Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Veterán autók

II. Rákóczi Ferenc pénzei (1703 - 1707) - Második rész

2010.09.07. 12:35 :: temesvarijeno

IV. POLTURA /réz/

 32. C 1706
 
Az 1706-os C verdejegyű /kassai/ IV polturás forgalomba nem került, próbaveretnek tekintendő. Létét valószínűleg a libertások devalvációjának köszönheti. /X poltura = 4 poltura/ Titkos pont az előlapon nincs. Sok hamisítvány ismeretes, ezek közé tartoznak az ezüst veretek is. A címerpajzs hosszúkás, két oldala és felső vonala ívelt. A keretvonal kettős, a középső hasítóvonal három csíkos. A pólyák szegélyezve és bent függőleges vonalkákkal vannak díszítve. A korona zárt, szalagján az öt idom közül a középső és a két szélső hosszúkás bogyó-forma, míg az ezek között lévő két idom kettős kör alakú. A korona szalagja gyöngysorral van határolva, és a pántok gyöngyökkel díszítettek. A korona tetején, gömbön kis kereszt van.

4 POLTURA /réz/

 33. Vjn.1707 C-M típus
 
Ez a verdejegy nélküli arab számú változat is próbaveret. A címerpajzs szélső kerete és a pólyák egyszerű vonalúak. A korona is sima vonalakból áll, levelei háromtagúak, csipkézettek. A levelek és elrendezésük megegyezik a kassai /keskeny címerű/ X polturások koronáin levőkkel, ami utalhat az eredetre.

X POLTURA /réz/

 34. Vjn. 1704   K-B típus

Körmöcbányán a X polturások mind verdejegy nélkül készültek. 1705-ben és 1706-ban sem volt stílus-, méret- és súlyváltozás. Az előlapon a címerben sokszor alkalmaznak - a hamisítványoktól való megkülönböztetés céljából - egy, kettő, ritka esetben négy titkos pontot. A hátlap kartusa a többi pénzverőházéhoz viszonyítva a legegyszerűbb. Az 1705 és 1706-ban készült példányoknál sok esetben könnyű megállapítani, hogy az előző évi verőtövet javították át 1705, illetve 1706-ra. Olyan példány is ismeretes, ahol az 1766-ot átjavították 1706-ra. Javítás nélküli 1766-os darab még nem került elő. A körmöcbányai veretek rajza mindvégig egyenletes, lényeges változások nem fordulnak elő. A címerpajzs arányos /1704-es veretnél előfordul keskenyebb címerpajzs is/, a keret vonala kettős, oldalakon befelé, fent fölfelé gyengén ívelt, a pólyák szegéllyel és függőleges vonalkákkal díszítettek. A korona szalagja fent és lent sodrott fonál formával határolt. A korona középső levele háromtagú, csipkézett, a tagok belsejükben sima felületűek, az alsó tag elmaradt helyébe két kis csökevényes levélke került. A levelek közepén gyöngyszem van. A második és negyedik levél a középsővel azonos alakú, de kisebb méretű.

 35. Vjn. 1704 K-B típus /egy ellenjegyes, kisded Mária jobb karján/

A pénz romlásának megállítása céljából az ónodi országgyűlés határozata alapján a X polturást 4 polturára, a XX polturást 8 polturára értékelték le. A fejedelem ennek külső jeleként elrendelte az ellenjegy alkalmazását. Körmöcbányán a bármelyik verdében készült libertásokat - ovális nagy barokk keretben a kisded Mária jobb karján -, ellenjeggyel látták el úgy, hogy az a sávos címer alsó részében félig kívülre essék. Kézi munkáról lévén szó, kisebb-nagyobb eltérés lehetséges, sőt olyan is akadhat, ahol az ellenjegy épphogy csak érinti a címert. Az ettől eltérő egy ellenjegy más helyen való előfordulása /kivéve a 36-os szám alatt írottal/, hamisnak tekinthető.

 36. Vjn. 1704 K-B típus /két ellenjegyes, kisded Mária bal karján/

A leértékelés végrehajtásának első időszakában Kassán két ellenjegyet használtak bármely verdehely pénzein, és csak később az egyöntetűség kedvéért alkalmazták a körmöcbányai egy ellenjegyet. A két ellenjegy alkalmazásánál lényeges tudni, hogy az ovális keretben /barokk keret itt nem ismeretes/ a kisded Mária bal karján ül, és az egyiket a korona közepébe ütötték, a másikat pedig a hátlapon a X értékjelző számra. Elcsúszás itt is lehetséges, de nem olyan mértékben, mint az egy ellenjegyeseknél. Olyan egy ellenjegyes X-es számra ütött példány is létezik, ahol a kisded a Madonna bal karján ül. Itt nem hamis ellenjeggyel állunk szemben, hanem olyan darabbal, ahol a második ellenjegy a korona közepéről a gyors munka és a felületes ellenőrzés folytán lemaradt. Mint nem jellemzőt, az ilyen példányt kuriózumnak tekinthetjük.

 37. Vjn. 1705 K-B típus

 38. Vjn. 1705 K-B típus /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./

 39. Vjn. 1705 K-B típus /két ellenjegyes, lásd 36. sz./
 
 40. Vjn. 1706 K-B típus
     
 41. Vjn. 1706 K-B típus /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./

 42. Vjn. 1706 K-B típus /két ellenjegyes, lásd 36. sz./

 43. Vjn. 1705 K-B típus /PRO LIBERTATE után pont/ PRO LIBERTATE •

Körmöcbányán 1705-ben és 1706-ban olyan X polturások is készültek, ahol a PRO LIBERTATE szöveg után pontot tettek. Az eddig előkerült 1706-os darabokat mind 1705-ről javították 1706-ra. A címerben titkos pont nincs.
 
 44. Vjn. 1705 K-B típus /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ PRO LIBERTATE •
 
 45. Vjn. 1705 K-B típus /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ PRO LIBERTATE •
 
 46. Vjn.  1706 K-B típus  PRO LIBERTATE •
 
 47. Vjn.  1706 K-B típus /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ PRO LIBERTATE •
 
 48. Vjn.  1706 K-B típus /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ PRO LIBERTATE •
 
 49. C-M 1705 /1,7 - 1,8 mm-es betűvel/

Az 1705-ös C-M verdejegyű darabok eltérő betűméretben készültek. /lásd: 52. sz. alatt/ A hátlap betűi az 52. sz. alatti darab betűivel nagyságra megegyeznek /2,9 - 3,2 mm./, illetve sokszor azonos verőtővel kerültek ki a verdéből. A kassai pénzverőház darabjai teljesen eltérnek a körmöcbányai, munkácsi és a nagybányai verdékből kikerült példányoktól. A címer, korona és kartus szertelen, a primitívségig terjedő ábrázolása a hamisítás felismerését nehezebbé tette, ugyanakkor a gyűjtőknek, a sokszor gyermekes rajz határtalan örömet okozhat. A tetszetős verőtő-változatok olyan gazdag skálája állítható össze az 1705-ös évből, amely a magyar pénzverés történetében páratlan. A címerben titkos pont a legritkább esetben van. Kassai előlapú és körmöcbányai hátlapú darab is létezik. A X polturások között a kassai címerek és koronák a legváltozatosabbak. A címerpajzsa 1705-ben hosszúkás, kissé torzult, peremvonala kettős, oldalt kevéssé, fent erősebben ívelt. Pólyák szegélyezettek és függőleges vonalkákkal díszítettek. Az 1705-ös koronáján a szalag recézett vonalakkal határolt. A korona levelei háromtagúak és széleik mélyebben vannak bevágva. A második és negyedik levél a középsővel azonos alakú, de valamivel kisebb méretű; valamennyi levél közepén gyöngyszemmel.

 50. C-M 1705 /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ /1,7 - 1,8 mm-es betűvel/

 51. C-M 1705 /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ /1,7 - 1,8 mm-es betűvel/

 52. C-M 1705 /2,3 - 2,5 mm-es betűvel/

A verdehely betűinek nagysága 2,3 - 2,5 mm között van, a hátlap betűi pedig 2,9 - 3,2 mm nagyságúak.

 53. C-M 1705 /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ /2,3 - 2,5 mm-es betűvel/
 
 54. C-M 1705 /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ /2,3 - 2,5 mm-es betűvel/
 
 55. C-M 1705 /1,8 mm-es betűvel hármas halom nélkül/

Több különböző példány a 49. sz. alattiból egymás mellé helyezve mutatná meg, hogyan jutott el a vésnök a hármas halom "elsikkasztásához". Titkos pont a címerben nincs, a C-M betűk nagysága 1,8 mm, a hátlap betűi pedig 2,9 - 3,2 mm között vannak. Erősen elüt az általános formáktól a halom nélküli 1705-ös példány. A címer pólyái keskenyek és csipkézettek. Jellemzője, hogy a kettős kereszt alatt hiányzik a hármas halom. Ennek a címernek a koronája is erősen eltérő; a szerteágazó leveleket összekötő lánc tagjaiból mintegy kinőnek a nyeles bogyók, és a lánctagok között egy-egy gyöngyszem van elhelyezve. A korona szalagja sima vonalakkal van lezárva. Előfordulnak a kassai koronák között olyanok is, melyeknél a nyeles bogyók helyett a lánctagok felső közeiben is gyöngyszemek vannak.

 56. C-M 1705 /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ /1,8 mm-es betűvel hármas halom nélkül/ 

 57. C-M 1705 /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ /1,8 mm-es betűvel hármas halom nélkül/

 58. C-M 1705 /2,3 mm-es betűvel hármas halom nélkül/

A C-M betűk nagysága 2,3 mm. A hátlap betűi 2,9 - 3,2 mm nagyságúak. Figyelmet érdemel az egyszerű, titkos pont nélküli címer és korona rajza.

 59. C-M 1705 /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ /2,3 mm-es betűvel hármas halom nélkül/

 60. C-M 1705 /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ /2,3 mm-es betűvel hármas halom nélkül/

 61. C-M 1706

Az 1706-os év elején még egy pár verőtő készül az 1705-ös évre jellemző szertelenséggel, de nyilván felsőbb utasításra és nem utolsó sorban újabb vésnökök foglalkoztatása is lehetővé tette, hogy a veretek túlnyomó többsége sokkal kiegyensúlyozottabb, és közelebb állnak a körmöcbányai verőház darabjaihoz. A címerben titkos pont csak elvétve fordul elő. A címerpajzs felveszi a körmöci formát és általában szabályosabbá, egyenletesebbé válik. A korona szalagja azonban fent és lent sima vonalakkal, vagy gyöngysorokkal záródik. Jellemző ezekre, hogy a korona középső levelének három tagja kissé szélesebbre van húzva, és minden tagon a középen elhelyezett gyöngyszemtől kiindulva, hosszúkás tüskeszerű mélyedés húzódik végig. A második és negyedik levél két, oldalsó tagja megnyúlik és ívesen lehajlik.
Címerváltozatnak vehetjük a címer alatt lévő hármas levélkét, és a címer alatti hármas rozettasort, melyek úgy jöttek létre, hogy az érme felső részén megkezdett vésés után a korona laposra sikerült, és a vésés közben ugyancsak megrövidült címerpajzs alatt túl nagy - mintegy 4 mm-es - hézag maradt, melyet a vésnök szükségesnek tartott díszítőelemekkel kitölteni. A három rozettás címer koronájának második és negyedik levele a középsőhöz hasonló, de kisebb. A háromtagú tüske jellemzi a kassai vereteknek ezt a darabját is. /lásd: 64. - 69. sz. alatt felsoroltakat/.

 62. C-M 1706 /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./
 
 63. C-M 1706 /két ellenjegyes, lásd 36. sz./

 64. C-M 1706 címerpajzs alatt 3 kerek rozetta

A címerpajzs alatti hármas rozettasort az 1706-os nagy stílusváltozás közbeeső példájának tekinthetjük, de nem kizárt, hogy a vésnök a 4 mm-es hézagot pótolta díszítő elemekkel. Legfeljebb az a kérdés merülhet fel, hogy miért nem élt ezzel a lehetőséggel hasonló helyzetben minden veret elkészítésénél.

 65. C-M 1706 /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ címerpajzs alatt 3 kerek rozetta

 66. C-M 1706 /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ címerpajzs alatt 3 kerek rozetta

 67. C-M 1706 címerpajzs alatt 3 levélke

A címerpajzs alatt lévő 3 levélke megjelenése a 64. sz. alatt leírtak analóg esete. Valószínű, hogy a levéldíszítés más vésnök keze munkája, mint aki a rozettás motívumot készítette. A vésnöki fantáziát úgy látszik ilyen téren nem korlátozták, illetve nem tulajdonítottak jelentőséget az egyöntetűségnek. A címerben egy esetben sincs titkos pont.

 68. C-M 1706 /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ címerpajzs alatt 3 levélke

 69. C-M 1706 /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ címerpajzs alatt 3 levélke

 70. Vjn. 1705 C-M típus

Az 1705-ös verdejegy nélküli C-M típusú X polturás vizsgálata során felmerül, hogy miért nem tüntették fel a verdehelyet, noha mind a titkos pont nélküli előlap, mind a hátlap rajza a jobbak közé tartozik. Egyetlen magyarázata az lehet - miután eddig csak egy verőtő ismeretes -, hogy a vésnök a verdehely betűit elfelejtette bevésni, és így került korlátozott számú darab forgalomba.

 71. Vjn. 1705 C-M típus /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./

 72. Vjn. 1705 C-M típus /két ellenjegyes, lásd 36. sz./

 73. Vjn. 1706 C-M típus

Ha a hátlap rajza olyan vonalvezetéssel készült volna, mint a titkos pont nélküli előlapé, akkor hamisítványnak is nézhetnénk. Így valódinak vehetjük, annál inkább is, mivel több verőtő változata ismeretes. A verdejegy lemaradását itt is csak a 70. sz. alatt leírtakkal lehet magyarázni jobb híján.

 74. Vjn. 1706 C-M típus /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./

 75. Vjn. 1706 C-M típus /két ellenjegyes, lásd 36. sz./

 76. Vjn. 1707 C-M típus

1707-ből csak ez az egy verőtő változat ismert. A titkos pont nélküli címer és a hátlap /kartus/ kassai verdére utal. Az 1707-es libertást február 4-ig - igen kevés példányban -, az országgyűlés tilalma ellenére verték.

 77. N-B 1705

Nagybányán csak 1705-ben vertek X polturást. Rajza a körmöcbányai és kassai verőház darabjaitól főleg címerpajzs és kartus ábrázolásában tér el. Betűi hasonlóak a kassai és munkácsi darabokéval. A címer egy, két titkos ponttal vagy a nélkül fordul elő. A címerpajzs oldalt és fent erősebben ívelt, a keretvonal kettős, a pólyák szegélyezettek és cikk-cakk vonallal díszítettek. A korona levelei, szalagjának záróvonalai a körmöciéhez hasonlók.

 78. N-B 1705 /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./

 79. N-B 1705 /két ellenjegyes, lásd 36. sz./

 80. Vjn. 1705 M-M típus /2,4 - 3,0 mm-es betűvel/

Egyetlen eset, amikor a munkácsi /nagybányai/ vésnök mind az előlapon, mind a hátlapon 2,4 - 3 mm nagyságú számokat, illetve betűket vésett. A címerben két titkos pont van. Az 1705-ös mindig verdejegy nélküli, az 1706-os pedig mindig verdejegyes, mégpedig kisebb, vagy nagyobb méretű M-M betűkkel fordul elő. A címerpajzs oldalt és fent erősebben ívelt, a pólyák szegélyezettek és cikk-cakk vonallal díszítettek. A pólyák általában felfelé íveltek, előfordul azonban azonos díszítésű egyenes pólya is. A korona a nagybányaihoz hasonló, de a koronaszalag gyöngysorral szegélyezett. Jellemzője, hogy a korona középső levelének gyöngyszemét körgyűrű fogja körül.

 81. Vjn. 1705 M-M típus /egy ellenjegyes, lásd 35. sz. /2,4 - 3,0 mm-es betűvel/

 82. Vjn. 1705 M-M típus /két ellenjegyes, lásd 36. sz. /2,4 - 3,0 mm-es betűvel/

 83. Vjn. 1705M-M típus /3,5 - 3,9 mm-es betűvel/

A verdejegy nélküli munkácsi 1705-ös X polturásra jellemző, hogy a címerben egy, vagy két titkos pont elhelyezése elmaradhatatlan. A címer-ábrázolás formában a körmöcbányai és a nagybányai típus közé tehető. A szám- és betűminta nagybányai hatásra mutat, nagysága 3,5 - 3,9 mm.

 84. Vjn. 1705 M- M típus /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ /3,5 - 3,9 mm-es betűvel/

 85. Vjn. 1705 M-M típus /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ /3,5 - 3,9 mm-es betűvel/

 86. Vjn. 1705 M-M típus /fordított rajzú címerpajzs/

A fordított címerpajzsos rajzú, két titkos ponttal vésett veret feltétlen a vésnök tévedésén alapul, amit igazol a kevés forgalomba került példány.

 87. Vjn. 1705 M-M típus /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ /fordított rajzú címerpajzs/

 88. Vjn. 1705 M-M típus /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ /fordított rajzú címerpajzs/

 89. M-M 1706 /1,5 mm-es betűvel/

Az 1706-os munkácsi 1,5 mm-es nagy M-M verdejegyű X polturásnál a címerben két titkos pont van.

 90. M-M 1706 /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ /1,5 mm-es betűvel/

 91. M-M 1706 /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ /1,5 mm-es betűvel/

 92. M-M 1706 /2,2 - 2,5 mm-es betűvel/

 93. M-M 1706 /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./ /2,2 - 2,5 mm-es betűvel/

 94. M-M 1706 /két ellenjegyes, lásd 36. sz./ /2,2 - 2,5 mm-es betűvel/

XX POLTURA /réz/

 95. Vjn. 1705  K-B típus

A körmöcbányai verdejegy nélküli 1705-ös XX poltura zárt hercegi koronája gömbbel, a gömbön kereszttel, a címer titkos ponttal, vagy a nélkül ismeretes. A hátlapon a felirat több esetben a vésésnél eltolódott, ezért a vésnök a szimmetria kiigazítása céljából rozettát, pontot a szükségnek megfelelő mennyiségben alkalmazott. A P-H betűknél a különböző helyekre tett pontok felhasználását nem minden esetben lehet elfogadhatóan indokolni. A címerpajzs kettős keretvonala oldalt egyenes, fent ívelt és középen be van törve. A címer alsó része a csücskös rész felett mindkét oldalon élesen be van törve, a pólyák simák, dísznélküliek. A zárt korona szalagja sima, három ékkövet jelző ovális idommal. A pántok simák, gyöngyök nélkül. A korona levelei háromtagúak, csipkézettek, középen gyöngyszemmel, valamennyinek alakja azonos.

  96. Vjn. 1705 K-B típus /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./

  97. Vjn. 1705 K-B típus /két ellenjegyes, lásd 36. sz./

  98. Vjn. 1706 K-B típus

  99. Vjn. 1706 K-B típus /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./
 
 100. Vjn. 1706 K-B típus /két ellenjegyes, lásd 36. sz./
 
 101. C-M 1705

A kassai 1705-ös XX polturára jellemző, hogy a zárt hercegi korona gömbjén kereszt nincs, a címerpajzsban titkos pontot nem helyeztek el. A hátlapon a felirat megfelelő helyre került, ezért térrendező rozettát, vagy pontot nem alkalmaztak. A címerpajzs széles keretének vonalvezetése megegyezik a körmöciével, csak az alsó csücsök feletti oldalsó betörések íveltebbek. A pólyák szegélyezettek és simák. A korona szalagja sodrott fonállal határolt, rajta három nagyobb ovális, köztük négy szegletes idom található. A korona belső három levele három-három simaszélű, gömbölyűen kiképzett tagból áll, melyeknek belseje be van nyomva. A két szélső levél helyén hajlítgatott fonalakat találunk.

 102. C-M 1705 /egy ellenjegyes, lásd 35. sz./

 103. C-M 1705 /két ellenjegyes, lásd 36. sz./

Zweig János Kristóf selmecbányai inspektor naplójából tudjuk, hogy 1705. június 15-én kezdték el a "vörös félforintos"-ok /XX poltura/ veretését. 1705. július 11-én már forgalomban van. Báró Hellenbach János bányagróf úgy rendelkezik, hogy hetente legalább 1000 forintnyi veressék belőle. Az ónodi országgyűlés határozata alapján /1707. június 8./ a XX poltura értékét nyolc polturára szállították le, és döntés született a forgalomban maradt pénzek ellenjeggyel történő lebélyegzéséről is. Az egy példányoknál a bélyeget minden esetben a címerpajzs sávos oldalán ütötték be úgy, hogy a címer keretét érintse. Minimális elcsúszás előfordul, melynek oka a kézi bélyegzésben, valamint a sietős, - ezért pontatlan - munkavégzésben keresendő. A két ellenjegyes példányoknál az egyik ellenjegyet a koronára ütötték rá, míg a másikat a XX értékjelzésre, ezáltal is demonstrálva az értékváltozást. A felülbélyegzés végrehajtásának első időszakában Kassán két ellenjegyet használtak bármely verdehely pénzein, és csak később az egyöntetűség kedvéért alkalmazták a körmöcbányai egy ellenjegyet. Amíg Körmöcbányán az ellenjegyen ovális, nagy barokk keretben a kisded Mária jobb karján van, addig a kassai ellenjegynél nincs barokk keret,  a   kisded  pedig  Mária bal karján ül.

FORINT - FÉLTALLÉR /Ag. ezüst/

 104. K-B 1704 MO : NOV : ARG : - REG : HVNG :

Az 1704, 5, 6 és 7-ben vert fél tallér, vagy forintosnak nevezett ezüstpénz II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának egyik anyagi bázisát jelentette. Miután a nemesfémből vert pénzek súlya és finomsága állandó volt, nemcsak belföldön, hanem külföldön is eleinte szívesen fogadták el, sőt ennek köszönhető, hogy nagy részük külföldre vándorolt. Ez a jelenség a belföldi rézpénzek helyzetét még inkább rontotta.
A címerpajzsban egy vagy két titkos pont feltétlen van, a rövidített szövegben csak egy betűeltérés /MO:NO vagy MO:NOV/ mutatkozik. A zárt hercegi korona gömbjét kereszttel, vagy a nélkül ábrázolták. A hátlapon Mária és Jézuska glóriáját sugarakkal látták el. A címer és a korona az eddigieknél díszesebbek. A címerpajzs oldalai egyenesek, a felső záróvonal ívesen betört, a címerpajzs alsó részén a csücskös végződés felett mindkét oldalon behúzva. A keretező vonal kettős, a pólyák szegélyezettek, belső felületük egyenetlen hullámokkal díszített. A halmok magasra húzottak, sima felületűek. A korona szalagja sodrott fonallal határolt, a szalagon ovális idomokkal, azok közeiben egyes, vagy kettős gyöngyökkel. Korona levelei háromtagúak, gyengén csipkézettek, levelek közepén gyöngyszemmel. A pántok felül gyöngysorral díszítettek, azok tetején gömb van elhelyezve kis kereszttel. Változat a kettős körrel ábrázolt gömb kereszt nélkül. A címerpajzs két oldalán szegélyezett és gyöngyökkel kirakott ívelt tartó karok hordják a címerpajzsot oldalt és alul körülfogó öttagú füzért, melynek tagjai középen elhelyezett és apró gömbökkel körülvett nagyobb hasított bogyóból vannak kiképezve. A díszítést kiegészítik az oldalsó karok között és azok alatt elhelyezett szárnyas bogyók, valamint az alsó füzértagok és a címerpajzs közötti ívesen vezetett díszítőelemek, továbbá a felső karokon megkötött csokrok.

105.    K-B 1705 MO : NOV : ARG : - REG : HVNG :

105/a. K-B 1705 MO : NO    : ARG : - REG : HVNG :

106.    K-B 1706 MO : NOV : ARG : - REG : HVNG :

107.    K-B 1707 MO : NOV : ARG : - REG : HVNG :

108. M-M 1706 MO : NO : ARGE : - REG : HVNGA :

A munkácsi 1706-os fél tallér /forint/ előlapja hasonlatos a körmöcbányaiéhoz. A címerben titkos pont van. A hátlapon feltűnő a "pufók" Mária és Jézuska, valamint a sugár nélküli glória. A holdsarló szárai begörbülnek. Eddig csak egy verőtövet ismerünk. A körmöcihez képest eltérés, hogy a pólyák díszítése cikk-cakk vonalakkal történik, és a halmok felülete borzolt. A korona szalagját gyöngysorok határolják, és a korona levelei mélyen csipkézettek.

DUKÁT - ARANYFORINT  /Au. arany/

109. K-B 1704 MON : NOV . - . AVR : R : HVNG :

A szabadságharc folytatásához, kiadásainak fedezéséhez nagyon sok pénz, különösen nemesfém pénz kellett. Különösen nagy keletje volt az aranynak, mi több a fontosabb nyersanyagokat, iparcikkeket csak aranyért lehetett megvásárolni. Annak ellenére, hogy az aranypénzt is a meghatározott és elfogadott liga szerint verték, külföldön a bizonytalan jövőjű kuruc állam e fizetőeszközét is fenntartással fogadták, és csak értékén alul váltották, illetve számították át. Okmányok igazolják, hogy ez miatt kényszerült arra Rákóczi, hogy engedélyezze a kezükre került - Lipót császár nevére és képére készült - verőtövek felhasználásával császári aranyak veretését. A bányák minden begyűjtött aranyát pénzzé verék, a már említett diszkrimináció miatt azonban érthető okokból a Rákóczi aranyak részaránya messze elmaradt a császári formára vertekétől. Ami mégis kiverésre került, az is hamar külföldre vándorolt.
Figyelmet érdemelnek a verdehely írott nagy betűi, amit Rákóczi más pénzeinél nem találunk.

110. K-B 1705 MON : NOV . - . AVR : R : HVNG :

111. K-B 1707 MON : NOV . - . AVR : R : HVNG :

Mindhárom évjárat címerpajzsa és egész felépítése a körmöcbányai ezüstforintok mintájára készült, azonban sima keretvonalakkal és függőleges vonalkákkal díszített pólyákkal, középen gyöngyszemmel. Mint változat az 1705-ös vereteknél a forma erősen leegyszerűsödik, így a füzéreket tartó ívelt karok gyöngynélküliek, a füzérek közötti íves és nyeles díszek elmaradtak.

112. N-B 1704 MONETA . NOVA . AVREA . REG . HVNGA .

113. N-B 1705 MONETA . NOVA . AVREA . REG . HVNGA .

Az 1704-es és 1705-ös nagybányai dukát titkos ponttal ellátott címerábrázolása teljesen eltérő a többitől. A címer körüli díszítés nem olyan gazdag, mint a körmöci aranyaké. A hátlapon Máriát és a kisdedet körös-körül lángnyelvekkel díszítette a vésnök. A kerektalpú címerpajzs oldalt befelé, fent kifelé köralakban ívelt, a határoló vonal egyszerű. A pólyák szegélyezettek, belül pontozottan díszítettek, a halmok is pontozva vannak. A korona barokkosan stilizált, a szalagot levélkék helyett háromszögű ékek díszítik, ezek és a pántok gyöngysorral burkoltak, fent középen kisméretű gömbön apró kereszt. A címerpajzsot barokk ráma veszi körül.

114. N-B 1707 . MON . NOVA . - . AVR . R . HVN .

Az 1707-es nagybányai veret címerének és koronájának formája ismét visszatér a körmöcbányai ezüstforintok felépítéséhez, és azzal kivitelben, részletekben, de arányosan csökkentett méretben csaknem megegyezik. Különbség, hogy a címerpajzsot egyszerű vonal határolja, a korona szalagja sima vonalakkal határolt, a szalag ékkőidomai hegyére állított négyzet alakúak, a levelek négytagúak.

115. K-V 1705 MONETA NOVA AVREA TRANS :

Létrejötte II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának köszönhető. Az előlapon az erdélyi címer van szívpajzsán a Rákóczi-címerrel. Körirata: MONETA NOVA AVREA TRANS:
A hátlapon hármas halomból pálmafa emelkedik ki, oldalán K-V és 17-05. A körirat: TANDEM OPRESSA RESURGET. - /Az elnyomott végre feltámad./
Kevés példány ismeretes. Egyes adatok arra mutatnak, hogy a kivert mennyiség nagy részét Nagybányán átverték nagybányai dukáttá.

116. K-V 1705 MONETA NOVA AVREA TRANS:

Nyolcszögletű csegely. Ugyanolyan éremképpel verték, mint a 115. sz. alatti aranyforintot.

117. K-V 1707 PAR . REGN . HVNG . DOM - ET SICVL . COM : 1707 .

Az 1707-es K-V jelzésű erdélyi dukátnak, amely Rákóczi Ferencet oldalnézetben ábrázolja, a fejedelemségbe való beiktatás emlékét lett volna hivatott megörökíteni. A fejedelem, amikor kézhez vette az első példányt, nem tetszését nyilvánítva megsemmisítésüket rendelte el. Hogy ennek miképpen tettek eleget, a fennmaradt példány a bizonyítéka.
Előlapján: FRAN. II. D. G. S. R. I. ET TRANSYLV. PRINC. RAKOCZI. körirat a mellképes ábrázolással, hátlapján  PAR . REGN . HVNG . DOM - ET SICVL . COM : 1707 .  A korona alatt ovális pajzsban Erdély címere két sas fej között. Szívpajzsban a Rákóczi-címer. A címer alatt a kartusban KV verdejegy.

A cikksorozat első része >>>

Temesvári Jenő

A bejegyzés trackback címe:

http://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr372430502