Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Veterán autók

Adalékok II. Rákóczi Ferenc pénzveréséhez - Naplók, jelentések, emlékiratok a szabadságharcról

2010.01.02. 14:03 :: temesvarijeno

I. Napló az Ónodi országgyűlésről

1707. június 4.  Kérdés lött a főrendektül, hogy miképpen réz pénzzel vagy is ezüstvel füzetvén az hadakat? Itt némelyek kiáltottak rézzel, némelyek pedég ezüsttel, vetekedvén majd két óráig délután, semmi nem concludáltatott.

1707. június 7. Öszve gyűlvén az tekéntetes statussok ország sátorában. ...Ezek után az kongót két garasra szállitaták. /A kongó vagy libertás [ X poltura] névértéke 5 garas, - azaz 10 poltura = 30 denár - volt, a devalválást értékének nagyarányú csökkenése tette szükségessé/.

1707. június 10. Egyedül csak országnak rovási megtekéntettek. /Az elhatározott adókivetés alapjául szolgáló rovások - dicák - összeirásának megállapitása történt meg/.

1707. június 11. Az Introitusnak és Exitusnak /bevétel-kiadás/ lajstroma az tekéntetes statussok előtt fölszámláltatott és az ország közönséges szükségére kiadatott pénz találtatott két milliom kilenc száz kilencvennyolcezer, kilenc száz hatvanhét forint azaz 2998967 flor. /2,998.967 forint/.
                                     
II. Diarium Conventus Onodiensis

Minekutána ő fejedelmi fensége, a mi legkegyelmesebb urunk, összehivta volt az ország szövetséges rendjeinek országgyűlését a Borsod megyei Ónod városka mezejére, a folyó 1707-es esztendő május hónapjának 16. napjára, mivel felette megsokasodtak az ország sérelmei és sok egyéb ok is szükségessé tette gyűlés összehivását; majd a nyilvános ülések megkezdését és a javaslatok előterjesztését május 31-re kegyeskedett halasztani, mivel bizonyos körülmények, valamint a folyók tartós és veszedelmes áradása miatt tizenegy megye tekintetes karai és rendei késedelmesen értek célhoz. Május hó 31 napján helyet foglalt tehát ő fejedelmi felsége a praesidiumban, ...fájó szivvel rótta fel a vármegyék késedelmes megjelenését, s hivatkozással az országnak a makacsul távolmaradók ellen hozott törvényére, a nemesek fejére 400 forint, a mágnások és főpapok fejére 800 forint birság vettetett ki.
Felvirradván június elseje, összeült ismét az országgyűlés; őfensége üdvözölte a karokat és rendeket. Kijelentette, hogy a német fajzat aljas lelkületű, máson nem töri a fejét, mint kijátszásunkon és cselvetéseken; majd felkérte a karokat és rendeket, vitassák és találják meg a hadsereg fizetésének módozatait. A rendek mindezek megfontolására elégséges haladékot kértek.
Felvirradván a negyedik nap, ismét felolvastattak az addigi rendelkezések, valamint a megyék jól meghányt-vetett, pro és contra véleménye és itélete, s mivel mindezekből világosan kitetszett, hogy a háború folytatása szükséges, a fehér /ezüst/ pénzt pedig a német kormányzat balvégzetű ideje alatt jóformán utolsó szálig kivitték az országból, közmegegyezéssel a rézpénz érvényben tartása mellett döntöttek, mégis azzal a kikötéssel, hogy annak mennyisége a mostani tizenöt millióról három avagy négyre csökkentessék. A generális úr /Bercsényi/ a vitézi rend nevében váltig amellett kardoskodott, hogy a rézpénz igenis érvényben tartassék adás-vétel, valamint elzálogolt jószágok kiváltásának céljaira, mivel, mint mondotta, másként odavész vásárlóereje. Visszatértek a pénz dolgára, melyben egyhangúan olyképp határoztak: először, hogy a rézpénz az ezüsttel együtt folyjék, másodszor, hogy fél florenarius [XX poltura] nyolc polturában, a kongó [X poltura] pedig négyben számoltassék el, harmadszor, hogy a poltura maga valójában folyván, öt fél florenarius [5 drb XX polturás] avagy tiz kongó [10 drb X polturás] tegyen ki egy száz dénáros forintot, két poltura pedig egy három krajcáros garast, negyedszer, hogy becse mindenütt az ezüstével együtt fenntartassék, s ahhoz hasonlóan érvényes fizetési  eszközül elfogadtassék javak vásárlására és visszaváltására, az adóslevelek kikötéseinek, valamint a megejtett törlesztések változatlan tiszteletben tartásával. /Ha ti. az adóslevélben más pénznem volt kikötve fizetési eszközül, akkor azt ismerték el érvényesnek tehát ilyen esetben a rézpénz elfogadására senkit sem lehetett kötelezni/.
Fölvirradván végre a nyolcadik nap, újra elővették a pénz dolgát, s ekképp határoztak; először, hogy adó- és hátralékok lerovására összesen négy millió szánassék, mivel a szegény nép enélkül helyt nem állhat; másodszor: hogy a befolyt összegből csupán két millió tartassék forgalomban; harmadszor, hogy e két millió biztos jelel, úgymint az érem szélén a Boldogságos Szűz képével megjelöltessék - amely feladat Kassára és a bányavárosokra ruháztatott -, és hogy az ily módon megjelölt pénzen kivül más ne használtassék javak vásárlására, visszaváltására, avagy adósságok törlesztésére; negyedszer: hogy visszaváltásokban és kifizetésekben az ötmilliót túllépni nem szabad; ötödször, hogy ha valaki - legyen bár török, görög, rác, avagy magyar - a megjelölt pénzt adás-vételnél vonakodnék elfogadni, javai lefoglaltassanak és elkoboztassanak, azonfelül, elrettentő például homlokára rásüttessék az érme.
           

III. Bártfa város követeinek naplója

(1707) Die 4. Junii. Nemes statusok contributiója (hozzájárulása) iránt való végezés in suspenso (függőben) maradott, hanem az rézpénznek mivolta elővétetett, melyről: folyjon-é? és micsoda valorban? (értékben) avagy devalváltassék-é? - számtalan sok discursusok s disputatiók és kiáltások voltanak. Végtére erre menvén mintegy a potiori opiniók, hogy két vagy három póturában járjon az Libertas (a libertás névértéke eredetileg 10 poltura volt), annak pedig száma tizenkét millióbul - annyinak mondván felséges fejedelem lenni - három vagy legfeljebb négy milliomra reducáltassék: abban akadott meg az dolog, hogy notanter méltóságos gróf főgenerális Bercsényi uram akarta sok motivumokkal, hogy az jószágok visszaváltásában és adósságoknak kifizetésében is folyjon... Mely iránt sok disputatiók voltanak - végtére is pedig csak in suspenso maradott, maga felséges fejedelem kimondván, hogy annak decisiója (végzése) maradjon jüvendő sessióra (gyűlésre).
 
Die 8. Junii. Felséges fejedelem az rézpénznek dolgát újobban előhozván, azon rézpénznek folyamatjáról csaknem az egész sessió tartott, sokféleképpen deducáltatván s projectáltatván (levitelét tervezvén): micsoda módokkal devalvátiójával immár introducáltassék (leértékelését bevezessék)? hogy folyása kívánatos lehessen. Az valóra (értéke) ugyan csak azon maradott, hogy Libertasnak négy pótura legyen. Hogy pedig az rézpénz ügyekezett summán felül ne maradjon: az végeztetett, hogy incassaltatván contributiók (adók begyűjtése) által a pénz, bélyegeztessék meg a pénzverő-házakban. Az ollyanok ellen, akik azon rézpénzt elvenni nem akarnák: minden helységeken bizonyos emberek rendeltessenek, akiknek erejek légyen az panaszló félt meghallgatni, és annak, aki jószágát rézpénzben nem akarná adni, elvenni, és pénz nélkül az vevőnek adni, magának pedig fáradságáért kik mondottak, hogy harmadrész essék.

Die 10. Junii. ...Jütt bé ezután discursusban az rézpénznek dolga, melyről sokféle discursusok után ebben difficultások occuráltanak (nehézségek mutatkoztak), hogy ez volt az egész confoederált statusoknak intentiója (szövetkezett rendek szándéka), hogy csak két milliom az országba maradjon, a többi, per reliquorum millionum liquefactionem (a többi millió beolvasztással) egyik része, másik része per devalvationem (leértékelés révén), csak kétmilliomra szálljon; calculálván pedig négy póturára reductióját az Libertasnak, jün ki, hogy ugyan négy millió maradni fog az országban. Eztet fontolván, oda tendált az nemes statusoknak elméje - ha az méltóságos senatus jónak fogja ítélni -, hogy az Libertás csak két póturára reducáltassék.

 

IV. Schiessler Gáspár kassai polgár naplójából /németből fordította: Paulinyi Zsolt/

...Tudnivaló, hogy a felkelés során 10 polturás, azaz 30 denáros rézpénzt verettek, az érem egyik oldalán a felirat: "Pro libertate", a másikon a magyar címer látható. Ennek a pénznek kezdetben jó árfolyama volt, mikor azonban túl sokat verettek, idővel alább esett. Végül is 1707-ben már senki sem akarta elfogadni. Ezután egy kisebb, de egyező polturát verettek, a libertást 4 polturára leértékeltették; azonban egyik sem tudta az árfolyamát tartani, 1708. május és június havában az országos rendek Egerben gyűltek össze. A polturát 2 denár értékben állapították meg. Az ezüst- és aranypénzek értékét a következő módon emelték fel: a körmöci, erdélyi és ... dukátokat 6 rajnai forintra, a holland és egyéb dukátokat 5 1/2 forintra, a császári, francia, szász és dán tallért 3 magyar forintra: a Kreuzberen és más tallért 45 császári garasra, a császári 5 tallérost 6 garasra, a lengyel 6 gstf-t 7 garasra, a császári 2 gstf-t 15 (?) forintra és a lengyel 2 gstf-t 7 krajcárra, azaz 14 garasra. Az említett gyűlésen a mi Kassa városunkra 6000 dikát vetettek ki. Ezekből mindegyik az egész éven át havonta 36 denárral fizetendő. Június 20-án és 23-án a rézpolturák tárgyában közleményt adtak ki. Eszerint a poltura 2 ezüst denárral egyenértékű, és ezt köteles mindenki elfogadni, mindannak elkobzása és elvesztése terhe mellett, amit polturákért esetleg nem akart odaadni. Hasonlóképpen el kell fogadni adósságok fizetésére, javak megváltására és minden egyéb, bármi néven nevezendő fizetésnél. Röviddel ezután azonban senki sem akarta a polturát elfogadni. Végül is elvetették, és ismét az ezüstpénz jött forgalomba korábbi árfolyamával, amint más császári országokban is. /A naplót a Lipóczi Keczer család lápospataki levéltárában találta meg Thaly Kálmán, és a Történelmi Tár 1884. évfolyamában adta ki; Emlékezetes feljegyzések mindarról, ami Kassa szabad királyi városban történt/.

 

V. Wesselényi István naplójából

(1707) Január ...Bécsben is iratának az urak, hogy az három esztendei nyomorúságoknál nehezebben esett az egy nehány holnapi szorulások, mert most is sem aratásokban, sem szüretjekben semmit nem vehettenek kezekhez. Ugyanis az ország (Erdély) üressen maradván a militiatul, az ellenség szabadon praedáltanak és pusztítottanak, mostan is pedig baron Tchis (Tige báró) uram háromezer emberrel bejűvén, ahol eljöttenek, mindeneket elhozták a szegénységnek, annak felette a 200 000 forintokat, 30 000 köböl búzát, s meg ugyanannyi zabot és 12 000 szekér szénát kívánván az benn lévő militiának intertentiójára (eltartására). 

...És akik be nem hozzák, azoknak gyermekiket is kardra hányják. Nincsen pedig az egész országban a föld népének ezüst pénze 200 000 forintja. Az itten hűségben megmaradott magyarok is már mindenekbül kifogyván, belső marhájoknak (nemesfém tárgyaiknak) egy részét az űfelsége militiájára költvén, más részét magokra költvén el ebben a szükségben, már gyalázatos szegénységre jutottanak, és nem sokára éhel holnak.

(1707)...Hozódik elő beszéd közbe, hogy Betlen László az az én jó sógorom már sokáig kurválkodván Bécsben legyen és nem egyébért, hanem csak azért lakik ott Elköltvén már az országtul (Erdély) adott 10 000 forintokat, most aszt írta és ugyan azért is küldötte le szolgáját, hogy ami argenteriája (ezüstneműje) lészen, vagy adják el, vagy veressék fel pénznek és külgyék fel néki. Két kis aranypohára is lévén, kinek az híre volt nagyobb mint maga, nem lévén több ötven aranynál 2-őbe benne, aszt is most vagy eladják vagy felveretik. Így szokta elkölteni ez fajtalan és tékozló fiú, eleitül könnyen reája maradott, de nehezen aquirált (szerzett) gazdagságit.
 
...Betlen László írván onnan felyül, hogy az ezüst marháját ide alá veressék fel és küldjének fel neki a szolgájátul 4000 Rénus forintokat. Ma azért az úr megméretvén, száz gira lött belőle (kb. 2,4553 kilogramm), melyből lészen circiter harmadfél ezer forint ilyen kurta, úgy mint huszonöt poltura, oda fel pedig negyven poltura tészen egy német forintot. Az aranyok pedig az aranyos marháknak semmiben mégyen, ezért az úr meg akarván váltoni úgy az öreg virágos kupát, és két kis arany poharokat, melyekben ötven arany volt (50 aranyat ért), a többit a minz házban (pénzverőházba) viszik, melyet könnyen felsipolhat (elmulatozhat) Betlen László uram oda fel a kurvával.

 

VI. Beniczky Gáspár naplójából

(1707) Június 8. Egyenlő akarattal végzette az ország rézpénznek az ő folyását, devalválván a Libertast négy polturára, olyformán, hogy mind adósságokat fizetni, mind penig jószágot váltani, observatis conditionibus literarum (megtartván a szerződések feltételeit)* légyen szabad. És hogy nagy sokasága és elbővölése miatt újabb confusióba (rendetlenségbe) ne essék az ország; determináltatott, hogy az restantiákban (hátralékban) ugyan tíz polturában fog acceptáltatni (elfogadni), és pénzverő helyeken két milliomig bizonyos jellel meg fog jegyeztetni, úgy hogy azután nem másféle, hanem az a signált acceptáltassék; kinek szűk volta miatt nagyobb böcsületben fog lenni, és fejérpénz is fog currálni (forogni). A poltura penig maga válorában (értékében) megmaradott.

* Az ónodi országgyűlés 9. t. c.-e ugyanis kimondta, hogy ha a zálog- vagy adósságlevélben kikötötték a pénznemet, amelyben a visszafizetésnek történnie kell, akkor ez a megállapodás volt érvényes.

 

Irodalom:

Rákóczi Tükör I-II. /Szerk.: Köpeczi Béla-R.Várkonyi Ágnes/ Szépirodalmi Kiadó, Bp. 1973.
 

komment

A bejegyzés trackback címe:

https://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr61639310
süti beállítások módosítása