Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Veterán autók

Eritreai bankjegyek

2013.01.02. 14:54 :: temesvarijeno

Eritrea nem a világ közepe, és nem is az a hely, amely vonzza a turistákat, nem is szerepel utazási irodák ajánlataiban. Nekem sem ide eljutni a vágyak netovábbja, azonban egy virtuális „numizmatikai kirándulástól” egyáltalán nem idegenkedem. Kelet-Afrika eme kietlen, mostoha sorsú államáról való ismereteim meglehetősen hiányosak voltak mindaddig, amíg egy erősen megviselt bankjegye a kezembe nem került. Addig különösebb fogalmam sem volt róla, hogy Eritreának milyen fizetőeszköze van, és ha van is, azok hogy néznek ki. Mivel a nem közismert, úgymond „egzotikus” országok bankjegyei mindig jobban vonzottak gyűjteményem gyarapításakor, fejembe vettem, hogy csupa hajtatlan - numizmatikus berkekben T1-es tartásban -, összegyűjtögetem az összes címletet. Mielőtt azonban idesorakoztatva bemutatnám őket - ha csak nagyon érintőlegesen, vázlatosan is -, talán nem érdektelen feleleveníteni azokat az ismereteket, amelyeket ennek a kis országnak a történetéről feltétlenül tudni érdemes, és amelyek azonnal „beugranak”, amikor kézbe veszem Eritrea Köztársaság bankjegyeit.

01 zaszlo-cimer.jpg

A független Eritrea nemzeti zászlaja és címere

Kelet-Afrikában a Vörös-tenger partján fekvő Eritrea évezredek óta lakott terület, de ennek ellenére, vagy éppen ezért nem a béke földje. Már az ókorban haladtak erre kereskedelmi karavánutak, ennek révén bekapcsolódhatott az egyiptomi, Nílus völgyi, de a tengerszoros túlsó felén élő arab, iszlám kultúra vérkeringésébe is. Jártak földjén a 16. században Nagy Szulejmán hódító seregei, melyek elűzték a portugál hódítókat, aztán a törököket is elűzték etióp segítséggel. A Szuezi csatorna megnyitása még inkább felértékelte az abesszín, etióp és eritreai területek jelentőségét, így 1890-ben Olaszország Eritrea területét gyarmatává nyilvánította. Menelik császár egyesítette Abesszíniát és Etiópiát, egyben elutasította a „védnökséget” területei felett, majd ki is űzték az olaszokat. Eritrea azonban továbbra is olasz kézen maradt.
1936-ban Mussolini újra megkísérli gyarmatosítani Etiópiát, háborút indít Menelik császár unokaöccse, az uralkodó Hailé Szelasszié ellen, s Olasz Kelet-Afrika néven egyesíti Eritreát, Etiópiát és Olasz-Szomáliát. 1941-ben Eritrea ideiglenesen brit igazgatás alá kerül. A II. világháború után az ENSZ Etiópia szövetségi államává nyilvánítja Eritreát saját törvényhozással és közigazgatással, választott képviselőkel az etióp parlamentben.
Mivel Hailé Szelasszié etióp császár folyamatosan megsérti Eritrea autonómiáját, 1961 előbb tüntetések, majd 30 évig tartó szakadatlan fegyveres ellenállási harc veszi kezdetét. A szovjet rezsim nyíltan támogatta a szeparatisták ellen Szelasszié hatalmát, egészen 1988-ig, a SZU felbomlásáig. Az amúgy is aszállyal, éhínséggel sújtott Eritreából másfél millióan menekülnek el a harcok, vérengzések elől, azonban az ellenállás nem törik meg.  Nak’fa északi város bombázása és ostroma az eritreai ellenállás szimbólumává válik olyannyira, hogy a győzelem és a függetlenség kivívása után erről a városról nevezték el az eritreai fizetőeszközt.
A függetlenség kivívásával nem oldódtak meg az ország gazdasági problémái, súlyos örökségük a mai napig kísért. A közel 5 milliós országban a legjelentősebb népcsoportok a tigrinya, tigre, afar (danakil) és szaho, melyek az összlakosság 90 %-át képviselik, de meg kell említeni még a néhány százaléknyi részarányt képviselő bedzsa, kunama, bilen, hadereb, nara, rashaida néptörzseket is. A születési arány, egyben a gyermekhalandóság is kirívóan magas (73%), hasonlóan az írástudatlanság aránya is eléri a 75%-ot. A lakosság mindmáig törzsi keretek közt él, vallását tekintve fele-fele arányban iszlám, ill. (monofizita) keresztény hitű. A fő gazdasági tevékenységek a halászat és a nomád pásztorkodás, a tengeri kikötők tranzitforgalma, amelyekből csak szerény nemzeti jövedelem képződik. Eritrea 121 ezer négyzetkilométernyi területét északon Szudán, keleten Etiópia, délen pedig Djibouti határolja.
Ennyi talán elég is e helyütt, akit jobban érdekel a téma, az talál részletesebb információkat a neten, ha nem is túl sokat. Előre kell bocsátanom, bár ez mindig viszonyítás, ízlés dolga, de ahhoz képest, hogy milyen szegény adottságú és fejletlen társadalmú országról van szó, a bankjegyeik motívumai jól tükrözik az ország jellemzőit, társadalmi összetételét, a gazdasági súlypontokat. Mindezt tetszetős, magas színvonalú nyomdatechnikai, biztonsági eszközökkel ellátott kivitelben, sok tehetősebb ország bankjegyeit ez által meghaladva.

Mint már volt róla szó, a törvényes fizetőeszköz a Nakfa, amely 1997-ben váltotta le az addig használt etióp Birr pénznemet. A váltópénz a Cent, melyből 100 egység egyenlő1 Nakfa-val. Az USA pénzneméhez igazított árfolyama szerint nagyjából 15 Nakfa egyenlő 1 dollárral. A váltópénzek, fémpénzek anyaga vas-nikkel, címletei az 1, 5, 10, 25, 50 és 100 cent. Az érmék előlapján látható jelenet a függetlenség kivívását szimbolizálja az évszámmal és a nemzeti zászlóval. Az angol nyelvű körirat feloldása: Szabadság-Egyenlőség-Igazság. A hátlapon az ország őshonos állatai jelennek meg az értékjelzéssel, valamint a kibocsátó Eritrea Állam megnevezése a kibocsátás évszámával.

02 Eritrea_money_coins.jpg

Eritrea 1997-ben kibocsátott fémpénzei

Az önálló, nemzeti bankjegy első szériája, minden címletének datálása szintén a függetlenség kivívásának évfordulójához (május 24.) kötődik. A 6 címletből álló sorozat megtervezése és előállítása során a bankjegyek előoldalán nagy hangsúlyt, és központi szerepet kap a különböző népcsoportok fiataljainak megjelenítése, mint a fejlődés, a jövő záloga. A hátoldalon a meghatározó fontosságú gazdasági tevékenységek (írástudatlanság felszámolása, természeti környezet, agrárkultúra fejlesztése, vasúti és tengeri szállítás) demonstrálja a meglévő viszonyokat, a gazdaság fundamentumait. A bankjegyek összképe egységes séma mentén fogalmazódik meg. A sémaszerű ismétlődések ellenére az előoldalak színvilágának gazdagsága tetszetős, és a hátoldalak „élőképei” is beszédesek. Az 1 Nakfás címletről hiányzik a széles, hologramos biztonsági szalag. A bankjegyhamisítás elleni védelmet azonban egyéb beépített elemek kellő mértékben szavatolják. Az egységes színvilágú első sorozat folytatásaként feltűnő, üde színeltérést mutatnak a 2004-ben kibocsátott 50 és 100 Nakfa-s címletek. A meghatározó bordó-vörös és kékes- lilás változat után 2011-ben szintén e két címlet újabb kibocsátásán pedig az zöld-fekete színek uralkodnak. Az eritreai állam megbízása alapján a bankjegysorozatokat más hasonló profilú termékek (bankkártya, útlevél, okmányok, telefonkártya, bélyegek, SIM-kártyák, stb.) tervezése és előállítása mellett a bankjegyszolgáltatásai (bankjegypapír, nyomdatechnika, biztonsági elemek) által is elismert és nagy múltú német Giesecke & Devrient (München) cég készítette el.

03 Sor1-50a600x.jpg

Az 1-50 Nakfa 1997-es címletei a 2004-es 2011-es kiadású 50 Nakfa színváltozataival

04 Sor2-100a600x.jpg

Az 1997-ben kibocsátott 100 Nakfa, és 2004-es színváltozata

Az „összkép” után talán nem lesz érdektelen, ha egyenként is szemügyre vesszük az egyes címleteket, azok jellemzőit.

05 1 Nakfa1997xx.jpg

1 Nakfa 1997. Méret: 140x70 mm

Az előoldalon három lány, a szembe nézőn megfigyelhető a díszes törzsi viselet, a jellegzetes fonott hajtincsekkel, és az elmaradhatatlan orrkarikával. A hátoldalon tanuló fiatalok csoportja. Az ovál keretekben az ország címerállata és a függetlenségi harc jelenete. A jobb oldalon a függőleges etióp és arab írásjeleken kívül a bankjegyek szövege angol nyelvű.

06 5 Nakfa1997xx.jpg

5 Nakfa 1997. Méret: 140x70 mm

Az előoldalon a férfinépességet három generáció képviseli, itt is előtérben, kiemelten a gyerekkel. A hátoldalon Afrika flórájának egyik jellegzetessége, az irodalmi művekből is ismert Jacaranda fa.

07 10 Nakfa1997xx.jpg

10 Nakfa 1997. Méret: 140x70 mm

Az előoldalon 3 fiatal nő profilképe jelenik meg, kétoldalt a már ismert jelképekkel, a magasra emelt győzelmi zászlóval és a vízjelként is funkcionáló tevével. A hátoldalon a Dogali folyó felett épített viadukton áthaladó vasúti szerelvény. A vasúti infrastruktúra kiépítése döntően még az olasz megszállás hagyatéka.

08 20 Nakfa1997xx.jpg

20 Nakfa 1997. Méret: 140x70 mm

Az előoldalon 3 fiatal lány, ezúttal is eltérő törzsi díszekkel. A hátoldalon a mezőgazdasági kultúra jellemzői, a tevével és már traktorral is szántó-vető földművesekkel. A fejletlen és kedvezőtlen adottságú, szűkös területeken folytatott mezőgazdasági termelés nem fedezi az igényeket, így - a gép, műszaki cikkek mellett -, élelmiszerből is behozatalra szorul az ország.

09 50 Nakfa1997xx.jpg

50 Nakfa 1997. Méret: 141x70 mm

Az előoldalról ismét 3 fiatal nő, és ismét más népcsoport tagjai néznek szembe. A hátoldalon tengerjáró teherhajók a Massawa-i tengeri kikötő, Assab mellett Eritrea legjelentősebb tengeri kapuja a nagyvilágra. A tengeri kereskedelem, tranzitforgalom közeli célpontjai Etiópia és Szudán, Egyesült Arab Emírségek, a távolabbiak közül pedig Németország, Olaszország, az Egyesült Királyság, a Távol-Keleten pedig Dél-Korea.

10 50 Nakfa2004xx.jpg

50 Nakfa 2004. Méret: 143x71 mm

A feltűnő színeltérést leszámítva az elő- és hátoldali képi megjelenés majdnem azonos az 1997-es kiadással. Mind az elő, mind a hátoldalon azonban elmarad a címerállat teve keretbe foglalása, az beolvad a bankjegy alapszínébe.

11 50Nakfa2011xx.jpg

50 Nakfa 2011. Méret: 143x71 mm

A 2011. évi kibocsátás csak színváltozatában tér el a 2004. évi kiadástól

12 100 Nakfa1997xx.jpg

100 Nakfa 1997. Méret: 141x70 mm

A színváltozatos későbbi kiadások után térjünk vissza az első, 1997-es kiadású sorozat záró címletére. Az előoldalon megszokott három fiatal nő portréján feltűnő népviseleti motívumok nem szembetűnők, de változatlanul megfigyelhetőek a jellegzetes orrkarikák. A hátoldalon ezúttal ökrökkel szántó földműves jelenik meg.

13 100 Nakfa2004xx.jpg

100 Nakfa 2004. Méret: 143x71 mm

A színváltozatában döntően az 1997-es kiadástól eltérő bankjegy motívumai megfogalmazásában a 2004-es 50 Nakfa bankjeggyel mutat hasonlóságot. A színválasztás plasztikusabbá tette a bankjegy „egyhangú”megjelenését.
A bankjegysor együttes látványa jól érzékelteti a bankjegytervezés egységes koncepcióját. A későbbi kibocsátások színeltérései pedig jótékonyan gazdagították a változatlanul hagyott motívumokat. Alig van ország, amelyik bankjegyein ne szerepeltetne legalább egy portrét, akik túlnyomórészt neves személyiségek, államférfiak vagy uralkodók. És ahogy egyre többször találkozhatunk többportrés ábrázolással is, ez az eritreai bankjegyeken is visszaköszön, ezúttal az ország sokszínű etnikumát is demonstrálva a különböző törzsek, népcsoportok névtelen, de meghatározóan fiatal képviselőivel. A megörökített mosolygós portrék pedig egy bizakodó, jövőbe tekintő ország jelképei is lehetnek.
Bár a bankjegyeken természetesen szerepel a „Legal tender of Eritrea”, azaz Eritrea törvényes fizetőeszköze felirat, ha ilyen szép példányokkal találkozik az utazó, bizonyára nem ezekkel fog fizetni, hanem egy-egy példányt eltesz emlékbe, még akkor is, ha nem hódol a numizmatika szép és mindig újabb élményeket, ismereteket adó szenvedélyének.

Temesvári Jenő

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr254991942

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.