Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Oldtimer

A Zrínyi család címerváltozatai

2010.04.02. 10:00 :: temesvarijeno

A család ősi címere Brebiri Pál bánnak egy 1322-ből fennmaradt szerződése alatti viaszpecséten áll, melyet Pál gróf Trauval és Sebenicóval kötött bátyja Mladen ellen.
A címer leírása: a mező alsó részén (címerpajzs) egy kiterjesztett nagy sasszárny, a Subichok egykori címere, a pajzs fölötti sisakon pedig egy kiterjesztett szárnyú, koronás sas. A címer körüli körirat szövege: „S. (Sigillum) Pauli Secundi, Comitis Tragurii” (1). A sasszárny még nem kettős, megjelenésében a későbbi, Frangepán családdal közös címerpajzsukon megrajzolt formával egyező. A motívum nem egyedi, ugyanis az egy sasszárny a címerpajzson megfigyelhető a Civbretich, a szárnyas sárkány pedig mind a címerpajzsban, mind az felett Kacichc ősi horvát családok címerében.

 

A család 1347-ben Nagy Lajos királytól csere folytán Zrín várának birtokába jut, családnévként pedig a Zrínyi nevet kezdi használni. Címerük is megváltozik, vele az alapcímer is. Két, tollával kifelé forduló, hegyével felfelé néző sasszárny tölti ki a címerpajzs vágatlan mezőjét.

Zrínyi III. Miklós (1488-1534) a királyi kegyként 1520-ban II. Lajos, majd 1529-ben I. Ferdinánd király által újra megerősített pénzverési joga kapcsán szintén a kettős sasszárnyas címerpajzsot szerepelteti az 1520-1533 közötti években különböző címletű pénzein és emlékveretein. Ezen címerpajzs 1553-ig marad meg. Miután I. Ferdinánd király 1554-ben egy külön oklevélben a Zrínyieknek adományozta a muraközi uradalmat, új címert és grófi rangot is kaptak. Zrínyi IV. Miklós (1508?-1566) - a későbbi szigetvári hős - Csáktornyát építteti ki birtokközponttá, a török által egyre inkább veszélyeztetett Ozalj helyett.

A család új megbővített címerében a pajzs függőlegesen kétfelé osztott. A heraldisztikailag jobb oldali mezőben a Zrínyiek régi címeréből a változtatás nélkül átvett két kiterjesztett fekete sasszárny lebeg; a baloldali mezőben pedig új jelképként négyszögletes kövekből épült magas várfalon álló rovátkolt vártorony (bástya) magasodik. A pajzs fölötti mellvértes sisak koronájából kiterjesztett szárnyú koronás sas nyúlik föl, karmait prédára készítve. A pajzsot két oldalról foszladék veszi körül, de színeit nem ismerjük (2).  Előbbi változata az a horvát forrásokban szereplő pecsét, mely címerpajzsa szintén kettős osztású, jobbra dőlő, a koronás sisak pedig a baloldali mezőn nyugszik. A korona felett szintén jobbra néző szárnyas sárkány emeli prédára körmös lábait. A foszladék felfüggesztett kárpitot formáz.
 
A Wittenbergben 1587-ben megjelent, illusztrációkkal kísért Zrínyi-album két Zrínyi Miklóst ábrázoló fametszete között megjelenik egy címerábrázolás is, amely fordítva, azaz éllel balfelé nézve adja meg a címert, megtoldva még egy alsó udvarral, melyben szintén balfelé futó krokodil látható, és a vártorony mellett két csillagot tüntet fel. A címer két oldalán elhelyezkedő portrék közül a baloldali képmás a felírat szerint abban az öltözetben ábrázolja a szigetvári hőst, melyben az ellenségre kirontott. Jobbjában kivont karddal, baljában lobogó, kétfejű sasos zászlóval jelenik meg. A másik metszet „Zrínyi gróf fegyveres képmása” páncélos, sisakos öltözetben, jobbjában harci szekercét tart. Derekát széles szablya övezi, lábbelijén lovas harchoz való sarkantyúkat visel (3).  Csak érdekesség, hogy ezt a címerábrázolást tartja hitelesnek, és közli Kazinczy Ferenc is az 1825. évi Hébé-ben.
Más 17. századi munkák címertani színjegyekkel ábrázolják a fent leírt címert, annyi eltéréssel, hogy a jobboldali udvar, arany helyett kék színt mutat. A bal oldali mezőben a torony mellett feltűnik két csillag, és a foszladék is a mezőknek megfelelően színezett. Ezt a címerváltozatot is Nagy Iván hivatkozott műve XI. kötetének képmelléklete hozza, forráshivatkozás megjelölése nélkül.
Széchy Károly Gróf Zrínyi Miklós, 1620-1664. négy kötetes monográfiájának I. kötetében a Zrínyi család címerének ismertetésénél írja: „Már maga az is fontos bizonyság, hogy szlávok voltak, mert a slava dicsőséget jelent, a slavi annyi, mint dicsőségesek; még inkább, hogy a czímerök két kiterjesztett sasszárny, mert a vár, mely a Zrínyiek pajzsának jobb mezejében látszik, I. Ferdinánd 1554-ik évi parancsából a kihalt Ernusth vagy Hampó-család csáktornyai birtokosságának és nemesi emlékének megörökítésére szolgál (4).  A szárny a dicsőség kifejezője, mert a dicsőség híre gyors szárnyon repül; azért mondja a vers a Zrínyiek kiterjesztett szárnyáról:
 

Hír a dicső tettek ragyogása, a mellyet a szlávság
      Névvel nyert vala meg, vérrel a régi vitéz.
Hír jelvénye meg a szárny, mellyet czímereképen
      Méltóan hordoz hát a király-ivadék (5).

Széchy a Zrínyi-címer ezen ábrázolását az Adriai tenger Syrenájának horvát kiadásából (1660. Velence) kölcsönözte. A Vasvármegye nemes családjai munkában ábrázolt Zrínyi címerváltozat leírása: „Hasított pajzs, jobbról: kék mezőben rovátkos várfal, középen kiszögellő rovátkos toronynyal, balról: vörös mezőben két arany sasszárny. Sisakdísz: koronából növő balra fordúlt arany griff. Jelige: "Sors bona nihil aliud". A jelmondatból következően a címert a költő és hadvezér Zrínyi Miklóshoz köti a szerző (6).
Közismert, hogy a szigetvári hős megcsonkított teteméből megmaradt levágott fejét fia Zrínyi György nagy pompával helyeztette végső nyugalomba a család Csáktornyához közeli Szent-Ilona-i (Senkovec) pálos rendházának kriptájában. Ezen alkalomból készülhetett az a veronai vörös márvány síremlék, melynek töredékei az elpusztult temetkezőhely romjainak feltárásakor kerültek elő. A síremlék szembetűnő hasonlatossága a wittenbergi fametszethez, megengedi azt a következtetést, hogy a fametszetet készítő német mester láthatta, vagy ismerhette a szarkofág ábrázolását, az alapjául szolgálhatott metszetének megformálásakor. A fametszettől eltérően a síremléken a hős jobb keze zászlórudat tart, melynek selymén a Zrínyiek függőlegesen hasított címerpajzsa látható a már ismert bástyás, sasszárnyas motívumokkal (7).


 


Zrínyi Miklós derékképe az 1663/64-es évekre datálható. A rézmetszet Balthasar Moncornet alkotása.
A nyolcszögletű keretbe foglalt portré alatt hét soros francia nyelvű szöveg méltatja az ekkor már európai hírnévnek örvendő költő-hadvezér katonai pályáját. A keret alsó síkjában nyújtott kör alakú keretbe foglalt, függőlegesen hasított címerpajzs megrajzolásakor heraldisztikailag tekintve a jobb mezőbe került a várfal a bástyával, míg a dicsőséget jelképező sasszárnyak a bal mezőben szerepelnek. A címerpajzson kilencágú grófi korona nyugszik. A címerpajzs feltüntetése itt is jelképszerű, megelégszik azzal, hogy a szemlélőben tudatosítsa annak a Zrínyi családdal való azonosságát.


Gróf Zrínyi Miklós talán legismertebb, egyben talán az utolsó, még életében készült ábrázolása. Gerhard Bouttats rézmetszete Jan Thomas festménye nyomán.
A szignatúra tanúsága szerint portré Zrínyi élethű arcképe. Jelmondata (Sors bona nihil aliud) alatt a latin nyelvű szöveg felsorolja katonai és közigazgatási méltóságait. A rézmetsző a szöveg közé helyezte el a stilizált családi címert, amely lényegesen eltér az eddig bemutatottaktól. A címerpajzs jobboldali mezőjében a sasszárnyak helyén ágaskodó sárkány kap helyet, mely motívum más ábrázolásokon, a címer tetején szerepel. A metszet 1664-es datálását a címer aljára illesztett aranygyapjas rend igazolja, melyet Zrínyi 1664 tavaszán érdemelt ki sikeres téli hadjáratáért a spanyol uralkodótól.


Zrínyi Ádám (1662-1691) még nincs két éves, amikor elveszíti kivételes adottságokkal megáldott, jobb sorsra hivatott édesapját.
Neveltetése, tanulmányai révén töretlen folytatója Zrínyi Miklós politikai és katonai pályájának. A török ellen vívott szalánkeméni csatában hősi halálával szintén az édesapa által annyira vágyott - annak meg ne adatott - dicső, és nevükhöz méltó sors teljesedett be. A metszet az 1680-as években a csáktornyai vár könyvesházában ábrázolja a fiatal grófot. A könyvek és fegyverek mintegy hangsúlyozzák a műveltség és a vitézség együttes fontosságát, azt, hogy a katonai pálya mellett a tudományok területén is apja örökébe kívánt lépni. A rézmetszet Tobias Sadler munkája, a XVII. század utolsó negyedéből. A kép jobb alsó sarkában, a fegyverek alatt a címerpajzs a család dicső életét hivatott hangsúlyozni, a művész itt sem törekedett a heraldikai pontosságra.
 
Zrínyi Ilona, férje I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem 1676. július 8-án bekövetkezett váratlan halálát követően császári jóváhagyással gyermekeinek egyedüli gyámja, országnyi birtokainak pedig kizárólagos úrnője lett. Rangjához illően, a főrendűek szokásjogának megfelelően elkészíttette pecsétnyomóját, mellyel levelezését, írásos utasításait, hitelesítette. A pecsétnyomó címerpajzsán az egyesített Rákóczi-Zrínyi családi jelképek szerepelnek, a felső két mezőben jól kivehetően a sasszárnyas várfalas, bástyás Zrínyi jelképekkel. A szívpajzsban a kétfejű ausztriai sas a Habsburgok iránti elkötelezettséget, uralkodói fennhatóságot demonstrálja. A köriratban azonban hangsúlyosan csak a HELENA ZRINY név olvasható, demonstrálva kizárólagos hatalmát és privilégiumait.
Egy 1678. január 21-én Regéczről keltezett levelén a fentitől eltérő pecsétnyomót használ, azonban a ferdén döntött címerpajzsban itt is jól kivehetőek a Zrínyi-címer motívumai.
 
Ozalj, a Zrínyi család ősi fészke, a birtokmegosztást követően Zrínyi Péter családjának otthona. A vármúzeum szerény, de reprezentatív kiállítási anyagában található Zrínyi Péter portréján is szerepel a családi címer. Némi eltéréssel a már említett Forstall mű címerábrázolásához hasonlít. (A szerző felvételei 2006 júniusában)
A kraljevicai Zrínyi vár dacolva évszázadok viharaival mai állapotában is sejtet valamit hajdani pompájából, érzékelteti hajdani lakóinak rangját és gazdagságát. A várudvar kútja megőrizte a Zrínyiek és Frangepánok egyesített címerét, melyen a megszokott hasított pajzs jobboldali mezőjében a sasszárny, a baloldaliban a bástyás várfal látható.
 

A várkastély ciszternáját díszíti az a csigavonalas kartussal kerített ovális címerpajzs, benne a családi jelképekkel. Alatta a C(omes) P(etrus) A Z(rin) 1651 felirat, gróf Zrínyi Péterre utal.

Végezetül ide kívánkozik egy minden eddig bemutatott motívumot magában foglaló két oldalról dús foszladék kerettel övezett négyszögletes, alsó oldalán ívelt, csúcsban végződő címerpajzs, amely már egy magas tornyos, több bástyás várat sejtet, felette a sasszárnyak testet öltenek, mintegy vigyázván az erődöt, mely a Zrínyiek birtokát jelképezi. A koronás, sisakrostély, a koronából kiálló sasszárnyak a dicsőség szimbólumai, egy büszke, nem titkoltan uralkodói vérből származó család heraldisztikai megnyilvánulásai. Egy olyan családé, amely évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott a magyar történelemben, melynek tagjai mind a saját koruknak, mind a későbbi nemzedékek számára példát mutattak vitézségükkel, hazaszeretetükkel, önfeláldozásukkal, kivételes emberi tulajdonságaikkal. És akiknek egy-egy kivételtől eltekintve nem helyezhetünk emlékkoszorút a sírjára, mert a mostoha sors hamvaikat szétszórta, dicsőségükre csak tetteik, és méltó jelképeik, az erős bástya és a sasszárny emlékeztetnek.

"Lásd a dicsőséget, mely szárnyon járja a földet,

Hit s hűség, nézd, mint szárnyal az égi magasba.

Krisztus hív seregét meg nem vehető vár védi,

S barbár vért sajtol vad karmával a griff."

 

 

 
Temesvári Jenő

Jegyzet:

 (1) SALAMON Ferenc: Az első Zrínyiek, Kiadja: Heckenast Gusztáv, Pest, 1865. 201. p.

 (2) NAGY Iván, Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. Kiadja: Ráth Mór, Pest, 1865.Tizenegyedik kötet 441-442. p.

 (3) GALAVICS Géza: Kössünk kardot az pogány ellen. Képzőművészeti Kiadó Budapest 23. l.

 (4) NAGY Iván hivatkozott könyvében másnak írja az Ernusth család címerét. IV. kötet. Pest, 1858, 74-75.l.

 (5) FORSTALL Márk: Stemmatographia, 65. l.

 (6) Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Második kiadás pótlékkal. Szombathely, 1894

 (7) A restaurált síremlék a csáktornyai Zrínyi vár múzeumának lapidáriumában látható.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr941888832

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.