Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Veterán autók

A Miskolczi Orthodox Izraelita Anyahitközség vágatási bárcái, értékjegyei

2019.03.27. 11:17 :: temesvarijeno

A numizmatikában, az érmek, bankjegyek rendkívül sokrétű és gazdag világában - ha nem is foglalnak el központi szerepet és helyet -, a gyűjtők számon tartják a különböző közvetett értékjelzéssel felruházott fizetési eszközöket, amilyenek a szükségpénzek, városi pénzhelyettesítők, a termény, élelmiszer zsetonok, hídbárcák vagy a különféle állami és karitatív egyleti segélyalapok adományjegyei, csak kiemelve néhányat a teljesség igénye nélkül…

Sajátos, és mindenképpen egyedi jellegű, csak a társadalom egy szűk rétege által használt jegyek megnevezése a gabella (vágatási bárca, értékjegy), amely olyan közvetett izraelita hitközségi adó, melyet az ortodox zsidó vallásban elfogadott állatok rituális (kosher/kóser) vágásáért kellett fizetni. A gabella amúgy latin kifejezés már a középkorban ismert, Franciaországban pl. a sóadó neve.
A kóser vágatás után megfizetett felár összegéről kapott igazolás,(vagy bárca) „pénzként” felhasználható a hitközösség fizetős szolgáltatásaiért: temetés, esketés imaszék kiváltás, tisztasági fürdő használat stb. A gabella-cédulák alkalmi pénzként szolgáltak, a kosher hús hitközségi adójaként, egyfajta értékpapírok voltak, amelyek bevételei részben hozzájárultak az izraelita hitközségek intézményeinek (imaház, iskolák, aggok háza, népkonyha) fenntartásához.
(Csak érintőlegesen és viszonyításul érdemes e helyütt megemlíteni, hogy 1944 áprilisában a magyarországi izraelita hitközségek felszámolásakor készült záró számadás szerint a miskolci anyahitközségnek 9980 tagja, ebből 2500 fő adózója volt. A különböző címen, együttesen befolyt 342.676,40 Pengő adóból a vágatási bárcákból és értékjegyekből származó bevétel,18.688,17 Pengőt tett ki).

Az említett vágatási bárcákon, értékjegyeken a laikus szemlélő számára is feltűnhet, hogy ezek csak bizonyos állatok vágására vonatkoznak. Ennek magyarázata, hogy az ortodox zsidó konyha csak olyan élő állat húsát használja fel, amely a Tóra által megállapított jelek alapján ehető, és amely szabályosan lett vágva. A tradicionális kóser húst csak az arra hivatott szakképzett ember, a sakter vagy sajchet („metsző”) vághat. Kizárólag ő végzi a zsidó hitközségekben az étkezési célra szánt állatok rituális vallási előírás szerint történő levágását. Ilyenek a kérődző, párosujjú patás („hasított körmű”) emlősök, mint a szarvasmarha, borjú, juh, kecske. A szárnyasok közül a liba, kacsa, pulyka, kakas és tyúk. A disznó, teve, nyúl és a ló tisztátalan, húsuk fogyasztása tiltott (tréfli). A rituális vágatási előírások csak a négylábú állatokra és a szárnyasokra vonatkoznak, a halakra nem, így ilyen értékjeggyel nem is találkozhatunk. A speciális vágási módszer, a sechitá alkalmával a sakter a négylábú állat vagy a szárnyas nyakán bemetszést végez egy tökéletesen éles pengéjű, erre az aktusra készített késsel, amelynek éle nem lehet csorba. A sakter a vágás előtt imádkozik. A vágás műveletét egyetlen gyors és határozott mozdulattal kell elvégezni. A kést nem lehet nyomni, és a szúrás is tiltott. Az állatot ily módon teljesen kivéreztetik, amely vágási szokás a zsidó vallási előírásokat nem gyakorló arab, görög és török világban is általánosan elfogadottak, a hús meleg égövi területeken való megromlását, ezáltal járványok, fertőzések megelőzését hivatott megakadályozni.
Fémből készült kerek és sarkainál vágott téglalapforma vágatási bárcák ismertek Aradról, Lugosról, Temesvárról, Sopronból, a papírra nyomtatoottak pedig 1906-tól maradtak fent a Miskolczi Izraelita Hitközség által kibocsátottakból.

A fenti vázlatos ismertetés után gyűjteményem távolról sem teljes és átfogó anyagából szeretném bemutatni az fent említett vágatási bárcák és értékjegyek néhány eltérő példányát az 1926-1942 közötti évekből. 1926-ban „búcsúzott” az erősen inflálódott, szebb időket is látott Korona, amelyet 1927. január 1-én felváltott a Pengő pénznem bevezetése.

 01_1926_300_kor_vagatasi_barca_02049.jpg

JUH Vágatási bárca - évszám, bélyegző nélkül. – Metsződíj 300 Korona

 02_1926_7500_kor_vagatasi_barca_09557.jpg

BORJÚ Vágatási bárca 1926. – Metsződíj 7.500 Korona

 03_1926_4800_kor_vagatasi_jegy_00753.jpg

LIBA vágására Értékjegy 1926. - 4.800 Koronáról

 04_1926_2400_kor_vagatasi_jegy_05963.jpg

2 db KACSA vágására - sorszámkövető Értékjegyek 1926. – 2 x 2.400 Koronáról

Szigorú előírások betartásával, hitközségi ellenőrzés mellett a kóser mészárszékekben vágott nagyobb testű állatok (marha, borjú), fogyasztható húsát bontva és kimérve, valamint a szárnyasokat is vagy a mészárszékek mellett működő, vagy azoktól távolabb eső teljesen különálló húsboltokban árusították. Innen szerezték be mind a vendéglátóhelyek, mind pedig azok a magánszemélyek a kóser húsárut, akik pl. bérházakban éltek, s nem volt módjuk és lehetőségük helyben vágatni a sakterral. De ezekből a mészárszékekből szállítottak akár a környező, akár távoli településekre is. A kiszállított kóser vágású húsárut a hitközség plombájával lezárt sértetlen csomagolásban, összesítő jegyzékkel szállították. A sérült csomagolású vagy plombával el nem látott szállítmány tréfli-nek, azaz tisztátalannak számított.

04a_vagott_osszesito.jpg

Vágott kóser baromfiak szállítás összesítő kísérő jegyének kitöltetlen példánya

Működött olyan mészárszék is, amely egyszerre foglalkozott egyik (teljesen elkülönített részlegében kóser hússal, és egy másikban tréflivel a neológ, a vallási előírásokat már nem megtartó, ill. minden más, nem izraelita vásárló számára.

05_1926_1200_k_ertekjegy_09550.jpg

1 kg. hús után Értékjegy - 1926. 1.200 Koronáról

06_1926_600_k_ertekjegy_03447.jpg

1/2 kg. hús után Értékjegy - 1926. 600 Koronáról

07_1926_300_k_ertekjegy_05949.jpg

1/4 kg. hús után Értékjegy - 1926. 300 Koronáról

08_1926_150_kor_ertekjegy_08157.jpg

1/8 kg. hús után Értékjegy - 1926. 300 Koronáról

Magyarország önálló, Ausztriától független valutarendszere a Pengő volt. A koronaértékű államjegyek átváltása a törvényesen megállapított értékaránynak (12.500 Korona = 1 Pengő) megfelelően történt. Vagyis, az egy évvel korábbi (lásd: 2. kép) borjú vágatási metsződíjáért fizetett 7.500 Korona a pénzváltást követően az erős aranyfedezetű Pengő pénznemben 1927-ben nem egész 1 Pengőbe, azaz 80 fillérbe került.

09_1927_80_filler_vagatasi_barca_01948.jpg

BORJÚ Vágatási bárca 1927. - Metsződíj - 80 fillér

Hogy milyen értéket képviselt az 1920-as trianoni diktátummal területileg, gazdaságilag, természeti kincseit és lakosságszámát tekintve példa nélkül megcsonkított ország újonnan bevezetett pénzneme, érdemes egy pillantást vetni a Pengő 1927-es árfolyamára a szomszéd és a jelentősebb európai országok, valamint a mérvadó USA fizetőeszközeihez képest.

10_filler_pengo.jpg

A fillér, pengő 1926-os évszámmal vert, de hivatalos fizetőeszközként csak 1927. január 1-től forgalomba került fém váltópénzei

12_pengo_arf_1927-ben.jpg

 11_1927_1_5_filler_ertekjegy_01149_1.jpg

Amíg 1926-ban 1/8-ad kg hús ára 150 Korona volt, ugyanezért 1927-ben 1 ½ fillért kellett fizetni. Fél filléres pénz nem volt, mint ahogy 1/8, azaz 12,5 dkg húst is nehéz lett volna leszelni. - Valószínűleg kiegészítő jegyként funkcionált az 1/4, 1/2, és 1 kg-os mennyiségektől némileg eltérő súlyhoz...

13_1927_6_filler_ertekjegy_03861.jpg

1/2 kg. hús után - Értékjegy - 1927. - 6 fillér

14_1927_6_filler_ertekjegy_03861.jpg

1 kg. hús után - Értékjegy, 1927. - 12 fillér

15_1927_24_filler_ertekjegy_03149.jpg

1 KACSA vágására - Vágatási jegy - 1927. - 24 fillér

15a_koser_husbolt.jpg

A hitközség elárvult kóser húsboltja már csak emlék… (Forrás: szantograf.hu)

16_1930_12_filler_ertekjegy_06351.jpg

1 kg. hús után - Értékjegy, 1930. - 12 fillér
Schwarcz Soma*, Miskolcz
(*Schwarcz Soma, Miskolcon könyvnyomdát, könyv és papírkereskedést működtetett)

17_1931_3_filler_ertekjegy_09861.jpg

1/4 kg. hús után - Értékjegy - 1931. - 3 fillér
Schwarcz Soma, Miskolcz

18_1931_12_filler_ertekjegy_01453.jpg

1 kg. hús után - Értékjegy, 1931. - 12 fillér
Schwarcz Soma, Miskolcz

19_1932_12_filler_ertekjegy_00955.jpg

1 kg. hús után - Értékjegy, 1932. - 12 fillér
Schwarcz Soma, Miskolcz

20_1938_3_filler_ertekjegy_00160.jpg

1/4 kg. hús után - Értékjegy - 1938. - 3 fillér
Pártoljuk a hitközségi (Telegdi utcai) fürdőt, ajánlással.
Schwarcz Soma, Miskolcz

21_1938_6_filler_ertekjegy_05251.jpg

1/2 kg. hús után - Értékjegy - 1938. - 6 fillér
Pártoljuk a hitközségi (Telegdi utcai) fürdőt, ajánlással.
Schwarcz Soma, Miskolcz

A Telegdy utcai fürdőépület központi részén helyezkedett el a nyolcszögletű rituális fürdő (mikve), melyet fürdőszobák vettek körül. Az ortodoxvallást követő emberek pénteken, ünnepek előtt, de különösképpen Jom Kippur (engesztelés napja) előtt jártak a mikvébe. A fürdőnek külön előírásai, használatának egykor törvényei voltak, amelyeket külön „talmud traktátus", a „Mikváót" rögzített. A zsidó fürdő telkén egy kóser húsbolt is működött.

22_1939_12_filler_ertekjegy_07650-51.jpg

1-1 kg hús után - Értékjegy-ek egymás utáni sorszámmal, 1939. évre - 2 x 12 fillérről
Pártoljuk a hitközségi (Telegdi utcai) fürdőt, ajánlással.
Klein Lajos**, Miskolcz
(**Klein Lajos miskolci könyv- és értékpapír kereskedő)

23_1940_30_filler_vagatasi_jegy_05955.jpg

1 KACSA vágására - Vágatási jegy - 1940. - 30 fillér
Pártoljuk a hitközségi (Telegdi utcai) fürdőt, ajánlással.

24_1942_80_filler_vagatasi_jegy_052158.jpg

1 LIBA vágására - Vágatási jegy - 1942. - 80 fillér
Pártoljuk a hitközségi (Telegdi utcai) fürdőt, ajánlással.

25_1942_40_filler_ertekjegy1a.jpg

1 - 1 drb. nem helyben vágott KACSA után – Értékjegy – 1942. 2 x 40 fillér
Pártoljuk a hitközségi (Telegdi utcai) fürdőt, ajánlással.

,,A város lakossága 1920-ban 56 982 fő volt, 1930-ban 61 559 fő, 1941-ben pedig, 77 361 fő. A zsidóság száma ugyanezekben az években a következőképpen alakult: 1920-ban 11 300 fő 1930-ban 10 862 fő 1941-ben 10 428 fő." - olvashatjuk Szabó Tünde Judit: A miskolci zsidóság története és demográfiája című, - magánkiadásban megjelent könyvében. Az 1941-es népszámlálás szerint Miskolcon körülbelül 10 500 zsidó élt, ami a lakosság 13,5 %-át tette ki. Társadalmi, gazdasági súlyuk, szerepük meghatározó, szerves része volt a város életének.
Gyűjteményemben 1942 után már nincs, de rákeresve, másutt sem találkoztam 1943-as évre érvényes vágatási jegyekkel, aminek leginkább a háború miatt a mezőgazdasági termelés visszaesése, ill. az élelmiszerkészletek kínálatának beszűkülése, korlátozása lehet a magyarázata.
1944 áprilisában, a záró számadás benyújtására kötelezett izraelita anya- és fiók hitközségek száma 740 volt az ország területén. A városokban, lakosságuk számát tekintve nagyobb, míg a községekben csupán kis létszámú zsidó lakosság élt. A hitközségi bevételek 5-6 tételsora közül kiemelve csupán a „Gabella adó”-t, azt láthatjuk, hogy az még 1943-44-ben is számottevő tétel (átlagosan 8-10 %) volt a nagyobb lélekszámú ortodox közösségeknél az össz befolyt adóhoz viszonyítva. Ennek ellenére a Miskolcin kívül sehol nem nyomtattak ilyen papír gabellákat, legalábbis ilyenekkel még nem találkoztam...

1944 júniusában a miskolci és a környékbeli zsidóságot előbb embertelen körülményű gettóba kényszerítették, majd a haláltáborokba való elhurcolásukkal Magyarország legnagyobb vidéki izraelita közössége szinte teljesen megsemmisült. Az itt bemutatott értékjegyek, bárcák csupán szerény bepillantást adhatnak mindennapi életükbe, vallásukba, hagyományaikba, konyhájukba, társadalmi szokásaikba.

Temesvári Jenő

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2019/03/02/_a_miskolci_zsidosag

http://buksi.byethost18.com/gabella.html

https://library.hungaricana.hu/hu/view/milev_1944_adattar_Zsido_Adattar/?pg=414&layout=s – Miskolczi Izraelita hitközség adatai

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sakter

http://www.zsido.hu/ujelet/archiv/u980812.html - a kóser és a tréfli

http://mtdaportal.extra.hu/books/A_zsidokerdes.pdf

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr4214088301

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.