| A felvidéki kirándulóprogramok kihagyhatatlan állomása Kassa. Az utazónak, - különösen, ha magyar - minden bizonnyal szaporábban ver a szíve, amikor a kassai belváros történelmi nevezetességeivel ismerkedik. A szervezett programok általában csak néhány órát biztosítanak a legfontosabb látnivalók megtekintésére, amiből legfeljebb csak a Szent Erzsébet-főszékesegyházra, valamint a Rákóczi ház emlékkiállítására kerülhet sor. Továbbindulva, - miközben már e rövid ismeretség hangulata is mély benyomást vált ki a látogatóból - társként szegődik mellénk a hiányérzet, mely azzal az elhatározással párosul, hogy Kassára vissza kell térnünk. Ez a lehetőség számomra többször is megadatott. Minden újabb látogatást követően nagy elégtételt és lelki megnyugvást érez az ember, ha sokadszor is megrendülten ott állhat a Székesegyház kriptájában nyugvók márvány koporsói előtt, vagy a „rodostói házban” kiállított ereklyéket nézegetve eltűnődhet letűnt időkön, végtelen messzi utakon, azok sorsán akikre ez méretett.. A már sokszor látottak is új értelmet nyernek számomra, és gazdagítják szerény ismereteim tárát. A Zrínyiek és a Rákócziak ilyen alkalmakkor mindig megajándékoznak kivételes életük egy-egy morzsájával Kassán és mindenütt másutt is, ahol nyomaikat keresgélem. Ez alkalommal egy ritkábban látogatott és kevéssé ismert műemlék, a Szentháromság Plébániatemplom meséljen a Báthoryakkal, Rákócziakkal, Zrínyiekkel való kapcsolatáról. | |
 | A mai templom és rendház helyén a 15. században a Királyi Ház (Curia Regia) állt, 1460-ban és 1478-ban Hunyadi Mátyás, 1528-ban Szapolyai János király szállt meg benne. 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok háza, a királyi kamara székhelye volt. Lakott benne Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György is. A rekatolizáció kezdetén, a 17. század elején itt volt a jezsuita misszionáriusok lakóhelye és kápolnája. 1619. szeptember 6-a éjszakáján véres események történtek. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hajdúi halálra kínoztak három kassai missziós pátert. A mártírhalált halt Pongrácz Istvánt, Grodecz Menyhértet és Körösi Márkot később szentté avatták. Báthory Zsófia (1629-1680), II. Rákóczi György fejedelem felesége, férje halálát követően 1661 áprilisában fiával együtt rekatolizált. Vakbuzgó híve lett mind a katolikus vallásnak, mind a jezsuita rendnek. Fia, I Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem, Zrínyi Ilona férje életének - a Wesselényi-összeesküvésben való részvételéért - a jezsuiták hathatós közbenjárására az uralkodó, I. Lipót császár megkegyelmezett. |
A kegyelemért a Rákóczi birtokokra mérhetetlen terheket róttak ki. Munkácsot és néhány - Zrínyi Ilona jegyajándékaként lekötött várat kivéve - a városok, várak többségébe császári katonaságot szállásoltak be. Mindezeken túl a Fejedelemasszony hálájától és vallási meggyőződésétől vezettetve Loyolai Szent Ignác rendjének a „Szentháromság”-nak felszentelt templomot építtetett, a híres római „II Gesu” mintájára, magára vállalván annak is minden költségét. A templom egybeépült a jezsuiták egykori átépített rendházával és kollégiumával, melynek falai között jezsuita iskola, majd egyetem (1657) működött. A két torony között, latin nyelvű feliratban örökítették meg az építtető Báthory Zsófia nevét és emlékét. A bejárati kapu felett a Báthory és a Rákóczi család összevont címere látható. | |
| |
A főoltáron helyezték el a templom legértékesebb műalkotását, egy elefántcsontból faragott feszületet. A templom karzatai alatt összesen hat kápolnát alakítottak ki, melyekből hármat Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc és Gonzaga Szent Alajos jezsuita szentek tiszteletére szenteltek fel. A Loyolai Szent Ignác kápolnában az oltárképen a Lelkigyakorlatok egyik alaptétele olvasható. A templom jobb oldalán, hat finom faragású, fából készült főpapi szék, baloldalt pedig hársfából kifaragott, I. Rákóczi Ferenc halálára emlékeztető sírtábla látható, a fejedelem koronás alakjával. Belső mezőjén a Rákócziak címere kapott helyet, a tábla szélét hadi jelvények és felszerelések reliefjei díszítik. A címert övező keret latin nyelvű feliratának magyar fordítása: „Rákóczi Ferenc úr Őfelsége, Isten kegyelméből Erdély választott fejedelme, a magyarországi részek (Partium) ura, a székelyek ispánja, Sáros vármegye örökös főispánja és örökös grófja, jámbor halállal múlt ki az Úr 1676. esztendejében július 8-án, életének 31. évében.” | |
| Viszontagságos útja volt I. Rákóczi Ferenc hűlt tetemének, mire végső nyugalomra lelt az épülő templom kriptájában. A váratlan haláleset mérhetetlen gondot rótt a váratlan özvegységre jutott Zrínyi Ilona fejedelemasszonyra. Gyámi jogainak elismertetése mellett az uradalmak irányításának gondja is a nyakába szakadt, fia nagykorúságáig, ha nem is személyesen, de el kellett látnia a főispáni tisztségből adódó kötelezettségeket, és nem utolsó sorban elhalt férje rangjához illő temetésről kellett gondoskodnia. A végtisztesség méltó megadása, a temetési ceremónia előkészítése időigényes és rengeteg pénzt emésztett fel. Kölcsönökből fedezte a birtokok tisztségviselőinek gyászruháihoz szükséges szövetet, gyertyák, szövétnekek tömkelegét hozatta, megrendeltette a gyászlobogók elkészítését. Meg kellett íratni a gyászbeszédet, megterveztetni a díszes ravatalt, a „castrum dolorist”. A rokonok, a felső-magyarországi nemesség, az országos főméltóságok részére is elkészültek a végtisztességre invitáló meghívók. A temetést azonban el kellett halasztani, mivel a birtokokat, köztük a határ közeli Zborót mind Erdély, mind Lengyelország felől felkelő csapatok veszélyeztették. |  |
| A holttestet a Zboró felett magasodó makovicai vár „hideg boltjában” kellett tartani, mivel nem merték kitenni a gyászmenetet és kíséretét a hadak járásának. 1677 nyarára sikerült elérnie, hogy Sáros vármegye protestáns nemessége megfelelő fegyveres kísérettel biztosítsa a gyászszekér útját Kassáig. Kazinczy Péter a család hű embere és jogtanácsosa még augusztus 4-én is aggódó levelet küld mindkét fejedelemasszonynak. Zrínyi Ilona és Báthory Zsófia közösen döntötték el: erős fegyveres kísérettel lehozatják Erdély választott fejedelmének, Sáros vármegye főispánjának tetemét, hogy 1677. augusztus 18-án, halála után több mint egy év elteltével végre megadhassák számára a végtisztességet a még épülő plébániatemplom beszentelt kriptájában. | |
 | Alig négy év elteltével 1680. június 14-én Báthory Zsófia, II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye, dicső családjának utolsó sarja is elhunyt Munkács várában. A nehéz természetű fejedelemasszonyt megpróbálta a sors. Halálakor mindössze 51 éves volt. Végrendeletéből, melyet jezsuita gyóntatója és bizalmasa a Báthory kincsek jezsuiták felügyelete alá helyezése érdekében meghamisított, országos botrány kerekedett, melynek megnyugtató rendezése érdekében a bécsi udvar egyházi és világi főméltóságai is kénytelenek voltak állást foglalni. Végtisztességének megadása talán ebből következően nála is váratott magára. A temetési szertartásra - melyre rangjának és tekintélyének okán minden világi és egyházi főméltóság hivatalos volt -, csak 1681. március 16-án kerülhetett sor. Az általa alapított Szentháromság temploma építési munkáinak befejezését nem érhette meg. A gyászbeszédet Kis páter jezsuita tartotta, melynek szövegét még az előző évben, 1680-ban Nagyszombatban ki is nyomtatták. Unokájához, különösen a Rákócziak és Báthoryak vérét magában egyesítő, nevüket továbbvivő későbbi Nagyságos Fejedelemhez szoros szálak fűzték. Évtizedekkel később „Emlékiratai”-ban II. Rákóczi Ferenc így emlékezik meg róla: „…szent életű volt… halálára úgy emlékszem, mint valami álomra.” A szűkszavú emlékezésnél többet árul el kötődésükről, hogy a Báthory Zsófiától kapott medált haláláig megőrizte, magánál tartotta, azt hamvainak feltárásakor koporsójában megtalálták. |
Az 1681-ben elkészült templom színpompás, igazi kora barokk alkotás, melynek belső terét a következő évszázadban tovább alakították és szépítették. A jezsuiták idején a templom Kassa vallásos életének központja volt, itt működtek a Mária Kongregációk, a Vérrel verejtékező Krisztus-, Fájdalmas Szűz-, és Szent Kereszt Társulatok, valamint Komáromon kívül az egyedül itt létrehozott Xavéri Szent Ferenc Társulat. A jezsuita rend betiltása után 1811-ben premontrei kanonokrend kapta meg a templomot. | |
| |
A Szentháromság templomtól néhány száz méterre magasodik a Szent Erzsébet Főszékesegyház impozáns méretű és kivételes szépségű épülettömbje. A sors különös akaratából kriptájában találtak végső nyughelyet azok, akiknek neve, életének egy szakasza elszakíthatatlan a Szentháromság templomban temetettekkel. Báthory Zsófia mellett „csak” fia I. Rákóczi Ferenc nyugszik. Nem adatott meg holtában sem, hogy maga mellett tudhassa szeretett unokáját II. Rákóczi Ferencet, és annak fiát Rákóczi Józsefet, a dédunokáját. Ahogy I. Rákóczi Ferencnek is életében és halálában is mindössze alig négy hónap jutott a fiával, és mindössze tíz év a feleségével való együttlétből. A sorsot azonban néha ki lehet játszani. Mindkét fejedelemasszony, mindkét anya híresen nagy akaraterővel rendelkezett. Életük során számtalan kudarc, veszteség érte őket. Számtalanszor fejet kellett hajtaniuk, tűrniük kellett a rájuk mért csapásokat. Egy esetben azonban mindketten fejedelmi győzelmet arattak: az örökkévalóságig maguk mellett tartották hőn szeretett fejedelemi gyermeküket. Legutóbbi ott jártamkor erről meséltek nekem. Talán ezért van az, hogy olyan nagy békesség és nyugalom fogja el a látogatót nyughelyükön. Csendben nyomtam le a templomkapu kilincsét, amikor kiléptem a napfénytől ragyogó, élettől zajos kassai főutcára. Temesvári Jenő A cikkhez tartozó kassai galéria ide kattintva érhető el. | |
