az az, hogy az európai uralkodóházak többségéhez hasonlóan ők is német fejedelmi családokat tudhatnak felmenőik között, akik egyben közelebbi-távolabbi vérségi kapcsolatban is álltak egymással.

Az orosz cári és a dán királyi címer az 1880-as években

A cabinet portrait-n megörökített koppenhágai találkozóra és eljegyzésre korábban a jegyespár egyik tagja sem gondolta volna, hogy az bekövetkezik. Elöljáróban, mielőtt megismerkednénk III. Alekszandr Alekszandrovics Romanov trónörökös és Dagmar királyi hercegnő családjával, meg kell említenünk, hogy mindketten másként képzelték el későbbi életüket. Alekszandr nagyherceget másodszülöttként nem cárnak nevelték, hanem a katonai pályát szánták neki. Bátyja, Nyikolaj Alekszandrovics nagyherceg volt a trón várományosa, apjuk II. Sándor cárt követően. A nagyherceg Dagmar hercegnőt egy fényképen látta meg 1860-ban, s szilárd elhatározása volt, hogy feleségül veszi. 1864-ben a két uralkodó család egyetértésével Nyikolaj nagyherceg, itáliai tanulmányútját megszakítva Dániába utazott, és megkérte Dagmar hercegnő kezét, aki igent mondott. Szeptemberben hivatalosan is bejelentik az eljegyzést. Azonban, mielőtt összeházasodhattak volna, Nyikolaj tanulmányai folytatására visszautazott Olaszországba, ahol megbetegedett. Gyógykezelésre átszállították Nizzába, ahol tuberkulózisban 1865. április 24-én elhunyt. Egyik utolsó kívánsága a két uralkodó családéval egyetértésben az volt, hogy Dagmar hercegnő menjen hozzá legidősebb öccséhez, Alexandr nagyherceghez, aki az ő halálával trónörökössé lépett elő. Alexandr a trónöröklést vissza akarta utasítani, és csak apja II. Sándor cár nyomására fogadta el kényszerűen azt, melynek következményeként szerelmével Marija Jelimovna Mescserszkaja hercegnővel való házassági tervéről is kénytelen volt lemondani. Dagmar hercegnőt nagyon megviselte jegyese váratlan halála, majd egy évig gyengélkedett, de aztán egészsége, és életkedve lassan helyreállt.
Az uralkodócsaládok akaratának megfelelően III. Alekszandr Alekszandrovics (Sándor) trónörökös 1866 júniusában Koppenhágába utazik, és hivatalosan megkéri Dagmar hercegnő kezét. A hercegnő nehezen határozta el magát a döntésre, de aztán igent mondott. A Koppenhágában készült fotográfián, 1866 nyarán már együtt jelenik meg a trónörökös jegyespár. 1866. szeptember 1-jén már együtt utaznak el Dániából. A Szentpétervártól 30km-re, nyugatra lévő Kotlin-szigeten fekvő Kronstadt kikötőjében a cári család megkülönböztetett fogadtatásban részesítette a jegyespárt. 1866. november 9-én a szentpétervári Téli Palotában káprázatos külsőségek és pompa közepett az orosz ortodox egyház szertartása szerint III. Sándor cárevics és Dagmar királyi hercegnő házasságot köt. Az ortodox keresztségben Dagmar királyi hercegnő a Marija Fjodorovna (Mapия Фёдopoвна) nevet kapta.

Mindezek előrebocsátása után ismerkedjünk meg közelebbről is a fotográfia szereplőivel és családjaikkal, származásukkal.

A kabinet portré elő- és hátoldala. Mérete: 11 x 16,3 cm.

Az etikett úgy kívánja, hogy a bemutatást a menyasszony családjával, származásával kezdjük.

Dagmar Mária Zsófia Friderika, schleswig-holstein-sonderburg-glücksburgi hercegnő (Koppenhága, 1847. november 26. – 1928. október 13.Hvidøre, Dánia), 1847-1853 között glücksburgi, majd 1853-1858 között, dán hercegnő, 1858-1866 között dán királyi hercegnő, 1866-1881 között Marija Fjodorovna néven orosz nagyhercegnő, 1881-1894 között orosz cárné, férje, III. Sándor cár halálát követően 1894-1928 között orosz anyacárné.
Szülei: IX. Keresztély schleswig-holstein-sonderburg-glücksburgi herceg (Schleswig, 1818.-1906. Koppenhága,) 1863-tól 1906-ig Dánia királya és Lujza hessen-kasseli hercegnő (Kassel, 1817. – 1898. Gentofte). IX. Keresztélyt „Európa apósaként” is emlegették, mivel mind a hat gyermeke különböző királyi házakba házasodott be, melynek következtében a legtöbb mai európai uralkodó az ő leszármazottja.

VIII. Frigyes dán király (1843-1912) felesége:- Louise Josefina Eugenia svéd királyi hercegnő
Alexandra Carolina Marie Charlotte (1844-1925) férje: - VII. Edward brit uralkodó
Vilmos herceg, I. György néven görög király (1845-1913) – felesége: Olga Konsztantyinovna Romanova orosz nagyhercegnő II. Sándor cár unokahúga
Dagmar Mária Zsófia Friderika (1847-1928) – férje: III. Sándor orosz cár
Thyra dán királyi hercegnő (1853-1933) férje: - Ernst August Hannoveri koronaherceg
Valdemár dán királyi herceg (1858-1939) – felesége: Mária Amália orléans-i hercegnő

Közülük a korábban bemutatott fotográfiák során a Szász-Coburg-Gothai-házból származó VII. Edward brit uralkodó feleségével Alexandra dán királyi hercegnőnek, valamint húgának, Thyra hercegnőnek Ernst August Hannoveri koronaherceg feleségének a nevével már találkoztunk. (lásd: a csatolt hivatkozásokat).

III. Sándor, Alekszandr Alekszandrovics Romanov (Александр Александрович Романов) Szentpétervár, 1845. március 10./február 26. – 1894. november 1./október 20. Livádia) 1865-től trónörökös, apja merénylet által történt meggyilkolását követően 1881. március 13-ától haláláig Oroszország cárja.

III. Alekszandr orosz trónörökös és Dagmar dán királyi hercegnő Koppenhágában

Szülei: II. Sándor Alekszandr Nyikolajevics Romanov (Александр Никола́евич Романов), Moszkva, 1818.-1881. Szentpétervár). 1855-től 1881-ben történt meggyilkolásáig Oroszország cárja, és Hesseni Mária (Darmstadt, 1824.–1880. Szentpétervár), született Maximilienne Wilhelmina Maria von Hessen und bei Rhein. Az ortodox keresztségben Marija Alekszandrovna (Мария Александровна). 1824-1841 között Hessen-darmstadti hercegnő, 1841-1855 között orosz nagyhercegné, 1855-1880 között Oroszország cárnéja. Vilma badeni hercegnő és II. Lajos hesseni nagyherceg ötödik gyermeke.

A kép a királyi és cári hercegi jegyespár életének egy pillanatát zárta az idő fogságába, keretet szabva ez által is életük, családjuk további sorsának alakulásának bemutatására. A téma iránt érdeklődő olvasó, azonban a megemlített nevek alapján bőséges információkat találhat a világhálón.

Végezetül említést kell tenni a portré készítőjéről és műterméről annál inkább is, mert magyar gyűjtő kezében nem túl gyakran fordul meg dán fotográfia az 1860-as évek közepéről.

 Georg E. Hansen, Kjöbenhavn cégjelzése a fotográfia előoldalán

 Georg Emil Hansen (1833-1891) egyike volt a dán fotográfia úttörőinek. A dániai Sjælland szigeten lévő Næstved kereskedővárosban apjától Carl Christian Hansen (1809-1891) fotográfustól tanulta meg a dagerrotípia, a képrögzítés technikáját, korabeli eljárásait. Szakmai ismereteit Németországban fejleszti tovább. 1854-ben hazatérve, a Németországból hozott korszerű fototechnikai berendezésekkel, apjával közösen műtermet nyit Koppenhága legszebb és legnagyobb terén, Kongens Nytorv-on. Ezzel megalapozza későbbi sikeres szakmai pályafutását. 1856-ben nyitja meg első saját műtermét a belvárosi Bredgade, majd az Østergade utcákban, melyhez 1867-ben betársul testvére, Niels Christian Hansen (1834-1922) portréfestő és Albert Schou üzletember. A cég később a Hansen Schou & Weller néven válik ismertté.
Georg Emil Hansen kimagasló színvonalú képeivel elnyeri az udvari fotográfusi címet és jogokat Dániában, Angliában, Oroszországban és Görögországban is. Számos felvételt készít többek közt Alexandra dán hercegnőről és Edward brit koronahercegről és a dán királyi család tagjairól is, egyéb hírességek mellett. A műtermeiben készült fényképek számát mintegy 37 ezer darabra becsülik.
A bemutatott kabinet portré szintén Koppenhága belvárosában, a Norgesgade utcai műteremben készült. Nincs datálva, de miután III. Alekszandr orosz cári trónörökös 1866 nyarán tartózkodott Koppenhágában, így az minden bizonnyal az akkor megtartott eljegyzés kapcsán készült.

 Georg Emil Hansen cégjelzése a verzón

 Temesvári Jenő

Kapcsolódó linkek:

http://temesvarijeno.blog.hu/2014/08/03/a_szasz-coburg-gotha_csalad_cabinet_portrei
http://temesvarijeno.blog.hu/2014/09/02/vii_edward_brit_kiraly_es_alfred_ernest_albert_szasz-coburg-gothai_herceg_portrei
http://temesvarijeno.blog.hu/2014/08/25/a_hannover_kiralyi_csalad_fotografiai