Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Veterán autók

Vöröshadsereg Parancsnoksága - Pengő

2011.08.19. 12:16 :: temesvarijeno

A II. Világháború európai történései mély és tragikus nyomokat hagytak az akkor élt generációk életében. Bár Magyarország területét a hat évig tartó harci események „csak” mintegy nyolc hónapig sújtották, a pusztítás és emberveszteség katasztrofális volt. A „felszabadító” szovjet csapatok 1944 szeptemberében érték el előbb a visszacsatolt Kárpátalja, majd a trianoni Magyarország határait. Ehhez az eseményhez köthető a magyar pénztörténet egy sajátos fejezete, a „Vöröshadsereg Parancsnoksága”szükségpénzek forgalomba kerülése hazánk területén. Létjogosultságát a háborús helyzetre vonatkozó nemzetközi egyezmények, így a genfi (1899) és hágai (1906) szabályozták, miszerint a hadműveleti vagy megszállt területeken a hadsereg ellátására szükséges javakért, szolgáltatásokért készpénzzel vagy elismervénnyel kellet fizetnie az idegen katonai alakulatoknak. Más kérdés, és messzire vezetne annak taglalása, hogy ez az elv a gyakorlatban hogyan valósult meg, vagyis miért fizettek és hogyan. A szovjet politikai vezetés is így járt el az általa elfoglalt országokban, így többek között Lengyelországban, Csehszlovákiában, Romániában és Magyarországon is. A berendezkedő katonai adminisztráció hozta magával ezeket az előre legyártott „bankjegyeket”. A Szovjet Arcvonal Politikai Osztálya az ellenőrzése alá került területeken, így először Bács-Kiskun, Csongrád, Békés, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben röplapokon és plakátokon adja tudtul a magyar lakosság számára 2. sz. parancsát, amely szerint:
„… Magyarország területén a magyar pengőn kívül szabad forgalomban van a Szovjet Katonai Parancsnokság által kibocsátott pengő is. A fent említett pénznemek árfolyama a következő: egy hadipengő egyenlő egy magyar pengővel. Minden állampolgár, minden hatóság, ipari és kereskedelmi vállalat köteles ezeket a pénznemeket elfogadni, megtartva azokat az árakat, amelyek érvényben voltak akkor, amikor a Vörös Hadsereg csapatai Magyarország területére léptek”.
Ennek megtagadása valamint hamisításuk esetére haditörvények szerinti szankciókat helyezett kilátásba mindenütt a mindenkori megszálló hatalom, melyet a pénzjegyeken fel is tüntetett. Háborús (ellenséges) szerepünknek megfelelően, mintegy demonstrálva azt, a csehszlovák és lengyel hadipénzektől eltérően - ahol utaltak az illető ország nevére is -, Románia és Magyarország esetében ezt nem tartották fontosnak. Ezeknél a pénzeknél mindössze csak a nyelv és a pénznem utal hovatartozásukra.

A fedezet nélküli „Vöröshadsereg Parancsnoksága”szükségpénzek 1944. szeptember 23-tól 1945. február 28-ig voltak érvényben, illetve „hivatalos” forgalomban gyakorlatilag az egész ország területén. Az ugyanilyen funkciójú csehszlovák pénzeknél már volt szó azoknak a magyarokéval való szembetűnő stiláris hasonlóságáról, így azok ismertetése ismétlésnek tűnne. Az egyes címletek bemutatásánál tehát csak a jelentősebb eltérésekről lesz szó. A bankjegyeket viszonylag jó minőségű, vízjeles papírra, ofszet technikával nyomták. Elő-hátoldalukon egyaránt feltüntették a „VÖRÖSHADSEREG PARANCSNOKSÁGA” utalást, továbbá betűvel és számmal is megismétlik az értékjelzést, képi ábrázolás egyiken nincs. Valamennyi címlet előoldalán szerepel az elfogadásra, valamint a hamisításra utaló figyelmeztetés. A kibocsátási év: 1944. A nyomatok egyszínűek, kivételt - ahol van -, csupán a sorozat és sorszámok egységes vörös színe képez. Talán követve a Magyarországon „szokványos” címleteket, az alábbi névértékű papírpénzek kerültek kibocsátásra: 1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 és 1000 pengő.
A kibocsátott pénzmennyiségre csupán a sorozatok betűiből illetve a hatjegyű sorozatszámokból lehet következtetni, pontos adatok tudomásom szerint nem ismertek. Az illusztrációként bemutatott példányok gyűjteményem darabjai, természetesen ezeken kívül más kollekciókban még számos változat előfordulhat illetve ismert. A csehszlovák pénzjegyeknél gyakori SPECIMEN, azaz MINTA változat nem ismert egyik címletből sem.

1 Pengő 1944

A sorozat és sorszám nélkül nyomott példányok a pontatlan vágás miatt gyakran eltérő méretűek a 135x70 mm-es szabványtól. A legnagyobb 137x73, míg a legkisebb 133x67 mm. Az előoldali belső nyomat minden esetben 120x56 mm, ezzel szemben a hátoldali klisé mérete 117x54 illetve 106x49 mm. Az alapnyomat vízszintes és függőleges vékony barna színű hullámos vonalakkal mintázott, ezáltal az egyes példányok bankjegyképe eltérő színt mutat. Színe: szürkéskék.

A függőleges és vízszintes alapnyomat színeltérései

Sorozat- és sorszámos nyomat. Mérete: 131x68 mm

Ez a típus inkább beleillik a sorozatba, ugyanis sorszám nélküli példányok a 9 címletből csak 3-nál fordulnak elő (1, 2, 5 Pengő). Előfordulásuk alapján ebből az értékből mindenképpen a sorszámozott példányok a ritkábbak, annak ellenére is, hogy egyik változat kibocsátási mennyisége sem ismert. Az OA 099297 sorozat betűmérete 3 mm.

2 Pengő 1944

Sorozat- és sorszám nélkül. Mérete: 135x66 mm

Az előoldal keretmintájának grafikája nem sok eltérést mutat az 1 Pengős címlettől. A hátoldal egyszerűbb tervezésű, a két álló ellipszis, bennük az értékjelzéssel díszesebb, a kibocsátóra utaló megjelölés ívelt. Az összekötő keret az 1 pengősét ismétli. Az alapnyomat sűrű, fekvő mintázatának színe a fehér papírnak halványkék színt kölcsönöz, kontrasztosan emelkedik ki belőle a klisényomat sötétkék színe. Vágási méretük ez esetben is eltérő: 135x66 mm-től 139x69 mm között változik. Csak sorozat- és sorszámnélküli példányai ismertek.

5 Pengő 1944

Sorozat- és sorszám nélkül. Mérete: 135x66 mm

Csak színében és értékjelzésében különbözik a 2 Pengős pénzjegytől. Az alapnyomat is ugyanaz a halványkék finomvonalú mintázat, a klisényomat barnás lila színű. Mérete annyiban egységesebb, amennyiben az összes vizsgált példány magassága 68 mm, míg szélessége 135-139 mm között változik. A hátoldali nyomat minden irányba való elcsúszása általános, csakúgy, mint az alapnyomat világosabb és sötétebb színárnyalat eltérései. Sorozat- és sorszámos változat ebből a címletből sem ismert.

Ezen a példányon még véletlenül sincs két egyforma méretű oldalszegély

10 Pengő 1944

3 mm-es betűméretű. Sorozat- és sorszáma: CH 066083 Mérete: 163x82 mm

Mind alapnyomatában, mind grafikájában szembetűnő a motívumgazdagság és tervezői igényesség a kisebb címletekhez képest. Az alapnyomat mintázata különösen a belső keretezett mezőkben bonyolult rajzolatú. A zöld alapnyomati színárnyalatot középen rózsaszínű sáv harmadolja, illetve szakítja meg. A hátoldal ellipszis formájú mezőjében a betűvel kiírt értékjelzés vonalakkal egymásba fonódó körökkel díszített. A négy oldalt elhelyezett bélyegek párban eltérő mintájúak és keretezettek, csakúgy, mint a bennük helyt kapott értékjelzés számai.
Vágási méreteltérések itt is előfordulnak, 161x80 és 164x85 mm között. A kisebb címletekre jellemző nyomatelcsúszások itt sokkal kisebb mértékűek. A gyűjteményemben lévő 7 példány közül 1 db CB, 3 db CH, 2 db CM, és 1 db OК sorozatú. A CH sorozatban a legnagyobb sorozatszám: 676326.

20 Pengő 1944

Sorozat- és sorszáma 3 mm. AO 676979 Mérete: 163x82 mm

A vágási méretek 168-170x80-86 mm között változnak. Előoldalán első ízben ívelt elrendezésű a kibocsátó hatalom megjelölése. Színnyomata az olajzöld különböző árnyalatait kombinálja, a középső fehér - alapnyomat nélküli -, nem összefüggő mezőkkel jó kontrasztot teremtve a sötétzöld átmenetig. A hátoldal alapnyomata a 20-as értékjelző szám mintájából áll össze. A 21 db-os kollekció jó lehetőséget ad arra, hogy megállapítható legyen a különböző sorozatokra jellemző méreteltérés. Az AO sorozat mind a 7 darabja egy-egy számtól eltekintve sorszámkövető T1 tartásúak, tehát forgalomba nem kerültek. Azonos méretűek, azonos vágásúak, ebből adódóan mindegyik grafikája egyformán jobbra, és felfelé csúszik el. A gyűjteményben előforduló sorozatok: AA, AE, AК, AM, AO, AT, BК,BM, BУ,BX, CA, CB valamint TE. Legalacsonyabb sorszám az AК 043951, a legmagasabb pedig a CA 802386. Numizmatikai szempontból véleményem szerint a sorozat egyik legjobb összhatású, gondosan megtervezett darabja.

50 Pengő 1944

Eltérő méretű sorozat- és sorszámmal. TO 081361 Mérete: 180x92 mm

Vágási mérete egyöntetűnek mondható; szélessége 180-182 mm, magassága 91-92 mm között változik. Különösen az előoldali grafika elcsúszása minden irányban ezúttal is megfigyelhető. A sorozat- és sorszámozás annyiban módosul, hogy a sorozat betűk továbbra is 3 mm-esek maradtak, a hatjegyű sorszám viszont 1 mm-el nagyobb, 4 mm-es lett. A kisebb címletek „telitettebb” hátoldali nyomata sokkal kisebb, hármas tagolású, és az értékjelzésen kívül ezúttal nem került rá a VÖRÖSHADSEREG PARANCSNOKSÁGA megjelölés. Az alapnyomat álló rombusz mintázata halványzöld, melyet kék színárnyalat oszt ketté. A pénzjegy összképe zöldes barna. Gyűjteményemben BA, BB, BК, BM, BИ, TA és TO sorozatú példányok vannak, melyek 081361-től 598186 sorszámig terjednek.

100 Pengő 1944

3,5 mm-es sorozat és 4 mm-es sorszám, AB 779985. Mérete: 190x100 mm

Az alapnyomat az elő- és hátoldalon eltérő mintázatú.

A sorozat- és sorszámozás újabb variációval bővül. Az AB és CX sorozatokon a sorozatbetűk és sorszámok egyaránt3,5 mm-es nagyságúak. Az EA, EB, PC, TC, TO és XB sorozatoknál a sorozatbetűk mérete marad 3,5 mm, a sorszámok viszont minden esetben 4 mm-esek. A hátoldal alapnyomata a 100-as szám egymásra merőleges mintázata, amely alkalmazást már a 20 Pengő hátoldalán is megfigyelhettük. A sorozat többi tagján az elő-hátoldali nyomat megegyező. A hátoldal rajzolata is leginkább a 20 Pengő hátoldali grafikáját idézi.

Magyar névértékű pénzen ilyen hatalmi jelkép még nem volt...

Az előoldalon még egy jelentős, egyedülálló eltérés hívja fel magára a figyelmet. Ez pedig a szovjethatalom jelképe: az ötágú csillag, amely egy hangsúlyosabban sötétbarna keretben kapott helyet. Csak találgatni lehet, hogy miért csak a 100 Pengős pénzjegyre került, és a többire miért nem?
A 100 Pengő szürkészöld-rózsaszín alapnyomaton barna színű. A gyűjtemény AB, EA, EB, CX, PC, TC, TO, XB sorozatai közül a legalacsonyabb sorszámú a CX 040124, a legmagasabb pedig az EB 844893-as.

1000 Pengő 1944

3,5 mm-es sorozat és 4 mm-es sorszám, TP 692703. Mérete: 195x102 mm

A legnagyobb címlet egyetlen példány meglehetősen megviselt állapotú. Ebből T1 tartásút én még nem láttam semmilyen kínálatban. Az előoldal grafikája számomra tetszetős, motívumokban gazdag rajzolatú. A számmal jelölt értékjelzés párban egyforma, a felső bélyegben lévők díszesek. A sorozat- és sorszám mérete ennél a sorozatnál is eltérő. Az elő- és hátoldali alapnyomatnál a rajzolat itt is különbözik, a hátoldali játékosan szép vonalvezetésű.

Az 1000 Pengő elő- és hátoldali alapnyomat rajzolata

Sokat sejtető figyelmeztetés és baljós évszám

A kibocsátott sorozatokról ez idáig az ukrán, szovjet szakirodalom sem közölt adatokat, ahogy a többi címletről sem. Általában megelégszenek a pénzjegyek leírásával. Numizmatikai honlapokon illusztrációként leginkább az itt is bemutatott TP sorozattal lehet találkozni. Ismertek OA sorozatú példányok is, de nagy valószínűséggel ennél több sorozat is legyártásra, illetve forgalomba került. Gyűjtői szempontból a sorszámozott 1 Pengőn kívül mindenképpen ez a sorozat legritkább és legértékesebb darabja.
A bemutatott Vöröshadsereg Parancsnoksága Pengő pénzjegyek általában nem tartoznak a magyar gyűjtők kedvenc, áhított példányai közé. Mi tagadás, nekem sem. Hazánk, történelmünk egy nagyon nehéz, válságos és tragikus időszakát juttatják eszünkbe, keserű emlékeket keltve azokban, akik megélték azokat az időket, és - ha nem is sokáig - a napi élet során kénytelenek voltak használni is ezeket a pénzeket.
A numizmatikus azonban elsősorban kordokumentumokat lát bennük, melyek segítségével árnyaltabban, elfogulatlanul ismerheti meg az adott korszakot, a történelmi események részleteit. Ezek a pénzek tanúi, következményei és velejárói az akkori időknek, és semmiképpen sem okai, vagy kiváltói azoknak. Lehet őket nem szeretni, de nélkülük feltétlenül hiányosabbak lennének ismereteink, és nem lenne teljes a gyűjteményünk sem. Gyakran találkozni olyan véleményekkel, hogy ez a Pengő sor silány papírra, igénytelen tervezéssel, mi több képi ábrázolás nélküli „csapnivaló” produktum. Formai, tartalmi megjelenésüket, motívumaikat természetesen össze is lehet hasonlítani más bankjegyekkel. Az értékítélet kinek-kinek szubjektív sajátja, azonban ez esetben értelmetlen és hamis lesz ezen pénzjegyek rovására. Mégpedig azért, mert nem vezet sehová konszolidált politikai és gazdasági viszonyok között, gondolatiságában, üzenetében akár több évtizedre szánt, a tervezési munkát nem sürgető körülmények közepette megalkotott bankjegyeket, háborús körülmények és lehetőségek között hetek, hónapok alatt megtervezett és legyártott szükségpénzekkel összehasonlítani. Ráadásul ez esetben a tervező és a gyártó vállalat is ugyanaz volt, amely egyazon időben volt kénytelen a politikai elvárásoknak megfelelni lengyel, cseh, román és magyar változatban is.
A Vöröshadsereg Parancsnoksága pengősor kollekció a GOZNAK Vállalatok (Szovjetunió, Moszkva) terméke. A stílusjegyek eltérése illetve összehasonlítása alapján megkockáztatható az a feltevés, hogy a sorozat darabjait nem egy, hanem több tervező rajzolta meg. A nyomólemezek grafikus terveinek elkészítése a vezető tervező Ivan Dubasov és az irányítása alatt dolgozó képzőművész kollektíva nevéhez köthető. A napjainkra már hatalmas konszernné vált GOZNAK archívumában bizonyára megtalálhatóak a Pengő sorra vonatkozó utasítások tervek, gyártási adatok, melyek megismerése bizonyára nemcsak numizmatikus berkekben keltene érdeklődést.

Temesvári Jenő

Kapcsolódó cikk és galéria:

Vöröshadsereg Parancsnoksága - Pengő galéria >>>

Szovjet megszállási bankjegyek Csehszlovákiában >>>

Csehszlovák megszállási Korun sor >>>

 

A bejegyzés trackback címe:

http://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr943164741