Apuka Világa

Az Árpád kortól lakott település, amely Kanizsa török megszállása idején (1600-1690) elnéptelenedett, majd újranépesült. A település neve az idők során többször változott: 1872-ig Szentmiklós, 1895-től Horvátszentmiklós, 1950-től - mivel a kommunista rezsim nem tűrte ezt a névhasználatot - Miklósfa. 1981-től közigazgatásilag Nagykanizsa része. 
A mintegy 10 000 holdas szentmiklósi uradalom földesurai 1733 és 1856 között a Festetics család tagjai, majd 1856-tól Zichy Károly gróf (1785-1876). Zichy gróf leányai közül Zichy Antónia Batthyány Lajos (az 1849-ben kivégzett miniszterelnök) feleségeként adott életet Ilona nevű leányuknak. Ilona és első férje az, akiktől a Miklósfán élt Keglevichek leszármaztak, akik a két világháború között voltak az uradalom birtokosai. Érdekes adalék, hogy Halis István leírása szerint a 19. század első felében „Szent-Miklós akkori híres lókötő népe majdnem teljesen horvát nyelven beszélt”. Mint írja, utóbbiról az iskola és a város (Nagykanizsa) közelsége, előbbiről pedig az odahelyezett csendőrség „szoktatta le” őket.

Ahogy az ország egyetlen települését, így az akkori Horvátszentmiklós is megadta a maga véráldozatát az I. világháború harcaiban.1937-ben állították fel az elesett hősök emlékére azt az emlékművet és a hozzá tartozó országzászlót, amelyek tervezése és kivitelezése Mankovits István (1896-1968) kanizsai építőmester nevéhez fűződik.

A Hősi emlékmű az országzászlóval

Az emlékművön eredetileg csak a két oldalsó oszloprész márványtáblái kerültek elhelyezésre, a rajtuk szereplő hatvannyolc hősi halott nevével, amely nem a teljes névsor. A II. világháború végéig minden év május havának utolsó vasárnapján, a „Hősök Emléknapján” a község lakossága és elöljárói méltó módon megemlékeztek.

Az I. világháború Horvátszentmiklós-i (Miklósfa) hősi halottainak nem teljes névsora

Aztán évtizedekig itt is, és az országban mindenütt elmaradtak a hivatalos megemlékezések, de az emberek, a családok nem felejtették el a Hazáért hősi halált haltak emlékét kegyelettel megőrizni, az emlékmű talapzatánál mindig volt friss virág, és pislákoltak a mécsesek. Aztán1989-ben Szily Károly (1897-1968) az egykori Levente Egyesület elnöke egyben a volt Katolikus Elemi Népiskola tanítója, valamint Köteles Mihály egykori levente, aki évtizedeken át gondját viselte az emlékműnek és az országzászlónak, és Dömötörffy Sándor a Közművelődési és Városszépítő egyesület elnöke kezdeményezésére az emlékmű középső mezőjében ünnepélyesen felavatták azt a márványtáblát, amely II. világháborúban elesett, eltűnt, vagy hadifogságban életüket vesztettek névsorát tartalmazza. Ez a huszonhat nevet tartalmazó lista sem teljes.

A II. világháború hősi halottainak ismert, nem teljes névsora

A Nagykanizsa-Miklósfa-i Hősi emlékmű

A Hősi emlékmű részlete kardot markoló turullal

A Hősi emlékmű talapzati részlete

A Doni katasztrófa és visszavonulás 60. évfordulóját örökíti meg az a márványtábla, melyet 2002-ben helyeztek el a koronás címerpajzs felett, ily módon állítva emléket a 2. Magyar Hadsereg minden hősi halált halt áldozatáról.

 Temesvári Jenő