Szobrok, emlékhelyek

Numizmatika - Filatélia

Veterán autók

A Zrínyiek tallérveretei

2010.03.17. 09:36 :: temesvarijeno

A Zrínyiek pénzveréséhez köthető denár és garas mellett a harmadik típusú, illetve címletű veret a tallér. Ez a legnagyobb értékű ezüst alapanyagú érmefajta, amely az uralkodói kegy által gyakorolt magánpénzverésben előfordulhat. Az aranypénzek verésének kizárólagos jogáról az uralkodók soha, semmilyen körülmények között nem mondtak le. A fellelhető tallér méretű és értékű példányok számuk és elterjedtségük alapján ítélve kevés példányszámban készülhettek, feltehetőleg a Zrínyiek hatalmát, rangját és gazdagságát voltak hivatva szolgálni. Az éremkép a kevés ismert példány ellenére meglepő változatosságot mutat az előlapok, mind súlyuk  tekintetében, míg a hátlap és az érmek átmérője mind a négy típuson azonos maradt. Fennmaradt darabjairól meglehetősen kevés publikáció és képanyag látott napvilágot. Ritka, nyilvános közgyűjteményi kiállításokon nem látható, aukciók, árverési kollekciók anyagában - szemben a ritkán előforduló denárokkal és a még ritkább garasokkal - egyáltalán nem szerepel.  Féltett kincsei a múzeumok éremtárának olyannyira, hogy valamennyi változatával sem a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára, sem pedig a horvátországi Szlavón Múzeum (Eszék) éremtára sem büszkélkedhet.

Vereteiből, illetve öntési eljárással készült példányaiból több, előlapján egymástól eltérő változatot ismerünk. Első típusán (1. ábra) kétoldalt foszladékkal övezett, nyitott koronás, mellvértes sisakból kiemelkedő szárnyas sárkány jelenik meg. A címert és az azt övező foszladékot a kiterjesztett szárnyakig egybefüggő körvonal határolja. 
A körirat szövege: A • NICOLAI • D • G • COMITIS • ΣRYÑEN • EC .: 15-33. Hátlapja két részre van osztva: felső részén a zsoltárt éneklő Dávid király látható hárfával, kétoldalt .: DAVID :. .: REX :.  körirat, virágmotívummal lezárva. A felező motívum díszes szőnyeggel borított, két szélén zárt íves keretben S-R /Sebastian Rieder/ mesterjegy látható. 
Az alsó részben • IИ • TE • DOMIИE • SPERAVI • ИOИ • CONFVИDAR • IИ ETERИVM • PS 71 • /aeternum psalmus septuagesimus primus/ (Dávid király. Uram, benned van a reményem, és soha sem fogok szégyent vallani 71. (zsoltár a „Tedeum“-ból, Szt. Ambrus himnuszából) - olvasható. Az érem átmérője 40 mm., súlya 27,54g. MNM.

1. ábra
A második típusú tallér (2. ábra) előlapján a pajzs négy részre osztott: 1-4 mezőben a sasszárnyas Zrínyi címer, 2-3 mezőben bányászati eszközök (két keresztbe tett kalapács) látható QVID • QVID • AGAS • PRVDEИTER • AGAS • ET • RESPICE FIИEM. (Bármit művelsz, bölcsen műveld, és nézd a célt) peremirattal (idézet a latin Gesta Romanorum 103. részből), a pajzs két oldalán 15-33 évszám jelöléssel. A címerpajzs felett nyitott korona. Hátlapja azonos az előbbi típussal. Az érem átmérője 40 mm. Szlavón Múzeum, Eszék.
2. ábra
A harmadik típus (3. ábra) előlapján a másodikhoz képest jelentős eltérések figyelhetők meg. A címerpajzs felső vonala ívelt, sarkaitól kinyúló szára a címerpajzs oldalát majdnem érintő körben hajlik vissza. A pajzson belüli mező vízszintesen és függőlegesen hasított négyes osztású. Az 1-4 mezőben lévő sasszárnyak kidolgozása elnagyolt, szinte szétfeszítik a keretet. A bányászkalapácsok és ékek feje valamint szára arról tanúskodik, hogy a vésnök ismerhette a szerszámok használati módját, azokat funkciójuknak megfelelően, élethűen ábrázolta. A címerpajzs felett a korona helyén szalagos, helykitöltő szimmetrikus virágmotívum szerepel, szélei alatt egy-egy ponttal. A körirat szövegében két betűeltérés figyelhető meg: a második QVID szó helyett QVIT szerepel, a FIИEM szó helyett pedig FINE. Az érem átmérője 40 mm., súlya 23,87g. MNM. Szlavón Múzeum, Eszék.
3. ábra
Ismert egy negyedik típus is (4. ábra) a Zrínyi tallérok sorában, amely azonban nem sorolható a III. Zrínyi Miklós által veretett tallérokhoz, annak ellenére, hogy első ránézésre nagy hasonlóságot mutat velük. Előlapja az, amely lényegi eltérést mutat az előző három típushoz képest. A külső gyöngykörrel és belső összefüggő vonallal határolt körirat szövege: DOMINVS • ADIVTOR • ET • PROTECTOR • MEVS • (Az Úr az én segítőm és pártfogóm). A címerpajzs a második és harmadik típushoz hasonlóan hosszában és keresztben hasított, négy mezőre osztott. Az első és harmadik mezőben a Zrínyiek ősi alapcímere, a kettős sasszárny helyezkedik el. Míg az első mezőben a sasszárnyak függőlegesen, addig a harmadik mezőben alsó részükkel heraldisztikailag balra fordulnak.
4. ábra

A második és negyedik mező motívumai azok, amelyek miatt ez a tallér nem lehet  III. Miklós verete, annak halála után legkevesebb húsz évvel későbbre datálható. A megállapítás némi magyarázatra szorul:
III. Zrínyi Miklós 1534 tavaszán hunyt el, valószínűleg Zrín várában. A Korbáviai Karlovics Ilona grófnővel 1509-ben kötött házasságából négy gyermekük született. Ilona 1527-ben Tahy Ferenc, Margit pedig Alapy János felesége lett. I. János 1541-ben Vinodol váránál halálos sebet kapott, így öccse IV. Miklós (a későbbi szigetvári hős) lesz a család feje, nevének folytatója. Csáktornyát a hozzá tartozó muraközi uradalmakkal 1546-ban szerzi meg IV. Zrínyi Miklós. 1554-ben Ferdinánd külön oklevélben megerősíti a Zrínyieket a csáktornyai birtokban, egyben megújítja grófi rangjukat is. Ezt követően módosítják a családi címert úgy, hogy az addig hasítatlan sasszárnyas címerpajzsot kibővítik a kihalt Ernuszt, vagy más néven Hampó család kő várfalas, bástyás címerével. Más források szerint a várfalas, bástyás motívum a Csák nemzetség erősségét (Csák tornyát) idézi, mely alapján vette át és őrizte meg a település a Csáktornya nevet. Az immár függőlegesen két mezőre osztott címerpajzs heraldikailag jobboldali mezőjébe kerültek a sasszárnyak, a baloldali mezőben pedig  új motívumként az említett négyszögletű kövekből épült magas várfalon álló rovátkolt vártorony (bástya) kap helyet. A Zrínyi család címerének ilyetén ábrázolása csak 1554 után fordul elő először a szigetvári Zrínyi IV. Miklóssal kapcsolatos metszeteken, illetve okleveleken.

Ezen rövid kitérő után a második és negyedik mezőben megjelenő várfal és bástya ábrázolás kizárja, azt hogy ez a tallér típus III. Miklós nevével kapcsolatba hozható legyen. Az, hogy a várfalat és a bástyát a vésnök a visszintes hasítékkal különválasztja, mindössze a szimmetria megtartásával magyarázható, hogy megörződjön a korábbi tallérokon alkalmazott négyes tagolás. A pajzs fölötti szembenéző mellvértes sisak koronájából jobbra néző kiterjesztett szárnyú koronás sas nyúlik föl. A pajzsot és a mellvértes sisakot két oldalról foszladék veszi körül. További lényeges eltérés a bemutatott három tallérhoz képest, hogy erről a változatról a vésnök ismeretlen okból „lefelejtette” az évszámot. Az érem hátlapja megegyezik az előző három típus - Dávid királyos - ábrázolásával.
A tallér anyaga szintén ezüst, átmérője hasonlóan a többi típuséhoz; 40 mm. Vastagsága 4,1 mm, súlya 48,37g. A bemutatott példány az Eszéki Szlavón Múzeum gyűjteményében található.
Ezen tallérhoz nem társul sem denár, sem garas címletű érem, eltérő verőtövű változata sem ismert. 1554-1566 között, még IV. Miklós életében történhetett meg a kiveretése. 1578-ban a török elfoglalta Gvozdanskot, így a várban lévő verde és várbirtok részét képező bányák is elvesztek.
Annyit még feltétlenül meg kell említeni, nincs adat arra vonatkozóan, hogy Zrínyi IV. Miklós is kapott volna apja után jogfolytonosan, vagy saját nevére szólóan királyi kegyként pénzverési jogot. Erre nem is volt szüksége, ugyanis sem apja, sem az ő nevéhez köthető tallérok nem töltöttek be forgalmi pénz funkciót, azok korlátozott példányszámban kibocsátott emlékveretként jöhetnek csak számításba, így veretésükhöz uralkodói engedély sem kellett. 

Temesvári Jenő

 

A bejegyzés trackback címe:

http://temesvarijeno.blog.hu/api/trackback/id/tr771846340