Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Oldtimer

Numizmatikai kirándulás a Kerguelen-szigetekre

2015.02.04. 20:59 :: temesvarijeno

A sziget, szigetek szavak hallatán általában egzotikus tájak, pálmafák, aranyló homokfövenyt nyaldosó fehér tarajú hullámok, gondtalan nyaralás jelenik meg képzeletünkben. Ahová most numizmatikai gyűjteményem néhány „bankjegye” kalauzolásával ellátogatunk, azokra a szigetekre a fenti jellemzők közül egy sem igaz. És a bankjegy kifejezés sem, de erről majd később…
A Kerguelen-szigetek az Indiai-óceán déli medencéjének egyik francia fennhatóság alá tartozó szigetcsoportja, a Francia déli és antarktiszi területek része. A legközelebbi, kisebb felbontású térképeken nem is jelölt Heard, McDonald- szigetekttől 435 km, a Crozet-szigetektől 1280 km távolság választja el. A három „legközelebbi” kontinenstől való távolságát a térkép jól szemlélteti.

01_kerguelen_map2a.jpg

A „semmi” közepén: Afrika 3800, Ausztrália 4000, Antarktisz 2000 km távolságra van

A szigetcsoportot mintegy 400 sziget alkotja. Teljes területe 7215 km², ebből a fősziget 6675 km². A rendkívül zord időjárási viszonyok, szél és hóviharok, a viharos tenger miatt a szigetet csak késő tavasztól kora őszig keresik fel a speciális építésű kutatóhajók, a szabdalt, sziklás partok és védett öblök hiánya miatt azok sem tudnak kikötni. A szigeteken található kutatóközpont fő tevékenységi körébe geológiai (vulkanológiai, szeizmológiai, kőzettani), meteorológiai, oceanográfiai és hidrológiai kutatások tartoznak, de végeznek itt orvostudományi, biológiai - különösen halbiológiai - vizsgálatokat is. A szigetvilág a Port-aux-Français(1) kutatóállomáson kívül, ahol időszakos váltásban mintegy 140 fő tartozkódik, lakatlan.

A bemutatásra kerülő pénzjegyek a sziget francia felfedezőjéhez és kutatóihoz kapcsolódik, nekik állít emléket. A bevezetőben használt bankjegy kifejezés pontatlan: ugyanis ezek a címletek hasonlóan az arktiszi, antarktiszi „testvéreihez”, az egyre inkább teret hódító, korszerű hordózó felületű, műanyagra (polymer) készültek. Kibocsátásuk célja is ugyanaz: a leginkább gyűjtők által megvásárolt címletekből befolyt pénzösszeget a szigeteken folyó kutatások, a természeti értékek és az állatvilág megóvására fordítják. A kibocsátó a meghatározott váltási arányban garantálja a visszavásárlást 2020-ig, de aligha lesz olyan, aki ezzel a lehetőséggel élni kívánna…

02_kibocsatoi_garancia.jpg

A Kerguelen-szigeteket valószínűleg Yves Joseph de Kerguelen de Trémarec (1734-1797) francia admirális és hajójának legénysége pillantotta meg először 1772. február 12-én. De Kerguelen Île-de-France szigetén - a mai Mauritiuson - kezdte felfedezőútját, ahonnan a Fortune és Gros Ventre nevű vitorlásokkal 1772. január 16-án indult tovább. A fősziget nyugati partjainál azonban lehetetlen vállakozásnak tűnt a partraszállás. Egyik tisztjének mégis sikerült a Grande Terre - a Nagy Föld kontinensnek hitt - sziget délnyugati csücskében partot érnie, amivel a lakatlan szigetvilág francia felségterületté vált. Hazatérve XV. Lajos királytól újabb misszióra kapott megbízást, ami 1773. március 26-án vette kezdetét. Három vitorlással indultak az újabb felfedezőútra. A vitorlások Réunion sziget kikötőjéből október 28-án folytatták útjukat céljuk felé. 1774. január 30-án lépett az újonnan felfedezett szárazföldre de Rochegude hadnagy a hajója után elnevezett Oiseau-öbölben. De Kerguelent a kedvezőtlen időjárás és legénysége skorbut következtében meggyengült egészségi állapota visszafordulásra kényszerítették, így végül nem léphetett a később róla elnevezett szigetvilág földjére. Szeptember 4-én a hajók újra elérték a hazai partokat. De Kerguelen admirálist 1776-ban katonai törvényszék ítélte el elmulasztott segítségnyújtás és nem utolsósorban a kevéssé jövedelmező felfedezőút miatt. Több évet töltött el fogságban. 1797-ben hunyt el Párizsban.

03_100francs_2010_02_17.jpg

100 Francs névértékű pénzjegy biztonsági fémszál nélkül - 2010.02.13. dátummal

A 100 Francs címlet előoldalán (front) az Archipel des Kerguelen (Kerguelen szigetcsoport) megnevezés, Yves Joseph de Kerguelen de Trémarec admirális portréja és a sziget egyetlen lakott települése, PORT-AUX-FRANÇAIS épületei láthatók a tengeröböl partján.

04_100_francs_specimen_2010_nov_5.jpg

100 Francs 00000 sorszámmal SPECIMEN (Minta) megjelöléssel, fémszállal (2010.11.05.)

05_100francs_2010_nov_5.jpg

100 Francs 5 jegyű nagyobb méretű sorszámmal, biztonsági fémszállal (2010.11.05.)

05a_100francs_2010_nov_5.jpg

A 100 Francs 2012. június 1-i kiadásán szembetűnő a biztonsági csík változása

06_100francs_a_49_k.jpg

A 100 Francs Kerguelenois pénzjegy hátoldala (2010.11.05.)

A hátoldalon (revers) keretbe foglalva a Kerguelen szigetekre jellemző sziklás, szaggatott parti táj grafikája kapott helyet, valamint a nagyobb, 200, 500 Francs-os címleteken is megjelenő házimacska képe. A 19. században a szigeteken átmeneti kolóniákat létesítő cetvadászok hajóikon a húsételek biztosítására magukkal hoztak háziállatokat, így nyulakat, juhokat valamint Lappföldről még rénszarvasokat is. Ekkor kerültek a szigetekre, és szaporodtak el jelentős számban a macskák is. Az elkóborolt, elvadult - a becslések alapján időközben mintegy 15 ezer egyedre elszaporodott - macskapopuláció napjainkra már komoly veszélyt jelent a szigeten őshonos fészkelő madarakra. Szerepeltetésük a pénzjegyeken az ökológiai egyensúly felbomlására figyelmeztet. A hátoldalon, bal felső és a jobb alsó sarokban szerepel az A.49 és a K.69 sorozatszám, amely minden címleten azonos, esetenként helyük fel van cserélve. Ugyancsak minden címleten, a hátoldalon kapott helyet a beváltási kurzust és annak határidejét garantáló kötelezvény a kibocsátó részéről, miszerint 2020. december 31-ig 1 Kergueleni Francs 0,01 Euro-ra váltható át, illetve vissza. De, ahogy az pl: az Arktiszi, Antarktiszi, Galápagos szigeteki, Húsvét-szigeti, hasonló céllal kibocsátott pénzjegyeknél, úgy ez esetben is csupán elméleti lehetőség, ugyanis ezen „kuriózum pénzektől” senki nem válik meg, még akkor sem, ha ezek nem nemzeti bankok, hanem alapítványok által kibocsátott, napi forgalomba nem kerülő és használható (not legal tender) fiktív „pénzeszközök”.

A 200 Francs névértékű címletet szintén 2010. november 5-én bocsátották ki. Ezen már „kötelezően” szerepel a biztonsági fémszál. A 100 Francs-hoz hasonlóan 00000 sorszámú SPECIMEN és ötjegyű sorszámozott változta került kibocsátásra. A nullás sorszámú példányokból legfeljebb egy-kétszáz példány készülhetett.

07_200_francs_2010_nov_5.jpg

A 200 Francs előoldalának SPECIMEN, és sorszámozott (03558) változata

A 200 Francs René Bossière vállalkozó grafikus portréja látható, háttérben a fősziget Gallieni félszigetén található Le Doigt de Sainte-Anne(2) sziklacsúcs ábrázolásával. René Bossière (1857-1941) és fivére Henry Bossière (1859-1941) 1908-ban társaságot alapítottak Compagnie Générale des Îles Kerguelen elnevezéssel, amely 1908 és 1929 között többé-kevésbé folyamatosan működött. Juhtenyésztéssel kísérleteztek, de az állatok számára is kedvezőtlen éghajlat miatt vállalkozásuk végül nem váltotta be a hozzá fűzött elképzeléseiket. A Bossière testvérek vezette társaság a szigetek körüli vizeken történő bálna- és fókavadászat jogát a norvég A/S Kerguelen bálnavadász cégnek adta bérbe. A norvégek 1908-ban hozták létre bázisukat a Jeanne d’Arc-öbölben (Port-Jeanne d’Arc(3), és a következő három évben 442 bálnát öltek meg, belőlük 13 760 hordó cetzsírt nyertek ki. 1911-ben áttértek a fókavadászatra, így az 1911/12-es évadban már 17 000 hordóra nőtt a zsírtermelés.

08_200francs_rev_2010_nov_5.jpg

A 200 Francs hátoldala a cetvadászok egykori telepével (Point Jeanne d'Arc) és az amerikai „narancs macska” grafikájával. -  Az A.49 és a K.69 sorozatszám itt felcserélődött

09_elephantsealoilvats_kerguelen.jpg

Elhagyott telep bálna és fókazsír tároló hordókkal Port-Couvreux-nél(4) (Fotó: Internet)

Az eddigi kibocsátások legnagyobb értékű címlete a 2011. január 15-i dátummal forgalomba került 500 Francs pénzjegy. Az előoldal grafikája követi a már megismert címletek koncepcióját, miszerint a Kerguelen-szigetek, és annak történetében szerepet játszó személyek megismertetését tűzte ki céljául. Ezúttal egy sokoldalú, tartalmas életet magáénak mondható emberrel ismerkedhetünk meg.
Raymond du Baty Rallier (1881-1978) Bretagne-ban, Lorient városában született. Gyermekkorától vonzotta a tenger, amiben bizonyára szerepet játszott hajóskapitány apja, és tengernagy nagybátyja. Vízrajzi tanulmányai befejezését követően 1903-1905 között tengerészként részt vesz Jean Baptiste Charcot déli sarkvidéki területeken folytatott expedíciójában. A hajóskapitányi rang megszerzését követően Henry fivérével támogatókat és pénzt gyűjt egy saját kutatóút megvalósítására. Megvásárol egy kis kétárbocos halászhajót, amely a „JB Charcot” nevet kapja felfedező honfitársa iránti tiszteletből. 1907 szeptemberében Melbourne-ből hajóznak ki, és 1908. március 6-án érik el a Kerguelen-szigeteket, melyeket 1909-ig tartó expedíciójuk során szisztematikusan feltérképeznek, és elsőként írják le a szigetcsoport pontos vízrajzi, földtani és geomorfológiai adatait. Anyagi gondjaik miatt kénytelenek eladni hajójukat, ezt követően Ausztráliából visszatérnek Franciaországba. Raymond Baty-t vonzza a repülés újdonsága, ezért 1912-ben pilóta szakszolgálati engedélyt szerez. 1913-ban Curieuse nevű hajójával világkörüli útra indul, melynek során 1913-ban a Kerguelen-szigeteket is útba ejti, ahol térképeket készít. A világháború kitörése öt évre tervezett expedícióját meghiúsítja. Hazatér és a francia haditengerészeti légierő kötelékében szolgál. Henry bátyja 1915-ben belehal harctéri sebesülésébe. A háború után a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács keretében expedíciókban vesz részt, tanszéki tudományos kutatómunkát folytat a tengeri élőlények életének megismerésére, vizsgálja a tengeri halászat műszaki-technikai fejlesztési lehetőségeit. 1978. május 7-én 97 éves korában hunyt el. Bretagne-ban Locmiquélic szigetén temették el. A Kerguelen szigeteken emléktábla őrzi nevét.

10_500francs_-_01508_-_2011_jan_15.jpg

500 Francs Kerguelenois - 2011. január 15-i kibocsátás

Az előoldalon Raymond du Baty Rallier portré grafikájának hátterében a Kerguelen-szigetek felé hajózó „J.B. Charcot” vitorlás látható. A hátoldalon a sziget sziklás, eróziótól lepusztult, sivár, tartós emberi tartózkodásra alkalmatlan belső területét és az elmaradhatatlan macskát rajzolta meg a grafikus tervező.

11_500francs_rev_.jpg

500 Francs Kerguelenois - 2011. január 15-i kibocsátás

13_kerguelen_map1.jpg

A Kerguelen-szigetek térképe. A számozott jelölések a megemlített földrajzi helyeket jelölik

A bemutatott pénzjegyek segítségével tett képzeletbeli kirándulásunk után, mielőtt búcsút intenénk a Kerguelen-szigetek nem túl barátságos tájainak, érdekességként még meg kell említenem a szigetek történetének egy szomorú epizódját, amely itt a „világvégén” a II. világháborúhoz kapcsolódik. A fősziget számtalan fjorddal, öböllel szabdalt vizei védett, jó rejtekhelyet biztosítottak a Déli tengeren portyázó német hadihajók számára. 1940-ben a német haditengerészet (Kriegsmarine) Atlantis nevű segédcirkálójának javítási munkái közben a mindössze 21 éves Bernhard Herrmann (1919-1940) matróz halálos sebesülést szenvedett. Holttestét a Bouquet de la Grye-félszigettől(5) délre fekvő Beau Temps-öböl egyik kis szigetén helyezték végső nyugalomra. Sírhelye így a legdélebbre fekvő német katonasírnak számít, amelynek gondozásáért Németország még napjainkban is fizet Franciaországnak.

14_port_aux_francais_base_on_kerguelen_island_in_2011.jpg

Bernhard Herrmann német haditengerész magányos sírja a Kerguelen- szigeteken (Internet)

Temesvári Jenő

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr17141953

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.