Apuka Világa

A 8 dolláros előoldalán a sarkkörön belül őshonos Polar Bear (Ursus maritimus) közismertebb nevén a jegesmedve szerepel. A legtöbb jegesmedve szinte sohasem teszi a lábát igazi szárazföldre, többségük egész életét a sarkvidék befagyott vizein, a lassan sodródó jégmezőkön tölti, hatalmas távolságokat bejárva táplálék után. Fő tápláléka a hal és a fóka, de ínséges időkben „ráfanyalodik” zúzmókra, fészkelő madarakra, és elhullott állatokra is.  Az északi sarkvidék jégmezőinek csúcsragadozója, természetes ellensége a borjait védő hatalmas agyarú rozmáron kívül jóformán nincs. A korábban már bemutatott 10 dollároson helyett kapott jegesmedve után a 8 dolláros jegesmedvepárjának ismételt szerepeltetésével a bankjegyek tervezői talán az Arktisz állatvilágának reprezentánsát, koronázatlan urát kívánták hangsúlyozni.

A harmadik, egyben a sorozat ötödik darabjának, a 15 dolláros bankjegynek előoldalára egy rozmár (Odobenus rosmarus) kolónia került. Többnyire családban vagy csordában élnek. Az öregebb, erős bikák háremet gyűjtenek maguk köré, míg a fiatal bikák külön csoportokba tömörülnek. Táplálékot keresve akár 30 méter mélyre is alábuknak tengerfenékre, ahol agyaraikkal kaparják fel az iszapban és a jégpárkányon élő rákokat, kagylókat, férgeket és más alsóbbrendű állatokat. Nem vetik meg a fiatal fókákat és más víziállatokat sem. A rozmár hím testhossza elérheti a 4,5 métert, súlyban pedig akár az egy tonnát is. Első szemfogaik hatalmas agyarakká alakultak át. A hímeké mintegy 75 centiméter hosszú és 3 kilogramm súlyú, kerülete a tövénél akár 16-20 centiméter is lehet, a nőstényeké ennél valamivel kisebb.

Mindhárom címlet hátoldalán egy másik sarkkutató-felfedező legenda, nevezetesen Roald Engelbregt Gravning Amundsen (1872-1928) személyének és felfedező útjainak állít emléket a bankjegyek tervezője. Mindhárom címleten - az előzőekhez hasonlóan azonos - rövid ismertető olvasható, amely megemlíti a Déli sark meghódítását, valamint hogy szintén elsőként hajózta végig a járhatatlannak vélt Északnyugati átjárót. Végezetül megemlíti eltűnését 1928 júniusában egy mentőexpedíció során.

A 3 dollároson szereplő portré 1908-ban készült a már elismerést és hírnevet szerzett Amundsenről, aki öt társával 1903-tól l906-ig tartó útjuk során elsőként hajózta végig az Atlanti és a Csendes óceánt összekötő csatornát. A portré alatt legendás hajója a Gjøa sziluettje látható, amely ma a norvégiai Fram múzeumban pihen.

A 8 dolláros címletről egy másik portré tekint ránk. Amundsen egy korábbi sikertelen sarkvidéki repülőgépes expedíciót követőn újra Lincoln Ellsworth és az olasz Umberto Nobile társaságában, a Norge N1 olasz léghajó 12 fős személyzetével 1926. május 11-én a Spitzbergákról felemelkedve, - valószínűleg elsőként, május 12-én - átrepültek az Északi sark felett, majd két nappal később Alaszkában szálltak le. A Nobile által épített Norge 106 méter hosszú, 26 méter átmérőjű, 19.000 m3 gázkapacitású 10 tonna tömegű léghajó volt, amely óránként 115 km-t megtételére volt képes.

A 15 dolláros bankjegy hátoldalára Amundsen egészalakos grafikája került sarkköri sífelszerelésben. Alatta a már említett 1925. évi Északi Pólus elérésére szervezett sikertelen repülőgéppel megtett útja elevenedik meg. A két Dornier-Wal N-24 és N-25 lajstromjelű hidroplán fedélzetén Amundsen és Ellsworth, valamint a 2-2 fős személyzet szállt fel, és északnak repült a Svalbard szigetek irányában. Másnap 1925. május 21-én landoltak egy jégmezőn. Az é. sz. 87° 44'-ig jutottak, ameddig repülőgéppel addig még soha senki. Leszállás közben az egyik gép tönkrement. Három hét alatt sikerült a jégen kifutópályát építeniük a felszálláshoz. A hattagú csapat az épen maradt repülőgéppel szerencsésen visszatért.

A bankjegyek által felidézett eseményekhez tartozik, hogy ennek a nagyszerű embernek kivételes életpályája tragikus véget ért. A kutatótárs Umberto Nobile Italia nevű léghajója felfedező útja során 1928. május 25-én lezuhant a Jeges tenger jégtáblái között a Spitzbergáktól északra. A keresésére indult Latham típusú kétmotoros hidroplán 4 fős személyzetéhez segítőként önkéntesen csatlakozott Amundsen és egy társa. A gép június 18-án szállt fel Tromsø-ből. Három órával később a Barents-tenger felett megszakadt velük a kapcsolat, Amundsen és társai mind a hatan nyom nélkül eltűntek. Hónapokkal később mindössze csak a Latham egy üzemanyagtankját találták meg. Roald Amundsen a sarkvidék felfedezésének és kutatásának szentelte életét, ott is fejezte be azt.

A bankjegyeket tetszetős, igényesen kivitelezett grafika és színösszetétel jellemzi. A műanyag (polymer) felület alapnyomata minden bankjegyen hasonló, a sarkkör térképszelvényének részletét ábrázolja.

Első pillantásra feltűnik, hogy a három újabb címleten nem szerepel a 2 és 10 dollároson alkalmazott ráragasztott kivitelű sorszámozott hologram. A sorozatjel (A) és sorszám a 3-as címletnél ötjegyű, míg a 8-as és 15-ös címleteknél 4 jegyű, fekete alapnyomat. Ugyanakkor - a hologram téglalap helyett, biztonsági helyettesítőként erőteljes, függőlegesen szaggatott, négyes tagolású hologram fémcsíkot alkalmaztak. Az értékjelzések számai és betűi címletenként eltérő színűek, a leglátványosabb mindenképpen a 8 dolláros piros színe. A kibocsátó ezúttal 2014. december 31-ig garantálja visszaváltáskor a névérték kifizetését. Valószínűleg e téren ezúttal sem lesz sok dolguk.

Az immár 5 darabos sorozat, s vele együtt az Arktisz világának bemutatása remélhetőleg folytatódik újabb címletek kibocsátásával. Az eddigiek nem okoztak csalódást, gyűjteményem is, és az általuk megszerzett ismeretek révén én is újra gazdagabbak lettünk.

Temesvári Jenő

A cikksorozat első része >>>