Szeniczey Ödön jómódú nemesi birtokos család első gyermekeként született 1838. október 2-án Pakson. Szülei: kis-szeniczei Szeniczey Ferenc (Paks, 1813.05.19.-1891.09.24. Paks) és nemes-keéri Nemeskéri Kiss Katalin (Kehida, 1821.11.24.-1896.01.07. Paks), akik 1838-ban kötöttek házasságot. Nagyszüleit már csak azért is érdemes megemlíteni, mivel anyai nagyanyja, nemeskeéri Kiss Ferenc felesége az a kehidai Deák Jozefa, aki a történelmünkben „Haza bölcse”-ként ismert és tisztelt Deák Ferenc (1803-1876) nővére volt. Deák Ferencről itt csupán érintőlegesen meg kell jegyezni, hogy Jozefa nővére, miután özvegyen maradt, segített annak birtokügyeit intézni. S mivel Deák Ferenc nem kötött házasságot, nem születtek utódai, így unokahúga családját, a paksi Szeniczey családot tekintette sajátjának. A hét, felnőtt kort megért Szeniczey gyerek közül keresztapja volt Ödönnek és húgának, Cecíliának is.

Szeniczey Ödön műtermi portréja. Mérete: 6,1x9,8 cm

Iskoláit Pesten és Magyaróváron, a Gazdasági Akadémián végezte. Szőnyi Pál (1808-1878), királyi tanácsos, - a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja - kalauzolása mellett beutazta Németországot, Belgiumot és Hollandiát. Tanulmányútjának befejezését követően hazatért, s a dunaföldvári járás szolgabírájaként vállalt hivatalt. Mellette cikkeket írt a Vadász- és Versenylapba (1862-63). A Deák-párt képviseletében 1869-1872 között a dunaföldvári, 1872-től a paksi, 1878-tól a verseci, majd 1887-1892. között ismét a paksi kerület országgyűlési képviselője. A képviselőház tagjaként ekkor családjával már Pesten él. Családi életét gyász árnyékolja be. Hosszas betegség után fia, Ferenc, aki az ő nyomdokain szintén a magyaróvári gazdasági akadémia hallgatója volt, 1895 márciusában, 21 éves korában elhunyt. Ilona lánya ezekben az években megy feleségül gróf Bolza Géza szarvasi nagybirtokoshoz.
Mint szülővárosa országgyűlési képviselőjének, meghatározó szerepet vállalt abban, hogy Paks bekapcsolódhasson az országos vasúthálózatba. A Szeniczey által beterjesztett tervet 1895. május 21-én a képviselőház elfogadta. 1896. december 23-án befutott Paksra az első személyvonat. Végzett gazdászként az állategészség-ügy problémáival, valamint a budapesti központi tejcsarnok megvalósításával is foglalkozott, melynek aztán elnöke is lett. 1900-ban jelent meg Az állatbiztosítás Magyarországon c. munkája.
Nem tudni mi okból, de fia halálát követően - annak 1895. évi gyászjelentésében hitveseként még Geist Erzsébet Ilona van feltüntetve -, házassága megromolhatott, vagy csupán házasságon kívüli viszonyt tartott fenn. Még házas emberként 1890-ben Bognár Vilmától születik meg György nevű gyermeke, akit törvényes fiaként ismer el, majd 25 évvel később, 1915. május 15-én Bognár Vilmát feleségül is veszi. Ekkor már 78-ik életévét tapossa. A halálozási adatait közlő, téves, ill. hiányos adatokkal szemben - halotti anyakönyvi bejegyzése alapján -, 1917. december 12-én, mint (nyugalmazott) földművelődésügyi minisztériumi megbízott halt meg Budapesten. Majd 1957-ben, 40 évvel később, György fia is még mindig ugyanabban a III. kerületi, óbudai lakásban élt, ahol 1917-ben édesapja is. Halotti ak.-i bejegyzése szerint a lakásához közeli III. ker. Bécsi út 132. sz. alatti Szent Margit kórházban hunyt el.

A Szeniczey portré verzója

A fotográfia Simonyi Antal, Pest, Váci utca 1. szám alatti fényirdájában készült az 1860-as években, amely műterem ezen a címen 1856-1867 között működött. Simonyi Antal életműve olyan gazdag, hogy e helyütt csupán néhány sort emelnék ki Sümegi György tanulmányából (Cumania III. Historia. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei, Kecskemét, 1975. 249-261.), valamint idézve Dr. Szakács Margit (SzM) fotótörtént kutató gondolataiból:
„Simonyi Antal (1821-1892) (…) „a hazai fényképezés egyik úttörő egyénisége” (SzM). A magyarországi fotótörténet és fotószakírás a múlt századi (értsd: XIX. sz. TJ) legelsők sorában (…) tartja számon, ott ahol a fényképezés magyarországi kezdeteiről és továbbfejlődéséről van szó. Föltalálóként (pl: pillanatfelvételi találmányáért 1855-ben, a párizsi világtárlaton aranyérmet kapott) és kitűnő portréfényképészként, arcképfotósként ismerik, ismertetik. Kevésbé közismert, hogy ő az egyike azoknak, akik a festést, a festői pályát cserélték föl, hagyták oda az új találmányért, a fotográfiáért. „A festő-fényképészek között azon kevesekhez tartozott, aki nem tért vissza többé az ecsethez, hanem végig kitartott az újonnan választott hivatás mellett, s abban tudományos alapossággal elmélyedve, szakmájának alkotó művészévé vált” (SzM).

Néhány gondolat erejéig visszatérve még Szeniczey Ödön életére - talán azért, mivel halála időpontjára semmilyen adatot nem találtam -, elkezdtem kutatni utána. Gyűltek a gyászjelentések, néhány anyakönyvi bejegyzés is, de Szeniczey Ödön továbbra is „rejtőzködött”. Hosszas keresés, és némi szerencse révén aztán siker koronázta hosszas kutatásaimat. Az összegyűlt adatok alapján készítettem egy áttekintő családfát, melyen bejelöltem, hogy mely családtagok esetében sikerült születési, esketési, vagy halálozási, ill. gyászjelentés dokumentumot találnom. A testvérek leszármazottainak anyakönyveit már nem kerestem ki, azok már kívül esnek jelen írásom keretein.

kis-szeniczei Szeniczey Ödön családfája

És, ha már „családfakutatói vénámnak” teret engedtem, érdemes megjegyezni, hogy mind az anyakönyvek, mind a gyászjelentések rengeteg információt hordoznak, lehetővé teszik családi kötelékek feltárását, és nem utolsó sorban - mivel a kor szokásának megfelelően ebben a társadalmi közegben az asszonyoknak nem viselhettek hivatalt -, elsődlegesen a férfiaknál foglalkozásukra, társadalmi tisztségeire is fény derülhet, egyéb források hiányában.

Szeniczey Ödön Geist Ilonával kötött első házasságából született Ferenc fia akadémiai gazdászhallgató, amikor 21 évesen elragadja a halál. Bognár Vilmától, későbbi második feleségétől született György fia 1957-ben nyugalmazott mérnökként hunyt el.
Veje, gróf Bolza Géza nagybirtokosként gazdálkodott. Szeniczey Ilonával kötött házasságából 
1895-ben született első leányuk, a keresztségben a Mária Klára Franciska Viktória utóneveket kapja, addig az 1898-ban másodikként született grófkisasszony a szintén Mária keresztnév mellé az Ilona, Georgina, Victoria neveket viseli az anyakönyvi bejegyzésben.
Szeniczey Jozefa és Balassa István fia házasságkötésekor vallás és közoktatásügyi segédtitkár.
Szeniczey Friderika férje, ifj. bojári Vigyázó Rezsőt családján kívül a paksi Takarékpénztár Igazgatósága is gyászolja, mint szeretett vezérigazgatóját.
Szeniczey Ákos jogi doktor Budapesten államvasúti titkár. Lejtényi Máriával kötött házasságából született Pál fia Sárbogárdon nyugalmazott kezelő főtiszt.
Szeniczey Géza a legfiatalabb fiútestvér Tolna vármegye bizottsági tagja, a Tolna-Baranya és somogyi ágost. hitv. ev. egyházmegye világi felügyelője, nem mellesleg paksi földbirtokos, aki birtokán csillagvizsgáló házat (Csillagda) építtet, melyben egy távcsövet állít fel. A távcső jelenleg a tatai városi bemutató csillagvizsgálóban található, napjainkban is használják.
A végére hagytam Szeniczey Stefánia és nemes királydaróczi Daróczy Tamás fiát, az azonos előnevű Daróczy Zoltánt, aki talán a legsokoldalúbb volt az amúgy is jó kvalitásokkal rendelkező Szeniczey családból.

 nemes király-daróczi Daróczy Zoltán (1872-1944) gyászjelentésének részlete

 Személyében és munkásságában, a genealógiával és társtudományával, a heraldisztikával foglalkozó hivatásos és amatőr családfakutatók egyik nagy elődjüket tisztelhetik.
Végezetül újra csak azt tudom megerősíteni, hogy egy-egy fotográfia kapcsán, - ha azt megpróbáljuk „szóra bírni” -, akkor kitartó munkával és kis szerencsével olyan világ tárulhat fel előttünk, amelyből sokat meríthetünk, közelebb kerülhet hozzánk egy olyan mára már letűnt világ, amelynek emlékeit mindenképpen érdemes megismerni és összegyűjteni.
Az itt bemutatott, 1860-as évekből származó fotográfiának köszönhetően, hálával tartozom kis-szeniczei Szeniczey Ödönnek, hogy fényképe „inspirálására”, ha csekély mértékben is, de megismerhettem személyét melyen keresztül bepillantást nyerhettem egy általam eddig egyáltalán nem ismert család rokoni kapcsolatrendszerébe, amely által egy sok ismeretet adó, a kutatással töltött fárasztó napokat, heteket feledve, összességében mégis egy kellemes időutazás részese lehettem. 

Temesvári Jenő

 Kapcsolódó galéria:

Szeniczey család gyászjelentései, polgári ak.-i bejegyzései >>>