Ez a számláló a poszt nézettségét mutatja. Mindenképp olvasd el ezt a posztot a részletekért.

Szobrok emlékhelyek

Süd Tirol

A Kuruc-kor érmészete - II. Rákóczi Ferenc pénzverése 4. rész

2010.05.07. 08:08 :: temesvarijeno

Rákóczi pénzverdéi

Rákóczi pénzeit eddigi tudásunk szerint hat verdében verték: Körmöcbányán, Kassán, Szepesvárán, Munkácson, Nagybányán és Kolozsváron. Ezeknek a verdéknek a működéséről összefüggő képet adatok hiányában nem lehet adni, minthogy mindegyikről csak néhány mozaikszerű feljegyzés maradt fenn. Bizonyára sok okmány és levél lappang még az állami és családi levéltárakban, melyek kutatása rendkívül idő- és pénzigényes volt mindenkor, Trianon óta pedig fizikailag is lehetetlenné vált azáltal, hogy jelenleg egyik város sem esik a mai Magyarország területére. Ami rendelkezésre áll, abból kísérelhetjük meg összeállítani, hogy a pénzverdék belső életéről, a vésnökök személyéről, és a kivert pénz mennyiségéről legalább némi fogalmat alkothassunk.
 
Körmöcbánya a bányavárosokkal együtt 1703 szeptemberében került a felkelők kezére, s ezt követően még ebben az évben, de legkésőbb 1704 januárjában indult meg a pénzverés a kurucok részére. A poltura 1704. január 28-a körüli napokban kerül forgalomba Körmöcbányán, nyilván még nem jelentős mennyiségben. Feltétlen figyelemre méltó, hogy alig három hónap alatt elkészültek a vésnöki munkával, mitöbb beindították a termelést is. 1704. október 22-én Bercsényi már 12,000 forint értékű rézpénzt küld Selmecbányáról a fejedelemnek. /Ebben egészen biztosan már X polturások is vannak/. Szerencsére fennmaradt Zweig János Kristóf selmeci bányamester naplója, ebből idézzük a Körmöcbányára vonatkozó adatokat időrendben:

„1704. Január 28-a körül hozattak be az új vörös polturák, melyeken a Boldogasszony képe körül a fénykör kihagyaték.
Április 29-kén Vélemény kivántatott az iránt: mint állittassék ki a kivánt 1 millió veres poltura. Beszterce mindjárt igennel felelt, Körmöc elébb tudni akarta Selmecnek határozatát, ez pedig sokáig ingott, majd ismét apró garasos és polturás pénzt javasla divatba hozni, mely a béke helyre állitása után is köz értékü lehetne. Mit javasla báró Hellenbach, ki nem tudatott, de nem sokára megjelentek a réz 15 krajcárosok /X polturások/.
Június 2-kán A körmöci veres polturák folyton /folyamatosan/ Mária képével veretnek, fénykör nélkül, úgy szinte a 15 krajcárosok is, egy felen a magyar cimer, másikán ezen fölirás lévén: PRO LIBERTATE és egy római X szám”.

„1705. Március 30-kán Körmöcön egy hét alatt 7 márka 34 pizét arany jött be”. /pizét = pizetum, a pénzverésre szolgáló ezüstfém súlyegysége, a budai márka 48-ad része, kb. 5 g. - azaz a fenti arany súlya 1888,71g - tehát 1,89 kg/.
Június 15-kén Ez időben kezdettek vörös /réz/ félforintosok veretni /XX polturás/.
Július 11-kén A veres 1/2 forintosok először jelentek meg, melyek iránt b. Hellenbach úgy rendelkezett, hogy hetenként legalább 1,000 forintnyi veressék.
         
1706. Január 30-kán Azon 100 mark /márka/ arany, mely Erdélyből érkezett, Körmöcön a császár képével veretett pénzzé". A bányászat és a pénzverés élén Hellenbach János Gottfried selmeci főbányagróf állt. 1706. március 8-tól a besztercebányai, selmeci, körmöcbányai bányaüzemek, a pénzverő és az ezekből eredő bevételek kezelése az ő feladata. Jelentése szerint hetenkint 25,000 forintnyi polturát lehetett kiverni. Azt is tőle tudjuk, hogy a rézpénzveréshez szintén hetenkint 12 tonnácska /80 mázsa/ rezet használtak fel. A nemesfém pénzekre nézve más forrásból tudjuk, hogy 1704. és 1705. években 13,440 drb aranyat vertek ki, s ugyanezen idő alatt a behordott ezüstből a kincstár haszna 73,873 forint 55 denár volt.

1708. október végén vesztette el Rákóczi véglegesen a bányavárosokat, s szűnt meg egyidejűleg részére Körmöcbányán a pénzverés. A pénzverő vésnökei közül név szerint a svéd származású Daniel Warrou ismeretes, akit a felkelés Körmöcön talált s itt dolgozott 1707 végéig, amikoris visszaszökött Bécsbe.
A körmöci pénzverő verdejegye K-B, de a jegynélküli rézpénzek egy része is itt került kiverésre. Az itt készült pénzek kidolgozása mindvégig egyöntetű, szép kivitelű, minden más pénzverő veretétől könnyen megkülönböztethető.
 
Kassa. A kassai pénzverő ház tevékenységével kapcsolatos első adat az a fejedelmi utasítás Keczer Sándor részére 1704. november 24-én miszerint: "Keressen Kegyelmed alkalmatos embert, az ki Kassán az ország számára a rézpénz verettetését magára vállalja, 100,000 forintot verettetvén, melynek fele X polturás, fele pedig egy-egy polturás légyen...". 1705-ben, minden bizonnyal már az év elejétől megjelennek a polturás és X polturás pénzek, amelyek kivitele kirívóan silány, primitív munka. Legalább öt vésnök egyformán gyatra munkája különböztethető meg, akiknél még a X polturásokat hamisítók is különbet produkáltak. 1706-ban változás áll be, innentől egységesebb és sokkal arányosabb, szebb rajzolatúak az éremképek. Szemben a többi verdével, Kassán hivatalosan csak rézpénzeket vertek az ország részére, de 1706. áprilisából ismerünk egy levelet, melyben a fejedelem utasítást ad Ajtay Mihálynak, a nagybányai pénzverő inspectorának, hogy az ezüst felét administrálja Keczer Sándor keze alá Kassára, hogy ott  apró "monetákat" verjenek belőle. Keczer az országos közjövedelmi tanács consiliáriusa volt, s mint ilyen úgy látszik felügyelt a kassai pénzverésre is. Egyébként a kassai verde inspectora 1707-09 között Rác Márton, technikai vezetője pedig 1707 végéig egy bizonyos Hutter vagy Huttermann nevű személy volt. Az ő helyére került előbb ideiglenesen, majd 1709. március 24-től véglegesen Hrabovszky János. Az itteni pénzveréssel kapcsolatban Klobusiczky Ferenc, a közjövedelmi tanács elnöke 1707. július 2-án a miatt panaszkodott, hogy megint 20,000 forint rézpénzt vertek, holott már nyilvánosan publicálták, hogy nem lesz több rézpénzverés. Baj volt a miatt is, hogy Kassán másként pecsételték a libertásokat, mint Körmöcön.
A kassai pénzverő vésnöke Debreceni Ötvös András ötvösmester volt, aki Szatmáron tanulta ki mesterségét, s 1707 elején került Kassára. Kevés kivétellel minden pénznem mintája tőle való, de ezen kívül pecsétvéséssel is foglalkozott. Mint már szó volt róla, Kassán hivatalosan csak rézpénzeket vertek, éspedig XX, X és egy polturásokat, valamint a forgalmi pénzként nem funkcionáló 4 illetve IV polturást, végezetül az előbbi kettővel együtt próbaveretnek tekinthető denariust. A kassai pénzverő verdejegye C-M, C.

Kassán is készültek verdejegy nélküli egy és X polturások, és olyan polturások is melyek elő- vagy hátlapja kassai, a másik pedig munkácsi típusú. Ilyen az 1707-es M-C verdejeggyel egyedülálló polturás, melynek előlapja munkácsi típusú, de hátlapjának kassai voltát az az 1698-as kassai réz szükségpénz igazolja, amely szintén MC betűjeles, és a betűvégződések kialakítása megegyező a kassai X polturás kartusával.
A kassai pénzverőt, vagy legalábbis annak egy részét 1706 őszén Rabutin fenyegető támadása miatt Szepesvárba vitték át. Az ostrom október 11-én megszűnt, s a verde megint visszakerült Kassára. Ha ezen rövid idő alatt Szepesvárában vertek is pénzt, azok természetszerűleg kassai verőtövekkel készülhettek, és kassai jeggyel kell, hogy legyenek ellátva. Bervaldszky - minden tárgyi bizonyíték nélkül - feltételezi, hogy az 1706-os IV polturás rézpénz  C  verdejegye - ami csak ezen fordul elő -, esetleg a szepesvári pénzverővel hozható kapcsolatba.

Nagybánya pénzverő házából kerültek ki az első Rákóczi pénzek, az 1703. és 1704. évi ezüst polturák. Nagybányát 1703. augusztus 13-án foglalta el Rákóczi egyik szabadcsapata. Az 1703-as veretek előlapját új terv szerint vésték, vagyis I. Lipót képe helyére a koronás magyar címer került. A hátlaphoz a verdében lefoglalt Lipót poltura verőtövét használták fel. 1704 elején az ezüst polturák előlapját még az 1703-as poltura előlapjának mintájára, és gyöngykör nélkül készítették. Később a címerpajzs alakját megváltoztatták, a körirat pedig két gyöngykör közé került. A már idézett Zweig János naplójában 1704. június 2-án az alábbi bejegyzést olvashatjuk: "Báró Hellenbach új pénzt mutatott Nagybányáról, melynek egyik lapján ezen fölirás látszatott: "PATRONA HUNGARIAE", másikán pedig az ország címere, s ugyan ott fejér polturák /ezüstök/ is verettek hasonló bélyeggel". Nagybánya inspectora Ajtay Mihály volt, aki 1705 októberében innen 1,453 darab aranypénzt küldött Kálmáncsay István főinspector kezéhez. Az 1705-1706. évi hadjárat veszélyei miatt 1706 első napjaiban a pénzverő egy részét átvitték Munkács várába, azonban a nagybányai verde működése nem szűnt meg, sőt Ajtay többet lakott itt, mint Munkácson. A pénzverő ekkori működését az az adat világítja meg leginkább, mely szerint 1708. március 22-től augusztus 31-ig 35,806 forint 86 denár értékű pénzt vertek ki a szomszédos bányák nemesféméből. /Ezek a császár képére vert aranyak és ezüstök lehettek, melyek ismertetésére most nem térünk ki. Az újabb fenyegető veszély miatt azután 1708. október elején Ajtay az egész verdét átvitte Munkácsra, s ezzel a szabadságharc végéig megszűnt a nagybányai pénzverő további működése. A pénzverő vésnöke Ocsovay Dániel volt, aki 1692-ben került ide, még Lipót alatt. Nagybányáról átment Munkácsra, ahonnan Lengyelországba került, de 1709-ben már Bécsben találjuk. Nagybányáról a már említett ezüst polturák mellett ismeretesek még aranyforintok, valamint rézből vert egy és X polturások. Az itt készült pénzek stílusa mindvégig egyöntetű, tetszetős, jó szakember keze munkáját dicséri. A pénzverő verdejegye N-B.

Munkács. A pénzverő működése a nagybányai verde egy részével indul meg 1706. február közepén. Eleinte a munkácsi pénzverő inspectora is Ajtay Mihály volt. Az itteni pénzverés különösen egy és X polturásokból lehetett nagymértékű, amit alátámaszt az is, hogy a fejedelem nagy összegű kifizetéseket utalványozott Munkácsról. 1707. májusában Rákóczi 20, majd 8 mázsa rezet rendelt ide a pénzveréshez.
Ajtay 1709. végén meghalt, s helyébe a felügyelő Lányi Pál lett, időközben pedig a pénzverő igazgatójaként Fridler Salamon van említve. A vésnök előbb Ocsovay Dániel, majd utána Enyedi Dániel volt. 1710-ből fennmaradt egy részletes utasítás a pénzverő részére, amely a kiverendő pénzek pénzlábát és finomságát megadta, továbbá úgy a bányászatra, mint a pénzverésre nézve részletes utasításokat adott. 1711. június 24-én vonult be Löffelholz császári generális a munkácsi várba, s szűnt meg ily módon végérvényesen a pénzverő működése a szabadságharc lealkonyodásával. A pénzverő teljes berendezését 1711 után visszaszállíthatták Nagybányára, ahol 1721-ben újból Ocsovay Dániel a pénzverdei vésnök. Közismert, hogy a nagybányai pénzverő még a XIX. században is működik, míg Munkács neve ilyen vonatkozásban többé nem merül fel. Munkácsi veretként ezüst forintosok, valamint egy és X polturás rézpénzek ismertek. A munkácsi pénzverő verdejegye M-M. Az M-C verdejegyű egy polturás munkácsi jellegét a négy-tagú rozetta bizonyítja. Munkácson is készült verdejegy megjelölés nélkül poltura és X poltura, de a fordított címerállású X polturást is itt verték.

Kolozsvár. Itt készültek Rákóczi erdélyi fejedelmi címmel vert pénzei. Csak arany forintokat /dukát/ ismerünk innen 1705 és 1707 évszámmal verve. Erről a pénzverőről kevés adatunk van. Ajtay tesz említést egy ízben 1705. október 12-én Kolozsvárt vert aranyakról. Grabarics Jakab abrudbányai inspector pedig 1707. szeptemberében azt írja, hogy próbaképpen három darab aranyat veretett Kolozsvárt, s ezek közül kettőt megtekintésre elküldött a fejedelemnek. A kolozsvári pénzverő verdejegye K-V.

A cikksorozat előző három része:

http://temesvarijeno.blog.hu/2010/04/21/a_kuruc_kor_ermeszete_ii_rakoczi_ferenc_penzverese_1_resz

http://temesvarijeno.blog.hu/2010/04/21/a_kuruc_kor_ermeszete_ii_rakoczi_ferenc_penzverese_2_resz

http://temesvarijeno.blog.hu/2010/04/21/a_kuruc_kor_ermeszete_ii_rakoczi_ferenc_penzverese_3_resz

Temesvári Jenő

A bejegyzés trackback címe:

http://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr541980711